TÉMA: GUINESS REKORDOK, ÉRDEKESSÉGEK

Balszerencsés emberek I.

Jason és Jenny Cairns-Lawrence:

A házaspár 2001. szeptemberében úgy döntött, hogy megnézi magának New York-ot. Éppen 11-én utaztak a városba, úgyhogy a szemük láttára omlottak össze az ikertornyok. A kellemes utazás tehát olyan rémálomba torkollott, ami egy emberrel csak egyszer történik meg élete során.

Illetve… Négy évvel később a házaspár éppen Londonban volt, amikor 2005. július 7-én a terroristák megtámadták a metróállomásokat. Ezen a ponton lehet, hogy elgondolkodtak, hogy most vagy 1) tudtukon kívül részt vesznek egy akciófilm forgatásán, vagy 2) egyszerűen el vannak átkozva.

De a történetnek még mindig nincs vége: három évvel később (miután valószínűleg elhatározták, hogy többet sem Amerikába, sem Európába nem mennek nyaralni), éppen az indiai Mumbai-ban voltak, India legvéresebb terrortámadásakor…

Balszerencsés emberek II.

Violet Jessop:

Jessop története nem kisebb hajón kezdődött, mint az Olympicon, a Titanic testvérhajóján.
A luxus óceánjáró 1911-ben összeütközött egy brit hadihajóval, és bár az esetnek nem volt halálos áldozata, Jessop kisasszony úgy döntött, hogy egy még nagyobb, elsüllyeszthetetlen hajón próbál szerencsét: a Titanic-on.
A többi már történelem.

Mivel az Olympic első embere, Edward Smith volt a Titanic kapitánya is, megfordulhat az ember fejében, hogy a balesetekért nem feltétlenül a hölgy pechje, hanem Smith kapitány okolható.

Viszont a történetnek még mindig nincs vége, 1916-ban rövid kitérő után ismét újabb hajón találjuk Violet Jessop-ot.
A Britannic-on sem szolgálhatott sokáig: a hajó a változatosság kedvéért aknára futott, és… …elsüllyedt.

Hiába számított Jessop már rutinos hajótöröttnek, ez alkalommal a mentőcsónakja nem jutott elég messzire a hajótól, ezért kénytelen volt vízbe ugrani.
Ugrás közben beverte a fejét a csónakba, de valahogy ezt is túlélte, úgyhogy behúzhatta a harmadik strigulát is a többi kettő mellé.

Violet Jessop szívszélhűdésben halt meg 1971-ben. A tengerbe lett eltemetve.

Balszerencsés emberek III.

Robert Todd Lincoln:

Abraham Lincoln fiának pechsorozata nem is annyira őt, mint inkább a környezetét érintette: szinte akárhány elnököt ismert személyesen, az illető merénylet áldozata lett.

Az első a sorban természetesen a saját édesapja, Abraham Lincoln volt; Robert 21 éves volt, amikor ez történt.

A későbbiekben ő is politikai pályára lépett, 1881-ben hadügyminiszter lett James Garfield kormányában.
Négy hónappal később Garfield-el közös körútra indultak volna, azonban ahogy szálltak fel a vonatra, Garfield-et lelőtték.

Ezután húsz év nyugalom következett, aminek akkor lett vége, amikor Robert Lincoln az akkori elnök, William McKinley meghívására Buffalo-ba érkezett.
McKinley elnököt ekkor szintén megölték, vele is halálos lövések végeztek.
Lincoln ezt nem látta, csak a lövéseket hallotta.
Innentől kezdve gyakorlatilag minden meghívást elutasított, ha a meghívó fél egy elnök volt…

„Úgy tűnik, van valami végzetes abban, ha én egy elnök környezetében vagyok.” – jegyezte meg.

Balszerencsés emberek IV.

Roy Sullivan:

Először 1942-ben történt a villámcsapás.
A villám a lábán találta el, és a lábujján távozott, kilőve a helyéről a körmét.
Az eset egy őrtoronyban történt, de a későbbiek során csapott villám Sullivanbe horgászás illetve autózás közben, sőt, egy alkalommal egy őrház belsejében is.
Ez lehetett az a pont, amikor komolyan elgondolkodhatott, hogy valami nagyon nem stimmel vele…

A villám a haját is lángra gyújtotta, úgyhogy ettől kezdve emberünk egy üveg vizet vitt magával mindenhova.
Három évvel később a sarkába csapott a villám.

Nem sokkal később a felesége is belekeveredett a pechsorozatba, amikor a szárítóról szedte össze a ruhákat.
Pontosabban nem csak ő, hiszen akkor mindkettőjükbe belecsapott a villám.
Ezután kezdte mondogatni, hogy próbál menekülni a felhők elől, amik „határozottan követik őt”.

Végül nem villámcsapásba halt bele, hanem 71 évesen főbe lőtte magát szerelmi bánatában.

Balszerencsés emberek V.

Tsutomu Yamaguchi:

A világon csak két olyan város van, amit atomtámadás rombolt porig. Tsutomu Yamaguchi mind a kettőben ott volt.

Yamaguchi úr 1945. augusztus 6-án üzleti úton volt Hiroshimában. Éppen leszállt a villamosról, amikor tőle három kilométerre felrobbant az atombomba.
Beszakadt dobhártyával és átmenetileg megvakulva próbálta kitalálni, hogy mi a csoda történhetett.
Miután az éjszakát egy óvóhelyen töltötte, úgy döntött, hogy Hiroshima nem a legbiztonságosabb hely a számára, úgyhogy hazaindult Nagaszakiba.

Augusztus 9-én a főnöke irodájában volt, és mesélte neki hihetetlen tapasztalatait arról, hogy hogyan úszta meg annak a bizonyos misztikus „mindent elpárologtató szuperbombának a robbanását”.

Épp azt próbálta elmagyarázni, hogy a közeljövőben nem nagyon lehet autókat eladni egy olyan helyen, ahol szó szerint lángokban áll az egész város, amikor olyan hang reszkettette meg a levegőt, amit Yamaguchin kívül a világon senki sem ismert volna meg.
Ismét felrobbant egy atombomba, újra csak három kilométeren belül.

Yamaguchi úr nemcsak hogy túlélte a két atomrobbanást, hanem szép kort is megélt.
94 évesen, 2010-ben hal meg Nagaszakiban.

Személyes tragédiáját arra használta, hogy felhívja az emberek figyelmét az atombombák veszélyeire.
Több könyvet is írt, és harcos ellenzője volt a nukleáris fegyvereknek.
Pedig ha valakinek, neki aztán már igazán rutinja van benne, hogy hogyan kell egy atomtámadás színhelyéről egyszerűen elsétálni.

Nagy nyelvűek:

Kaliforniában élő Chanel Tappernek az ajkaitól a csúcsáig mérve 9,7 cm hosszú a nyelve.
A leghosszabb nyelvű férfi a Nagy-Britanniában élő Stephen Taylor 1 milliméterrel előzi meg őt, neki 9,8 cm hosszú nyelve van.
Az ausztrál Jay Sloot pedig a világ a legszélesebb nyelvének az elégedett tulajdonosa: 7,9 cm-es.