Húsvéti népi szokásokat elevenítenek fel
- Részletek
- Szülőkategória: Hírek
- Kategória: Kultúra
- Utoljára módosítva 2015. április 02. (csütörtök) 17:45
- Publikálva: 2015. március 30. (hétfő) 21:39
- Írta: Horváth László és Takácsné Virágh Viktória
- Találat: 1918
Tavalyi képekért katt ide! >>>
Húsvéti népi szokásokat elevenítenek fel
Április 4-én gyerek és felnőtt programok a Tájházban
Húsvét előtti nagypénteken rendezik a mezőfalvi táncosok hagyományos nagyböjti, húsvéti ünnepi körhöz kapcsolódó, népi szokásokat felelevenítő játékukat. A mezőfalvi Tájházba meghirdetett programon böjti játékok közül karikázót majd a virágvasárnaphoz kapcsolódó hajvillőzést láthatnak a megjelentek. A népi szokásokon kívül a művelődési ház szervezésében kicsiknek és nagyoknak szól maj a délelőtt. 9 órától tojás és arcfestés, csuhézás, nyuszisimogatás és a Grimask Színház előadása szerez kellemes pillanatokat. A programok ingyenesek, csak festendő tojást kell magunkkal hozni!
NAGYBÖJT, HÚSVÉT
A nagyböjt a keresztény egyházban a húsvéti előkészület ideje, böjtöléssel, egyházi és népi ájtatosságok végzésével. Jézus 40 napi böjtölésének és kínszenvedéseinek emlékére tartják.
Hamvazószerdától (ami most febr.25.) húsvétvasárnapig tart, (04.05.) utolsó előtti hete a virághét, amely a virágvasárnappal zárul. Ezt követi a húsvétvasárnapig tartó nagyhét, melynek jeles napjai: nagycsütörtök, nagypéntek, és nagyszombat.
A húsvét mozgóünnep, melynek időpontját 325-ben a niceai zsinat a tavaszi napéjegyenlőséget (márc.21.) követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg, így a húsvét márc.22-ápr.25. közötti időre eshet.
Böjt idején tilos volt a lakodalom, bálok, mindenféle zenés hangos mulatság. Böjtben gyóntak, áldoztak, a haragosok igyekeztek kibékülni. Volt, aki napjában csak egyszer evett a nagyböjt egész ideje alatt, ezt nevezték negyvenelésnek.
Böjti játékok:
A parasztifjúság körében a mulatozási tilalmak ellenére elsősorban a böjti vasárnapokon jellegzetes szokások és játékok alakultak ki. A legismertebb böjti leányjáték a karikázás volt. A tánctilalom a karikázóra nem vonatkozott. Elsősorban a palóc vidéken, Dél-Dunántúlon és a Duna alsó szakaszának bal parti részén volt jellemző. (egyszólamú ének, zárt szabályozott kör alak, lépő-csárdás-futó)
Virágvasárnap:
Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe a húsvét előtti ún. virágvasárnap. A zoborvidéki magyar falvakban virágvasárnap a kiszehajtás után a lányok feldíszített, villőnek nevezett fűzfaágakkal sorra járták a házakat. A villőágakat felszalagozták, esetleg kifújt tojásokkal díszítették. Énekük végeztével a gazdasszony letört egy kis gallyat az ágról és „Mind menjetek férjhez” szavakkal megveregette a lányokat.
Műsorunkban a böjti játékok közül palóc karikázót majd a virágvasárnaphoz kapcsolódó hajvillőzést láthatnak. A műsort összeállította és betanította Kisné Németh Anita, Takácsné Virágh Viktória.