Hercegfalvát ünnepli Mezőfalva
- Részletek
- Szülőkategória: Hírek
- Kategória: Mezőhír
- Utoljára módosítva 2017. április 23. (vasárnap) 19:02
- Publikálva: 2017. április 23. (vasárnap) 10:06
- Írta: Horváth László
- Találat: 3831
A rendezvényről készült képek itt! >>>
Mezőfalva: Hercegfalvát ünnepli Mezőfalva
Német Nemzetiségi Est köszöntötte Mezőfalva 206. születésnapját
Április 22-28-ig a falualapítás évfordulójára hagyományosan megrendezett József nádor héten színes és gazdag kulturális programok várják a mezőfalvi embereket és vendégeiket. Április 22-én, szombaton a rendezvény nyitó eseményén a községalapító német ajkú emberek munkássága, kultúrája mutatkozott be az érdeklődők előtt.
Egy település életében mindig kiemelkedő jelentőségű ünnep a községalapítás évfordulója. Hercegfalva, a mai Mezőfalva 1810-11 környéki időkben jött létre. Eredetileg Újmajor puszta néven szerepelt a térképeken Székesfejér vármegyében. „Dréta Antal zirczi apát, József nádor tanácsából jobbágytelkekre osztotta fel a területet, s magyar és német lakosokkal népesítette be. Utczái szélesek, s fákkal vannak beültetve. A házak jó távolságra esnek egymástól, a tűz veszedelme miatt, s mindenik előtt egy kertecskét látni, ahonnan a helység kellemesen lepi meg az utazót. Határának nagy része búzát, rozsot terem” – olvasható a falu 200. évfordulójára kiadott könyv ajánlójában.
Mezőfalva és a németség
Mezőfalva alapítása elengedhetetlenül összekapcsolódik a németséggel.
Mióta tartják a németek ezt a szép hagyományt, mióta kapcsolódnak a falu alapításához – erről kérdeztük Molnárné Troppert Máriát a Mezőfalvi Német Nemzetiségi Önkormányzat vezetőjét.
- A háború előtt gyakorlatilag a falu 60 %-a német ajkú volt. A háború után jöttek a kitelepítések, a lakosságcsere, így sokkal kisebb számban maradtak itt németek. Az elmúlt hatvan évben olyan nagyon nem beszélhettünk a németekről, mert atrocitásoktól, megkülönböztetésektől kellett tartanunk. Ezért nem merték felvállalni az emberek a családi eredetüket, a múltjukat, németségüket itt Mezőfalván sem. A rendszerváltás után 1992-ben egy messziről érkezett új iskolaigazgató, Váradi Sándor vetette fel a német nyelvű nemzetiségi oktatás lehetőségét és szükségességét. Ennek kapcsán aztán már jött a többi maga után. Mór városából érkezett a jelzés, hogy Mezőfalván is meg kellene alakítani a német nemzetiségi önkormányzatot. Tehát így került sor 1998-ban a megalakulásra. A folytatásban fokozatosan elkezdtük keresni a múltat, a gyökereket, ami által egyre mélyebben és mélyebben, gazdagabban próbáljuk a hagyományokat ápolni és átadni.
- Mit köszönhet Mezőfalva a német nemzetiségi lakosoknak?
- Tulajdonképpen mindent. 1810-ben, mikor meghirdették a falualapítás programját, amikor a zirci apátság itt földet vásárolt, szükség volt a munkás kézre a birtokokon. Gyakorlatilag ők kezdték a falu alapítását. A kutatásaink szerint akkoriban Zirc és Mór környéki falvakból érkeztek többségében családok. A nevek és az írásos emlékek alapján a falu nemzetiségi aránya 80-90 %-ban német nemzetiségi volt. A község első három utcáját a Középső utcát, az Első utcát és a Sár utcát – amit a mai napig a köznyelv ebben a formában ismer – ők népesítették be. Az embereknek maguknak kellett felépíteni a házukat, de sokat segített az apátság is. A kor állapotára talán jellemző, hogy a telepesek földbe vájt kunyhókban is laktak egy ideig, tehát nem volt könnyű életük. Az első három évet nagyon nehézen élték meg. Nem bírták az itteni klímát, hiszen a Bakonyból jöttek. Volt időszak, mikor a jég úgy elvert mindent, hogy majdnem éhen haltak. Az apátság saját magtárából osztott vetőmagot a súlyos idők átvészeléséhez. Később egyre jobban gyarapodott az emberek gazdasága, ami nem kis részben a németek, svábok és a településen élő magyarok szorgalmának köszönhető.
- Mennyi most a németnek vallók száma Mezőfalván?
- Számításaink szerint gyökereiken, identitásukban 3-500 főre tehető. Vannak, akiknek apja, anyja német származású, de ő már nem vallja magát német ajkúnak. Akik intenzíven részt vesznek a programokon, vagy közreműködnek benne, természetesen ez jóval kisebb szám. Azért 100-150 főt össze lehet szervezni, amikor van egy ilyen fontos ünnep, hagyományőrzés. A gyerektánccsoport mögé pedig nagyon szépen odaálltak a szülők. Ez utóbbi 40-50 fő, és ők is segítettek ennek a bálnak a megszervezésében – zárta a falualapítási interjút Molnárné Troppert Mária a Mezőfalvi Német Nemzetiségi Önkormányzat vezetője.
Mezőfalva története szorosan összekapcsolódik a németséggel, a sváb kultúrával. 206 év alatt a történelem viharai is alaposan megtépázták a községben élő nemzetiségek, emberek identitását, önérzetét. Ma olyan időket élünk, mikor újra rendkívül fontos, hogy a múlt értéke ne vesszen feledésbe. Ezért is fontos a gyökerek ápolása, felelevenítése, melyben óriási szerepe van a településen megmaradt német nemzetiségnek. A szombati rendezvényen vendégként részt vettek az adonyi, az isztiméri, a vértesacsai, a rácalmási és a nagyvenyimi németség képviselői is.
A képre kattintva indul a videó!