A falu alapítását ünnepeltük
- Részletek
- Szülőkategória: Hírek
- Kategória: Mezőhír
- Utoljára módosítva 2022. május 01. (vasárnap) 16:21
- Publikálva: 2022. május 01. (vasárnap) 16:21
- Írta: Horváth László
- Találat: 773
Képek a rendezvényről itt! >>>
A falu alapítását ünnepeltük
Tisztelet az ősöknek, tisztelet a falu alapítóinak! Rajtunk múlik, hogy tudjunk hitet adni és vele együtt a jövőt építeni – hallhattuk a szentmise üzenetében.
Április 29-én ünnepelte Hercegfalva/Mezőfalva a község alapításának 211. évfordulóját. Az évenkénti megrendezésre kerülő eseményen azokra emlékezünk, akik nélkül most nem lenne a Mezőföld déli régiójában virágzó, fejlődő közösség. Az ünnep már hagyományosan szentmisével kezdődött, melyet Spányi Antal megyés püspök celebrált. Concelebrált Kristofory Valter mezőfalvi plébános, Marton Bernád zirci perjel és Ugrits Tamás atya iroda igazgató. A misében Spányi Antal kiemelte az alapítók óriási hittel végzett munkáját. Példát mutattak, miként kell élni, egymást megbecsülni, tisztelni. Ma is követnünk kell a József nádori útmutatást, mert az alapítók önzetlenül tettek szolgálatot másoknak. Spányi Antal kitért a mai idők háborús eseményeire. Szavaiban kifejezte, hogy az ellenségeskedés, a mindenki maga világát építi felfogás nem vezet sehova. Fontos, hogy hidakat építsünk egymás felé és könyörögjünk a békéért, a világ a családok békéjéért. A saját sorsunk mellett felelősek vagyunk mások és a környezetünk, országunk sorsáért is. Rajtunk múlik, hogy tudjunk hitet adni és vele együtt a jövőt építeni – hallhattuk a szentmise üzenetében.
A szentmisét követően Spányi Antal megáldotta a közelmúltban felújított mezőfalvi templomot, az épület előtt kialakított térköves teret, valamint a templomkertben felállított Krisztus feszületet. A liturgikus eseményeket követően az ünneplők átvonultak az iskolakert sarkánál lévő emlékhelyhez, ahol megkoszorúzták Dréta Antal zirci apát mellszobrát, majd a plébánia előtt Jószef nádor mellszobránál is elhelyezték a tisztelet koszorúit. Ez utóbbi helyen beszédet mondott Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, aki méltatta üknagyapja közösségteremtő, falualapító munkáját. Beszédében kiemelte, hogy utoljára szerepel ezen az ünnepségen aktívan, utoljára vállalja ezt a szép feladatot. József nádor emlékének gondozását és a család képviseletét a jövőben unokaöccsére, Habsburg-Lotharingiai József Albrechtre testálja át. József aktívan tanul magyarul és bízik benne, hogy ugyanolyan méltón képviseli majd a célokat, feladatokat. Habsburg-Lotaringiai Mihály főherceg 2001-ben, huszonegy évvel ezelőtt volt először Mezőfalván. József nádor szobrát - Fekete Tamás szobrászművész alkotását - a plébánia előtti téren Szili Katalin akkori országgyűlési elnök és a főherceg közösen avatta fel.
Hasonló tisztelettel emlékeznek a mezőfalviak Dréta Antalra, a Zirci Apátság perjelére, aki a XIX. század elején megszervezte a helyi oktatást. Egy település akkor formálódik faluvá, ha van legalább temploma és iskolája. Az első templom 1788-ban fölépült, s amikor az 1800-as év elején az iskola is elkészült, lehetővé vált, hogy az egykori Új-puszta majorból megalakuljon Mezőfalva község 1811-ben. Dréta Antal szobrát a 200-adik évfordulón 2011. április 9-én avatták.
A koszorúzások után a Kiss Kálmán Művelődési Házban Márok Csaba Mezőfalva polgármestere köszöntötte a megjelenteket.
- Ma, az alapítás évfordulóján emlékezzünk az alapítókra! Habsburg-Toszkánai József Antal János főherceg 1776. március 9-én született Firenzében, és ebben, olasz városban töltötte gyermekkorát is. 14 évesen került Bécsbe. Amikor 1796-ban, 20 éves korában Magyarország nádorává választja a pozsonyi diéta (országgyűlés), Pest-Budára költözik. Megtanul magyarul és élete végéig odaadóan, képviseli a birodalmon belül a magyar érdekeket.
Nem véletlenül ragasztották rá a nevet: „a legmagyarabb habsburg”. A daliás főherceg nádorsága idején indult el Pest-Budán a lóvasút, vagy az ország első vasútvonala Budapest és Vác között. Nagy szerepe volt a főváros fejlesztésében, például ő vásárolta meg és parkosította a Margit-szigetet, támogatta a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását és az Országos Széchenyi Könyvtár fejlesztését. A fővárosban ő alapította meg a Vakok Intézetét. Bátyjánál, I. Ferenc császárnál többször is közbenjárt az alkotmányos jogok érvényesülése és a reformpolitika érdekében. Jelentős szerepe volt abban, hogy a magyar jakobinusok, köztük Kazinczy Ferenc kegyelmet kaptak. Amikor 1847. január 13-án, 71 éves korában meghalt, az akkori Pesti Hírlap újságírója így írt róla:
,És Ő, az agg Nádor, míg testben a sír felé hanyatlott, lélekben, érzelemben az ifjadó nemzettel lépést tartva együtt ifjadott. Élete alkonyába a nemzet újjászületésének napkölte vegyült. ” ….Az újságírót egyébként Kossuth Lajosnak hívták.
József főherceg habsburgnak született, de magyarnak halt meg. Élettörténete arra tanít bennünket, hogy nem származásunk a legfontosabb, hanem hogy becsülettel helytálljunk azon a poszton, ahová a sors állít bennünket. És ne feledjük el Dréta Antal és a zirci apátság törekvését, hogy a falunak erős iskolára, gazdag könyvtárra és tágas templomra van szüksége. Egy település fejlődését szerintem az mutatja legjobban, hogy mennyi gyerek születik. A fiatalok, akik itt élnek, mernek gyereket vállalni, ami az egész közösségnek hasznára válik. Az iskolánk a térségben is jó hírnévnek örvend, szívesen taníttatják itt gyerekeiket a szülők. Az óvodát felújítottuk, bővítettük, ennek ellenére a feladat az, hogy a felvehető létszámot bővítsük a felvételre jelentkezők magas száma miatt. A mai legizgalmasabb dolog pedig nem más, mint a bölcsőde építése. Sokan megkerestek már, hogy mikor lehet beiratkozni, illetve hogyan lehet majd dolgozónak jelentkezni. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy szeptemberben induljunk, azonban ez nem csak rajtunk múlik.
Úgy gondolom, hogy a családpolitika fontos változást hozott. Sokkal egyszerűbben tudnak a fiatalok hitelhez, vissza nem térítendő támogatáshoz jutni. Ez meg is látszik a faluban, mivel sok új építésű ház nincs, viszont rengeteg házat újítanak, korszerűsítenek. Sok ház tetejére került napelem, sokat beszigeteltek, korszerűsítettek, felújítottak. A munkanélküliség jelentős mértékben lecsökkent. Ma, aki akar, az tud dolgozni. Összességében megállapíthatjuk, jobban élünk.
Sajnos nincs ez így mindenütt. Elgondolkodtató, hogy 2022-ben megtörténik az, hogy két szomszédos ország tankokkal lövi, bombázza egymást, ezért sok ember otthonát hátrahagyva menekülni kényszerül. Bízom abban, hogy a szomszédunkban zajló háborúból kimaradunk, és nem fog begyűrűzni a mi békés életünkbe. Szükség van az összefogásra ebben a nehéz helyzetben, ahogy szükség volt erre az alapításkor is.
De ne feledjük el a templom példázatát sem! Mindezeket a feladatokat csak akkor tudjuk végig vinni, ha hitünk erős, ha elkötelezetten bizakodunk benne, hogy érdemes a jövőért dolgozni!
Amikor az itteni majorságból község alakult, iskola létesült, s uradalmi alközpontként kezdett működni, az fontos minőségi ugrás volt. Ezt jelképezte a névadás szimbolikus gesztusa. Eleink elnevezték azt, amit létrehoztak.
Az alapítás évfordulóján kívánom, hogy legalább olyan jól tudjunk vele élni, mint ahogy ők tették!
A köszöntőt követően Mezőfalva Önkormányzata határozata szerint József nádor-díjban részesítette Simon Zsolt mezőfalvi vállalkozót.
Laudáció
Simon Zsolt
József nádor-díjra javasoltuk Simon Zsoltot, a mezőfalvai Sizso-bau Kft. ügyvezetőjét. Simon Zsolt építőipari vállalkozást hozott létre 2011-ben. Tevékenységét a környéken és a településen is végzi.
Első Mezőfalván végzett nagyobb munkája a konyha bővítése és korszerűsítése volt, melyet határidőre és megfelelő minőségben elkészített. Második sikeres mezőfalvi nagy munkája a Polgármesteri Hivatal belső felújítása, majd a következő a bölcsődeépítés, amely jelenleg is zajlik. A dolgozói mezőfalviak, ha tudja a megbízások során az alvállalkozókat is mezőfalviak közül választja ki.
Településünkön a gyermekintézmények támogatásával vállalt fő szerepet, így segítette az Óvodát, segítette a Birkózó Egyesületet mezek vásárlásával, illetve a mezőfalvi Petőfi Sándor Iskolafejlesztési alapítványt is több százezer forinttal támogatta. Amikor az Önkormányzatnak nem végzett munkát, akkor is bármikor fordulhattunk hozzá bizalommal, mezőfalvi lokálpatriótaként, ha tudott, segített. Úgy gondoljuk, hogy csak azokat a támogatásokat tudjuk felsorolni, melyeket a község és intézményei irányába tett, biztosak vagyunk benne, hogy ezen kívül is számos pozitív dolgot tudnánk személye mellett felsorolni.
A dolgozói gárdájával a kapcsolata stabil, nem jellemző az elvándorlás, vagy a cserélődés. Bízunk abban, hogy a jövőben is megmarad ez a településhez való pozitív, jó hozzáállása, segítve ezzel Mezőfalvát és annak fejlődését.
A díjban megfogalmazott odaítélési feltételeknek személye teljesen megfelel.
Több kép a rendezvényről itt! >>>>
Az ünnepi rendezvényt a Mezőfalvi Német Nemzetiségi Tánccsoport és a Mezőfalvi Néptánc Együttes bemutatója követte. Végül állófogadással és beszélgetésekkel zárult a Mezőfalva alapításának 211. évfordulójára szervezett ünnepség.
Az ünnepség után a vendégeinket Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceget, József Albrechtet és Varga Gábort országgyűlési képviselőnket kérdeztük.
A Főherceg úr elbúcsúzott Mezőfalvától, az ünnepi aktív szerepléstől. Nehéz szívvel tette?
- Természetesen mindig fáj, ami elmúlik, de egyben vigasztal is, ha látható a jövő. Igazából ez nem egy búcsú volt. Inkább be akartam mutatni az unokaöcsémet, Habsburg- Lotharingiai József Albrechtet, aki tőlem át fogja venni az itteni szerepet. Huszonegy év után és nyolcvan évesen időszerű átadni a stafétát a fiatalságnak, mert nem lehet mindig erősen kapaszkodni, elöl maradni. Nagyon boldog vagyok, hogy József itt van a mai napon, és együtt tudtuk ezt a hihetetlen szép ünnepséget, az alapítók napját megünnepelni.
- Nagy súly, amit a főherceg úr a vállra tesz? - kérdeztük József Albrechtet.
- Jó példát kaptam elődömtől. Ameddig ezt a példát tudom követni, minden igyekezetemmel ezen leszek. A mai nap nem volt nagyobb feladatom, mint megélni ezt a szép élményt. Követni a jó beszédeket és elraktározni, felkészülni a jövőbeni szereplésre. Szüleim, rokonaim nagyon példamutatóak voltak. A tőlük kapott tapasztalatokat, tradíciókat próbálom majd képviselni.
- Ez a szép ebben – tette hozzá Habsburg Mihály. A múltról, de egyben a jövőről is van szó, mikor látjuk, Mezőfalván mi minden történik. Nagy öröm számunkra is az elmúlt húsz év fejlődése, a település élő kultúrája. Utóbbiból csodálatos ízelítőt is kaptunk a néptáncosoktól – hallottuk a főherceg úr tolmácsolásában.
2022-től Mezőfalván Habsburg-Lotharingiai József Albrecht képviseli a falualapító József nádor örökségét, a társadalmi kapcsolatokat a faluval, akiről annyit lehet még tudni, hogy családi vállalkozása van és mezőgazdasággal foglalkozik Magyarországon.
- Jó úton halad Mezőfalva? - kérdeztük az ünnepségen résztvevő Varga Gábor országgyűlési képviselőt.
- Az elmúlt évek építkező munkája most kezd beérlelődni, hiszen egyre több civil szervezeti és egyéb közösségi program van, melyet a kormányzó párt is támogat. Azt látom, hogy Mezőfalva, az alapításkor Hercegfalva, egyre jobban érzi, milyen kötelezettségei vannak a környezetével, illetve a településen lakókkal szemben. A vezető politikának is nagyon fontos, hogy itt olyan élhető körülmények szolgálják a lakosságot, ami biztosítja hosszú távon a megfelelő életvitelt. Ilyen például a bölcsőde építése, hiszen ez mindenképpen a jövőbe vetett befektetés. A magyar Faluprogramon, vagy más vidékre hozott programon keresztül láthatjuk Magyarország jövőjét.