Mezőfalva vagy Hercegfalva?

Felhasználó értékelés

Részletek: Szülőkategória: Hírek; Kategória: Mezőhír; Utoljára módosítva 2023. április 27. (csütörtök) 16:35; Publikálva: 2023. április 27. (csütörtök) 16:21; Írta: Horváth László; Találat: 525

Pro és kontra

Nagy port vert fel az elmúlt napokokban megfogalmazott kérdés. A képviselói-testület elé benyújtott indítvány szerint Mezőfalvának vissza kellene kapnia az eredeti történelmi nevét. Békét, vagy ellenségeskedést hoz a majdani döntés? A pro és kontra indokokra a Duol.hu oldalon megjelent helyzetfeltáró írás és a Mezőhírhez eljutatott egyéni írás adhat némi támpontot.

A DUOL.hu oldalon megjelent cikk:

Mezőfalva vagy Hercegfalva? - továbbra is tájékozódnak

A képviselő-testület egyelőre nem hozott konkrét döntést az április 26-án, szerda délután tartott ülésén a településnév változtatásával, Mezőfalva történelmi nevének, Hercegfalvának a visszaállításával kapcsolatosan. Továbbra is tájékozódik, hogy teljes körűen megalapozott legyen az a döntés, amit majd meg kell hoznia a területszervezési eljárás megindításról.

A napirendi ponttal kapcsolatosan megtudtuk a testületi ülésen, hogy a Fejér Vármegyei Kormányhivataltól megkapták az állásfoglalást, ami teljeskörűen összefoglalja a településnév megváltoztatásával kapcsolatos jogszabályi hátteret, törvényi iránymutatást ad arról, mit jelent és milyen mérföldkövekből, lépésekből áll a területszervezési eljárás, amit végig kell vinni ahhoz, hogy Mezőfalva ismét Hercegfalva legyen. Ezeket a mindenre kiterjedő tájékoztatókat megkapta valamennyi testületi tag, így a névváltoztatást indítványozó és az azt támogató képviselők is.

Hozzászólás nélkül fogadták el a határozati javaslatot

Meglepő volt, de hozzászólás nélkül fogadták el a képviselők a határozati javaslatot, amelyben az áll, hogy a képviselő-testület területszervezési kezdeményezést indított el. Megbízta Márok Csaba polgármestert azzal, hogy kérje ki a Földrajzinév-bizottság, valamint a Mezőfalvi Német Nemzetiségi Önkormányzat véleményét a településnév-változtatással kapcsolatosan. De ezzel még nem magát a területszervezési eljárás elindítását kezdeményezte, hanem továbbra is tájékozódik, adatokat gyűjt. Mindenki nagyon fontosnak tartja, hogy

amennyiben helyi népszavazásra bocsátják a kérdést, előtte a lakosság kapjon minél szélesebb körű információt, hogy pontosan mit jelent az, amiről dönteniük kell

Ismerjék meg a mezőfalviak a lakosság véleményét, valamint a települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a Földrajzinév-bizottság véleményét egyaránt.

A községnév-változtatás nagy port kavart Mezőfalván

Molnárné Troppert Mária önkormányzati képviselő négy képviselőtársa támogató aláírásával terjesztett indítványt a képviselő-testület elé márciusban. Ebben arra kérték a döntéshozó társakat, hogy hatalmazzák fel Márok Csaba polgármestert, kezdeményezze a belügyminiszternél az eredeti községnév, Hercegfalva visszaállítását. A községnév-változtatás nagy port kavart Mezőfalván, megosztja a közvéleményt, a falubeliek egy része mezőfalvinak vallja magát és az is szeretne maradni, mások viszont azt mondják, tiszteljük történelmi értékeinket azzal, hogy a település visszakapja eredeti nevét, Hercegfalvát.

Molnárné Troppert Mária pozitívként értékeli a döntést

A szerdai képviselő-testületi döntés után az indítványozó képviselőt, Molnárné Troppert Máriát kérdeztük, hogyan vélekedik a mostani határozatáról:

- Pozitívként értékelem a döntést. Bár azt továbbra sem értem, miért esik a területszervezési eljárás hatálya alá egy település jogtalanul elvett történelmi nevének visszaállítása, de tudomásul veszem, ha így kell végig csinálni, így csináljuk. Mostantól a helybéliekkel, a falubeli emberekkel szeretnénk az eddiginél sokkal többet beszélgetni arról, mi motivál bennünket, indítványozókat. Jó volna, ha minél többen megismernék a történelmi hátteret, Mezőfalva múltját, Hercegfalvát, a községet alapító József nádor életét és tetteit. Mert akkor talán azt mondják majd, hogy igen, valóban fontosak a gyökereink, érték számunkra a Hercegfalva településnév, és nem csak azt hangsúlyozzák, hogy kinek mennyibe kerül ez a folyamat.

Iglódi Judit Mezőhírhez eljutattott írása:

Mezőfalva vagy Herczegfalva?

Mezőfalván nagyjából 10 évente (1-3 év eltéréssel) felvetődik Mezőfalva névváltoztatása (vagy visszaváltoztatása) Herczegfalvára.

Mivel ezúttal szóba került egy esetleges helyi népszavazás is a kérdésről, ideje körüljárni a témát és állást foglalni.

Nem szánom ezt a cikket sem vitaindítónak, sem véleményformálónak. Mindenki döntse el maga, mi a fontos számára. Azonban azt remélem, gondolatébresztőnek jó lesz.

Legutóbb (korábbról is ismerünk törekvéseket) aláírás gyűjtés 2001-ben történt ( forrás: Az én falum Mezőfalva-2007.márciusi szám), a cikk írója arról számol be, hogy az akkori testület elvetette. Adatok szerint a választópolgárok száma 1887 fő volt, ebből összesen 636 db aláírást sikerült gyűjteni a Herczegfalvára szavazók köréből. Ez nem érte el a választópolgárok számának felét sem, az ügy lekerült a napirendről. A gyűjtés a falu felét fedte le körülbelül. Mivel ez a felmérés reprezentatívnak aligha tekinthető, valamint 22 éve történt, következtetés nem vonható le. Legközelebb 2010-ben történt aláírás gyűjtés, ennek eredményéről azonban nem találtam adatot.

Feltételezem, hogy ebben a kérdésben senki nem lesz pártatlan Mezőfalván. Valójában a név megváltoztatása megosztja kis, összetartó közösségünket. Ha írnék egy hatástanulmányt, kiemelném, hogy jelen helyzetben kifejezetten káros a nép megosztása, árt a közösségnek. A névváltoztatás közösség életére gyakorolt negatív hatása esettanulmányokon keresztül kimutatható. Számos ilyen tanulmány áll rendelkezésünkre, mivel a 20. században gyakran megesett a településnevek változtatása (lényeges, hogy nem változása!), ezek általában mindig politikailag motivált szándékot jeleznek. Cél, hogy a történelem egy részét kitöröljék az emberek emlékezetéből. Feltételezhető, hogy egyrészt a közösség számára nincs, vagy csak nagyon ritkán, olyan indok, amely a településnevük megváltoztatását megkövetelné. Másrészt, a kis, zárt közösségek hagyománytisztelete szintén gátja a változásnak. Ilyen a falu természete. Így hát felvetődik, hogy egy ilyen jelentős változás kiindulópontja a kis közösség nem lehet, az ötlet pedig nem magából a közösségből származik, hanem annak egy bizonyos vezető (általában közép-vezető) rétegéből. A közösség egy része egyetért vezetőivel, azonban a többiek úgy érzik, hogy a változtatás valamilyen külső kényszer eredményeként születik meg. Az ilyen névváltoztatás feltétlenül kedvezőtlenül befolyásolja a falu lakóinak életét és külső rendszer kapcsolatait (esettanulmányok számolnak be arról, hogy egy falut még 50 év elteltével is a korábbi névvel emlegettek, míg a hivatalos okiratok már az új nevet használták – kommunikáció zavara-, nekünk pedig ismerős a Kossuth utca esete, mi még mindig Sár utcának ismerjük).

Kivéve, ha a változtatás, változás alapja objektív.

Mikor lesz objektív az alap? Először is, mellőznie kell minden politikai szándékot. Objektív lesz, ha közigazgatási változások indokolják (pl. két község összevonása), ha az aktuális elnevezés valamely ott élő népcsoportot sért, negatív módon megkülönböztet, ha pejoratív hangzású (pl. Bolondvár után a Bolondfalva nevet kaptuk volna).

Esetünkben egyik sem helytálló, tehát névváltoztatásunk alapja nem objektív.

Mezőfalva nevet kaptuk. Mi a baj ezzel? Nem a Mezőföldön élünk? Tele szántófölddel, réttel, mezővel! Elődeink is ebből a földből éltek. A nevünk hűen tükrözi a bennünket körülvevő természetes környezetet. A természetes elnevezések közös jellemzője, hogy a választás ösztönös. Az elnevező közösség nem tulajdonnevet akar adni, hanem csak megjelöli valamely tulajdonságával az illető területet. Az így keletkezett településnév mindig szoros kapcsolatban van a környezetével és nem utolsó sorban, a név nagyon is időtálló lesz. A közösség polgárainak egyetlen tagját, vagy részét sem sérti, nincs szükség változtatásra 72 évenként. Ne feledjük, választásunk évtizedekre meghatározza a közösség életét!

Számomra „minden” Mezőfalva és semmi sem Herczegfalva. A név nagyon is sokat jelent, nem csak azért ragaszkodunk hozzá, mert megszoktuk, hanem mert erőteljes érzelmi szálak fűznek az otthonunkhoz, Mezőfalvához. Az előttem járó és az utánam következő generációk mind ezen a néven nevezték. Nem felejtettük el Herczegfalvát, de mi és a szüleink már Mezőfalván születtünk, sőt a gyermekeink, unokáink is! Arról sincs információm, hogy a dédszüleimnek mit jelentett Herczegfalva. Volt-e számukra annyira fontos a herceg, hogy elnevezzék a tiszteletére kedves kis falujukat?

Herczegfalva a történelmünket jelenti, és maradjon is ott. Ennyit jelent a Habsburg herceg is, akinek a tiszteletére elnevezték eleink (vagy eleink urai) a falut. Kétségeim vannak afelől, hogy volt-e beleszólásuk a név választásába. Mint ahogy az lenni szokott, valószínűbbnek tartom, hogy akkor is inkább a döntéshozók döntöttek, előnyöket remélve, akárcsak 1951-ben.

József nádor érdemeit sem kívánom kétségbe vonni, hiszen az ilyen személyiségek emlékét más módon is lehet ápolni. Van róla elnevezett utcánk, van szobrunk, van egy egész hét ünnepség sorozatunk, ami a nevét viseli. Legyen ennyi elég! Még a leghíresebb és legmegbecsültebb nemzeti hős sem kell, hogy szükségszerűen jelen legyen bármely település nevében, ez egyáltalán nem jelenti tetteinek lebecsülését.

Ha Magyarország és benne Hercegfalva – Mezőfalva gazdag történelmi múltjára tekintünk vissza, hiba a második világháborút követő időszakra koncentrálni. Valóban szégyenletes történelmi események elszenvedői voltak az ország lakói, van okunk „sírni” bőven! Nem kizárólag a történelem útvesztőjében elveszett nevünk miatt! Azért, ha József nádor emlékét tiszteljük is, nem különíthető el egyértelműen a Habsburg abszolutizmustól.

Külső kényszerrel és politikai megfontolásból született a nevünk, Mezőfalva. Azonban már a megalakuláskor kapott nevünk sem született másképp. Sok mezőfalvi családban maradtak fent történetek Herczegfalva idejéből, éhezésről, nincstelenségről. Hogyan éltek a dédszüleim? Bárki elolvashatja Illyés Gyula , Puszták népe- című művét. Pont úgy.

Az író a nyitófejezetben közli: "… a pusztai lakosságnak se fogvacogása, se gyomorkorgása nem hallható, se közvetve, se közvetlenül: képviselőjük, pártjuk, lapjuk, még ismerősük sincsen, aki nevükben szót emelhetne, holott nyilvánvaló, hogy az ország sorsa az ő vállukon nyugszik, akik a földet tartják tízezerholdas darabokban."

Mindazonáltal megértem azoknak az unokáknak, gyermekeknek a fájdalmát, akik a mai napig hordozzák azokat a mély sebeket, amiket egy politikai rendszertől a felmenőik kaptak. De a település nevének megváltoztatásával nem törölhették ki, és ma 2023-ban, a változást szorgalmazó vezetőink sem törölhetik ki, Mezőfalva (Herczegfalva) történelmének és kialakulásának egyetlen meghatározó részét sem! Ez, az akkori sérelmeket sem törli el, inkább újabbakat generál. Ne feledjük el azt sem, hogy az elmúlt 72 évben is folyamatosan gyarapodott, épült, szépült községünk. Számos eredményt értünk el, ma ez a település egy élhető, kedves, biztonságos falu. Bármi is lesz a választásunk, a falu egy része veszteségérzést, fájdalmat, csalódottságot fog érezni, még akkor is, ha ez a névváltoztatást szorgalmazóknak, támogatóknak nem szándékuk. Esélyünk sincs rá, hogy ezzel a megbékélést és ne a megosztottságot erősítsük a lakosság körében. Tegye hát fel mindenki magában a kérdést: Valóban megéri?

Ha szavazni kell, NEM-et mondok Herczegfalvára!

Iglódi Judit