Mezőhír
Felhasználó értékelés
- Részletek
-
Szülőkategória: Hírek
-
Kategória: Önkormányzati hírek
-
Utoljára módosítva 2013. május 09. (csütörtök) 21:26
-
Publikálva: 2013. május 09. (csütörtök) 21:09
-
Írta: Horváth László
-
Találat: 21501
Az öröm és a bánat könnyei még a komoly és felelősségteljes munkát végzők szemében is össze tudnak futni, ha elérkezik az aktív kor vége. Dr. Woth László Mezőfalva címzetes főjegyzője elérzékenyülve köszönte meg a településen eltöltött időszak alatt megismert emberek munkatársi kapcsolatát, barátságát.
Az életünkben az egyik legfontosabb állomás, amikor végleg letesszük a „lantot”. Hogy milyen volt az elmúlt évek munkássága, arra mindig csak akkor derül fény, ha a nyugdíjas búcsúztatón körbenézünk, és sok olyan embert látunk magunk körül, akik szeretettel gondolnak ránk. A negyven meghívott és megjelent munkatárs, barát és ismerős ékes bizonyítéka annak, hogy Dr. Woth László Mezőfalván otthonra talált. A településen eltöltött idők nem voltak hiábavalók, hiszen gyönyörű emlékekkel élheti tovább nyugdíjas éveit.
A búcsúztató képei itt! >>>
„Szép 15 évem volt” - ezzel kijelentéssel kezdte búcsúbeszédét Dr. Woth László Mezőfalva címzetes főjegyzője a nyugdíjas búcsúztatóra meghívottak előtt, majd így folytatta: „Szerencsésnek érzem magam, mert olyan munkahelyet találtam magamnak Mezőfalván, ami nagyon sok sikerélményt adott. A községbe kerülés két hölgynek köszönhető, amit az óta sem felejtek el. Az egyik a feleségem, a másik pedig a jelenlegi utódom Borbély Anikó jegyzőasszony. Ők vettek rá, hogy pályázzak az éppen megüresedő jegyzői állásra, és nagyon örülök, hogy itt lehettem! Olyan korszakban dolgozhattam Mezőfalván, amikor rengeteg dolog történt a faluban, és mindig azt hittem, hogy ezekhez a dolgokhoz lehet valami közöm. 15 év alatt rengeteget fejlődött, gazdagodott a község. Bármerre mentem és azt mondtam, hogy én itt dolgozom, itt vagyok jegyző, akkor mindenki irigyelt. Ezt az ”irigységet” köszönöm nektek, munkatársaimnak, ismerőseimnek, és mindazoknak, akikkel a közös munka alatt közösséget előrevivő, eredményes munkát végezhettem” - mondta befejezésként az ünnepelt.
Dr. Woth László címzetes főjegyző elvégzett munkáját Márok Csaba Mezőfalva polgármestere úgy jellemezte, hogy elég érdekes időszak volt, amikor 2006-ban új vezetőt választott a falu, és mindenki azt követelte, hogy a jegyzőt azonnal el kell küldeni. Ehhez képest hét évig békésen dolgoztak egymással. Nem az volt az elsődleges szempont, hogy akár a jegyzőtől, vagy bárki mástól el kellene válni. A hét év közös munka elég kalandosra sikerült. A jegyző úr életét végigkísérte a csatorna-beruházás, melyben sokszor volt szükség a váll-váll melletti harcra, de más községi beruházásoknál is számíthatott a település a jegyzői segítségre. Természetesen ehhez a közös munkához - ahogy a jegyző úr is említette köszönő beszédében - elengedhetetlen volt egy jól működő háttér ország: a Hivatal. „Könnyen” volt a jegyző úr, mert volt egy Anikója - a mostani jegyző Borbély Anikó -, de most rosszabb a helyzet, mert Anikónak nincsen Anikója!
Sokat változott az élet az utóbbi időkben, de legtöbbször sikerült a terveinket, álmainkat valóra váltani. Nagyon komoly szerep jutott az ünnepeltnek, hogy a József nádor szobor megvalósulhasson a falu közepén. A munkahelyén is nagyon sokan szerették, hiszen Ő mindig védte azokat, akik mögötte álltak. Egy rendkívül sikeres időszakot élt meg Mezőfalva a közös munka alatt – összegezte az eltelt időszakot Mezőfalva polgármestere.
Dr. Wothh László
A nyugdíjas búcsúztató végén egy rövid interjúban Dr. Woth László elmondta, hogy törzsgyökeres budapesti létére mezőgazdasági vonalon indult el az életútja. A mezőgazdasági főiskola elvégzése után két termelőszövetkezetben is dolgozott agronómusként, majd bekerült a közösségi életbe, ahol a KISZ-nél vállalt feladatokat. Életének következő szakaszában rövid kitérőben biztosítósként is vállalt munkát, ahol szervezési és egy kicsit közigazgatási jártasságot is sikerült szereznie. Itt végezte el munka mellett a jogi egyetemet. A közigazgatás és a történelem szeretete mindig is az érdeklődésének középpontjában állt. Később visszatalált az eredeti munkaterületére a mezőgazdaságba, mint jogász. A sárbogárdi Kossuth Tsz-ben eltöltött közel húsz év után a változó helyzetben (Tsz-ek felbomlása) pályázott Mezőfalva jegyzői állására. Ismeretlenül került a településre. Befejezésül pedig azt reméli, hogy mindig is a kollektívához tartozónak érezheti magát!
(Egy későbbi időpontban a teljes interjú is megjelenik!)
