Felhasználó értékelés
- Részletek
-
Szülőkategória: Hírek
-
Kategória: Mezőhír
-
Utoljára módosítva 2016. október 23. (vasárnap) 19:36
-
Publikálva: 2016. október 23. (vasárnap) 19:36
-
Írta: Horváth László
-
Találat: 1901
Október 23-án Kisapostagon koszorúzással és gyertyagyújtással tisztelegtek 56 hősei előtt. Mezőfalván Bódis Antal mártírhalált halt képzőművészeti főiskolás és társai emléke előtt hajtottak fejet az ünneplők.
Nehéz szívvel, de büszkeséggel kell emlékezünk a szabadság mártírjaira – hangoztatta több szónokló is vasárnap kora délután a kisapostagi 56-os emlékpark kopjafájánál.
„Gyere haza fiam!..” „Apám nem tehetem, nekem itt még feladatom van!” - Ezekkel a szavakkal válaszolt 1956 novemberében a mezőfalvi Bódis Antal fiatal képzőművészeti főiskolás az édesapjának, amikor érte ment Pestre a forradalom idején.
Fotók a kisapostagi ünnepségről itt! >>>
Kisapostag: Főhajtás koszorúzással és gyertyagyújtással az 1956-os forradalom előtt
Nehéz szívvel, de büszkeséggel kell emlékezünk a szabadság mártírjaira – hangoztatta több szónokló is vasárnap kora délután a kisapostagi 56-os emlékpark kopjafájánál.
Az ünnepi programban először Stermeczki András evangélikus lelkész méltatta a forradalom hőseinek elszántságát, hazaszeretetét. A szabadság szó hallatán az él a magyar emberek emlékében, hogy érte mindig meg kellett harcolni, és csoda mikor egy nép elnyeri szabadságát. Másodikként Szeleczki Csaba a katolikus egyház képviselője beszélt 1956 és a hősök áldozatairól. A mai generációk már csak tankönyvekből, idősek elbeszéléséből ismeri, de méltón és büszkén kell emlékezni – hangoztatta Szeleczki. Az önkormányzat részéről Márkli János alpolgármester mondott ünnepi köszöntőt. Kifejezte, 1956 egy szörnyű kiáltás, a szabadságát óhajtó nép kiáltása. 60 év telt el a forradalom leverése óta, és 25 éve ünneplünk közösen ezen a napon. Legyünk hát bátrak! Vajon a mai emberek képesek lennének-e ugyanolyan szívvel harcolni? – tette fel az alpolgármester a beszédében a kérdést az emlékezőkhöz. A hivatalos szónoklatok zárásául a Kisapostagi Nőegylet Dalköre Bródy János: „Ha én rózsa volnék” című számát énekelte. Az ünnepség végén intézmények, civil szervezetek, magánemberek koszorúztak, gyertyát gyújtottak az 56-os kopjafánál.
Képek a mezőfalvi megemlékezésről itt! >>>
Mezőfalva: Bódis Antalra és a forradalmárokra emlékeztek az 56-os ünnepségen
Fiatal tehetség életét törte derékba az 56-os megtorlás
„Gyere haza fiam!..” „Apám nem tehetem, nekem itt még feladatom van!” - Ezekkel a szavakkal válaszolt 1956 novemberében Bódis Antal fiatal képzőművészeti főiskolás édesapjának, amikor érte ment Pestre a forradalom idején.
Október 23-án 17 órakor a Kiss Kálmán Művelődési Házban megtartott hivatalos ünnepségen Molnárné Troppert Mária alpolgármester bevezetőjével kezdődött a mezőfalviak 1956-os megemlékezése. A műsor központjában a község mártírhalált halt húszéves hőse Bódis Antal állt, aki a harcokban vesztette életét. Emlékét a ház nagytermének sarkában kiállítás idézte. A felvezető után Farkas Erik és Gasparik Károly színművészek elevenítették fel a fiatalember rövid, de tartalmas életének utolsó szakaszát a korabeli dokumentumok alapján. Az ünnepségen részt vett a család részéről Bódis Valéria, Bódis Antal húga is. A színészek játékát követően Dr. Pozsonyi László egykori egyetemista beszélt 1956-ban megélt élményeiről, melyet méltó figyelemmel kísért a hallgatóság.
Mezőfalva mártírja Bódis Antal, aki a Budapesti Képzőművészeti Főiskola szobrász tanszakán végezte tanulmányait. Több társával együtt nemzetőr szolgálatot teljesített a november 4-ét követő szovjet megszállás alatt. November 7-én fegyverrel kezükben fogták el a fiatalokat, és kivégezték őket. A vértanúk és négy ismeretlen honvéd emlékét márványtábla őrzi a Magyar Képzőművészeti Egyetem aulájában.
