Megkezdődött a bodzaszezon, a bodzafronton jártunk

Felhasználó értékelés

Részletek: Szülőkategória: Hírek; Kategória: Mezőhír; Utoljára módosítva 2014. július 28. (hétfő) 22:14; Publikálva: 2014. július 28. (hétfő) 22:11; Írta: Horváth László; Találat: 3161

Kéri István a várható termést szemléli

A világ bodzaigényének 50-60 %-át Magyarország adja! A szegényektől a gazdagokig mindenki profitál a természetben vadon növő, vagy a termesztett növényből. A szerencséseknek remek jövedelem, a társadalom perifériáján élőknek kenyér a szegénység mezsgyéjén.

Sokaknak fontos bevételi forrást jelent a fekete bogyó. Vannak, akik zárt területen termesztik, és vannak, akik úton, útfélen szedik idény jellegű kereset reményében. Mezőfalván több család rendelkezik ültetvénnyel. Közülük Kéri István kertjébe látogattunk el, valamint megszólaltattuk a Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezetének igazgatóját. A téma zárásául felkerestünk egy átvevő helyet is, ahol igencsak meglepődtünk: tíz szedőből hat nem roma származású!

- A bodza természetes élelmiszer. Egykoron felhasználták a növény minden részét a gyökerétől a kérgén át a leveléig – kezdte a beszélgetést Kéri István gazdálkodó. Készítettek belőle szerszámnyeleket, hangszereket (furulya, tilinkó), de megtalálható volt számos más szakma környékén. A bodza jelentős szerephez jutott a népi gyógyászatban is. „Szegény ember patikája” néven emlegették a régi világban. Ma leginkább táplálkozási és gyógyászati haszna ismert. A 3,5 hektáron elterülő ültetvényt családi vállalkozásban műveljük. A bodzát általában bokorra és fa alakúra nevelik a gazdálkodók. Mi a faformájú kialakítás mellett döntöttünk. Így valamivel kevesebb termést hoz, de sokkal könnyebb a növény alatti terület karbantartása, és az ápolási munkák sem fárasztóak. Ettől függetlenül azért rengeteg munkát ad a metszés, permetezés. Szerencsére győzi önerőből a család, és csak szedés idejére kell segítséget hívni. A nemes bodza egy hónappal később érik mint a vadon termő fajtája. 10-12 év a termesztési ideje. Utána ki kell vágni – ismertette a növénnyel kapcsolatos teendőket riportalanyunk.

A természet szabad területein azonban vészesen fogy a szedőhelyek száma. Egyre nagyobb a küzdelem a bogyókért, pedig sokan nem is tudják, hogy „bodza nagyhatalom” vagyunk! Ezt a tényt a Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezetének igazgatójától a nagyvenyimi Csizmadia Györgytől tudjuk, aki telefonos érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy 4500 hektáron termelnek bodzát Magyarországon, amivel a világ bodzaigényének az 50-60 százalékát adjuk. Sajnos a szedési és termelési kedvet nagyban befolyásolja a mennyiség, a minőség és a felvásárlási ár hullámzása. Tavaly 160-180, ebben az évben csak 80-150 forintot adnak kilójáért. Az idén sok termés várható, ami leveri az árakat. Félő, hogy 40-50 forintért már nem mennek szedni.

Sztolyka István ládáját méri Hegedűs Linda. Sokaknak fontos kiegészítés a bodzaszedés.

És mi újság a végeken? Mezőfalván a Kossuth utca 66-ban Hegedűs Linda átvevőtől érdeklődtünk a bodzafront mai helyzetéről:

- Nem elsősorban csak a romák megélhetési lehetősége a bodzaszedés. Tízből hat ember nem roma származású. Sokan jönnek a városból is. Nyaralásra, iskolakezdésre gyűjtenek, de szép számban vannak a megélhetésért küzdők is. Az átvevőponton naponta 20-30 mázsa kerül lemérésre, ami az idény végére komoly tonnákat jelent. Rengetegen jönnek Szőlőhegyről, akiknek igencsak kenyér problémáik vannak. Ha veszik a fáradtságot és útközben leszedik a bodzát, az érte kapott 2000 forintért már tudnak ennivalót venni. A lehetőség hiányában nagyon sokan éheznének – állítja Hegedűs Linda.

A bodzaszezon még eltart másfél, két hónapig, amivel sok családnak jelent átmenetei, vagy rendszeres megélhetést.