TÉMA: A MAI NAP ÉVFORDULÓI

Augusztus 21.

ESEMÉNYEK:
1541. – A törökök felmentik az ostromlott Budát.

1915. – I. világháború: Olaszország hadat üzen az Oszmán Birodalomnak.

1938. – Horthy Miklós németországi tárgyalásain elutasítja Adolf Hitler ajánlatát a Csehszlovákia–ellenes fellépés összehangolására.

1965. – Samu, az előember csontjait megtalálják a vértesszőlősi ásatáson.

1968. – A belgrádi vezetés elítéli a Varsói Szerződés csehszlovákiai invázióját.

1991. – Lettország elszakad a Szovjetuniótól, és kikiáltja függetlenségét.

2007. – Angela Merkel német kancellár először látogat Magyarországra. Találkozik Gyurcsány Ferenc kormányfővel, Sólyom László államfővel és Orbán Viktorral.

2008. – Sólyom László köztársasági elnök, valamint – a magyar kormány nevében – Hiller István kulturális miniszter bocsánatot kér Csehországtól és Szlovákiától az 1968-as magyar katonai agresszióért.

2009. – Szlovákia nemkívánatosnak minősíti, és ezzel megakadályozza Sólyom László köztársasági elnök Révkomáromba tervezett látogatását, ahol Szent István király lovasszobrának ünnepélyes leleplezésén vett volna részt.


SZÜLETÉSEK:
1567. – Szalézi Szent Ferenc francia teológus, rendalapító, egyházszervező.

1908. – Feleki Kamill, magyar színész, komikus.

1918. – Lengyel Balázs magyar író.

1925. – Géczy Barnabás magyar paleontológus.

1930. – Sajdik Ferenc magyar grafikus, karikaturista, rajzfilmrendező.

1935. – Dégi István magyar színész.

1941. – Vukán György magyar zeneszerző, zongoraművész.


HALÁLOZÁSOK:
1614. – Báthori Erzsébet magyar grófnő.

1690. – Teleki Mihály erdélyi fejedelmi tanácsos, kancellár, elesik a Thököly Imre ellen vívott zernyesti csatában.

1910. – Székely Bertalan magyar festőművész.

1976. – Kner Albert nyomdász, grafikus.

2004. – Böszörményi Géza magyar filmrendező, forgatókönyvíró.

2007. – Lakatos Menyhért magyar író.

Augusztus 22.

ESEMÉNYEK:
1485. – A Lancaster-ház győzelmével véget ér Angliában a Rózsák háborúja.

1785. – II. József király rendelete megszünteti az örökös jobbágyság intézményét.

1864. – A Nemzetközi Vöröskereszt megalapítása.

1920. – Az első Salzburgi Ünnepi Játékok megnyitója.


SZÜLETÉSEK:
1813. – Ormai Norbert honvéd ezredes, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja.

1862. – Claude Debussy francia zeneszerző.

1914. – Baróti Géza író, újságíró.

1918. – Benkő Gyula Jászai Mari-díjas színész.


HALÁLOZÁSOK:
1280. – III. Miklós pápa.

1485. – III. Richárd angol király.

1849. – Ormai Norbert honvéd ezredes, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja.

1946. – Sztójay Döme (er. Demeter Stojakovich), katonatiszt, magyar miniszterelnök.

1989. – Alekszandr Szergejevics Jakovlev szovjet repülőgéptervező.

1992. – Dr. Mándoky Kongur István nyelvész, turkológus, a kun nyelv kutatója.

Augusztus 23.

ESEMÉNYEK:
410. – Alarik király vizigótjai megszállják Róma városát.

1572. – Szent Bertalan éjszakája Párizsban: Augusztus 23-áról 24-ére virradó éjszakán Medici Katalin anyakirályné utasítására legyilkolják a Párizsban tartózkodó hugenották nagy részét.

1849. – Szemere Bertalan miniszterelnök többedmagával Orsovánál elássa a magyar koronát és a koronázási ékszereket rejtő ládát. Az osztrák császári hatóságok 1853. szeptember 8-án megtalálják, és Bécsbe, majd Budára szállítják e kincseket.

1939. – A Molotov–Ribbentrop-paktum aláírása Moszkvában.

1950. – A köztársasági elnöki tisztséget felváltja a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke elnevezés. Szakasits Árpád államfő közjogi méltósága folyamatos marad.


SZÜLETÉSEK:
1754. – XVI. Lajos francia király.

1783. – William Tierney Clark angol mérnök, a budapesti Széchenyi lánchíd tervezője.

1813. – Simor János bíboros, esztergomi érsek.

1926. – Hernádi Gyula magyar író.

1929. – Czibor Zoltán válogatott labdarúgó, az Aranycsapat balszélsője.


HALÁLOZÁSOK:
1725. – Keresztély Ágost hercegprímás, bíbornok.

1831. – Kazinczy Ferenc magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja.

1838. – Kölcsey Ferenc költő, író, a magyar Himnusz szerzője.

1858. – Reguly Antal magyar etnográfus, nyelvész, utazó.

1991. – Nemes Nagy Ágnes, Kossuth-, József Attila-, és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító.

1992. – Székely János erdélyi magyar költő, író, drámaíró.

1994. – Fábri Zoltán Kossuth-díjas színházi és filmrendező, díszlettervező.

Augusztus 24.

ESEMÉNYEK:
79. – A Vezúv kitörése elpusztítja Pompeii városát.

1526. – Tomori Pál krassói győzelme.

1842. – József nádor elhelyezi a pest-budai Széchenyi lánchíd alapkövét.

1988. – Megszületik az első magyar lombikbébi a Pécsi Orvostudományi Egyetemen.

1989. – Bemutatják ez első James Bond filmet, A magányos ügynököt Magyarországon.

1991. – Ukrajna elszakad a Szovjetuniótól, és kikiáltja függetlenségét.


SZÜLETÉSEK:
1901. – Gertler Viktor magyar filmrendező, főiskolai tanár, Kossuth-díjas.

1929. – Jasszer Arafat Béke Nobel-díjas palesztin politikus, a PFSZ elnöke.

1929. – Moldován Stefánia magyar opera-énekesnő.


HALÁLOZÁSOK:
1572. – Gaspard de Coligny báró, Franciaország admirálisa, a hugenották jelentős vezetője.

1921. – Nyikolaj Sztyepanovics Gumiljov orosz költő, aki a szovjet kommunista diktatúrának esett áldozatául.

1943. – Simone Weil francia író, filozófus.

1960. – Medek Anna opera-énekesnő.

1982. – Aba Iván magyar író, újságíró.

1987. – Csorba András erdélyi magyar színész, főiskolai tanár, színházigazgató, filmszínész.

2014. – Mojzer Miklós művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.

2014. – Leonyid Ivanovics Sztadnik a világ legmagasabb embere.

Augusztus 25.

ESEMÉNYEK:
1609. – Galileo Galilei bemutatta első távcsövét a velencei törvényhozóknak.

1690. – A keresztényszigeti országgyűlésen az erdélyi három nemzet (magyarok, székelyek, szászok) képviselői Thököly Imrét Erdély fejedelmévé választják.

1944. – Leclerc tábornok csapatai felszabadítják Párizst. A Von Choltitz tábornok parancsnoksága alatt álló német helyőrség megadja magát.

2007. – A budai Várban – a Sándor-palota előtt – tettek esküt a frissen megalakuló Magyar Gárda tagjai.


SZÜLETÉSEK:
1629. – Gyöngyösi István költő, alispán, országgyűlési követ.

1793. – Aulich Lajos honvéd tábornok, hadügyminiszter, aradi vértanú.

1912. – Erich Honecker német kommunista politikus, az NSZEP központi bizottságának főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke.

1918. – Leonard Bernstein amerikai zeneszerző, karmester.

1940. – Vári Éva magyar színművésznő.


HALÁLOZÁSOK:
1822. – William Herschel, az Uránusz bolygó felfedezője, megfigyelőcsillagász.

1867. – Michael Faraday angol fizikus és kémikus, az elektrotechnika nagy alakja, aki magát természetfilozófusnak tartotta.

1900. – Friedrich Nietzsche német klasszika-filológus, költő, filozófus.

1940. – Pethő Sándor újságíró, a Magyar Nemzet alapítója.

1977. – Kós Károly erdélyi magyar műépítész, író, politikus.

1985. – Zsoldos Imre trombitaművész.

2007. - Gyurkó László magyar író, újságíró.

2012. – Neil Armstrong amerikai űrhajós, az első ember a Holdon.

Augusztus 26.

ESEMÉNYEK:
1204. – III. Lászlót magyar királlyá koronázzák.

1789. – Az emberi és polgári jogok nyilatkozatának megjelenése.

1943. – Apor Vilmos védnöksége alatt, a győri püspöki palotában megalakul a Katolikus Szociális Népmozgalom (KSzN), a KDNP elődszervezete.

1944. – Charles de Gaulle tábornok bevonul a felszabadított Párizsba.

1944. – A Kárpátokban a Székelyföld felé nyomuló szovjet hadsereg az Úz völgyében eléri és átlépi Magyarország 1941-es határát.


SZÜLETÉSEK:
1880. – Guillaume Apollinaire francia költő, író, műkritikus.

1913. – Bulla Elma Kossuth-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész.

1964. – Lux Ádám színész.


HALÁLOZÁSOK:
1762. – Tomka Szászky János magyar evangélikus lelkész, történész, földrajztudós, az első magyar történelmi atlasz szerkesztője.

1831. – Tittel Pál csillagász, az MTA tagja.

1860. – Dancsecs József író, Sárvár esperese.

1921. – Wekerle Sándor politikus, magyar miniszterelnök.

1974. – Charles Lindbergh amerikai pilóta, óceánrepülő.