TÉMA: A MAI NAP ÉVFORDULÓI

Szeptember 7.

ESEMÉNYEK:

1566. – A Szigetvár török ostromában a döntő rohamok napja. Másnapra a vár tarthatatlan helyzetbe jut, Zrínyi Miklós horvát bán maradék katonái élén kirohanva, a védők nagy részével együtt hősi halál hal.

1619. – A Kassai vértanúk kivégzése.

1901. – Budapesten, a Kertész utcában megnyílik a Fészek klub, Magyarország és Európa egyik legjellegzetesebb művészklubja.

1940. – A német légierő (Luftwaffe) először bombázza Londont.

1944. – Románia hivatalosan hadat üzen Magyarországnak.

1950. – A kommunista kormányzat feloszlatja a szerzetesrendeket Magyarországon, négy kivétellel (bencés, ferences, piarista, iskolanővérek).

1953. – Nyikita Szergejevics Hruscsov lesz a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára.

1988. – A magyar kormány nyilatkozata szerint a jelenlegi helyzetben meg kell építeni a bős–nagymarosi vízlépcsőt, de ha egy esetleges népszavazás másképpen dönt, a Minisztertanács aláveti magát a döntésnek.

1996. – Magyarországi útja során II. János Pál pápa Győrbe és Pannonhalmára látogat.

SZÜLETÉSEK:
1807. – Lenkey János honvéd tábornok.

1906. – Balogh Edgár Romániai magyar író, újságíró, publicista.

1911. – Todor Zsivkov bolgár kommunista politikus, párt- és államfő.

1941. – Mezey György magyar labdarúgó, szövetségi kapitány.

1961. – Szájer József magyar jogász, politikus.


HALÁLOZÁSOK:
1875. – Szelestey László magyar költő.

1976. – Kéthly Anna magyar szociáldemokrata politikus.

1993. – Zsiborás Gábor magyar válogatott labdarúgó kapus.

2013. – Karai József Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, karnagy.

Szeptember 8.

ESEMÉNYEK:
1566. – Szigetvár török ostromának vége. Zrínyi Miklós horvát bán, maradék katonái élén kirohanva, hősi halált halt, a vár török kézre jutott.

1831. – Varsó elesett, az orosz cári csapatok bevonultak a városba. A lengyel szabadságharc leverését véres megtorlás követte. Felfüggesztették a lengyel alkotmányt.

1853. – Megtalálták a Szemere Bertalan miniszterelnök által 1849. augusztus 23-án Orsova mellett elásatott Szent Koronát.

1910. – Felavatták az Erzsébet-kilátót.

1926. – Németország belépett a Nemzetek Szövetségébe.

1941. – A német csapatok körülzárták Leningrádot. Megkezdődött a város 900 napig tartó ostroma.

1987. – Erich Honecker, az NDK államfői közül elsőként tett hivatalos látogatást a Német Szövetségi Köztársaságban.

1994. – Ünnepélyes keretek között az utolsó amerikai, brit és francia katona is elhagyta Németországot.

2007. – XVI. Benedek pápa az ausztriai Mariazellben mutatott be szentmisét.

SZÜLETÉSEK:
1157. – I. (Oroszlánszívű) Richárd angol király.

1635. – Esterházy Pál magyar író, zeneszerző, államférfi, nádor.

1841. – Antonín Dvořák cseh zeneszerző.

1850. – Blaha Lujza színésznő, a „Nemzet csalogánya”.

1912. – Gyarmati Fanni magyar nyelvtanár, Radnóti Miklós hitvese.

1914. – Pataky Jenő magyar színész, érdemes művész.

1922. – Tomanek Nándor Jászai-díjas színész, érdemes és kiváló művész.

1951. – Ránki Dezső Kossuth-díjas zongoraművész, kiváló művész.

1951. – Markó Béla romániai magyar költő, műfordító, az RMDSZ elnöke, román szenátor.

1979. – Lékó Péter sakknagymester.


HALÁLOZÁSOK:

780. – IV. Leó, a Bizánci Birodalom császára.

1566. – Zrínyi Miklós horvát bán, Szigetvár védője.

1743. – Gróf Károlyi Sándor, a Rákóczi-szabadságharc tábornoka, a kurucok főhadparancsnoka.

1906. – Hőgyes Endre orvos, egyetemi tanár, akadémikus.

1994. – Szentágothai János Kossuth-díjas magyar anatómus, neurobiológus, egyetemi tanár, akadémikus, az MTA elnöke, országgyűlési képviselő, az államfői testület tagja.

Szeptember 9.

ESEMÉNYEK:

Krisztus előtt 490. – A marathóni csata kezdete a megszálló perzsa haderő és a görög városállamok hadseregei között. A maratoni futás mint sportág, innen származik.

1261. – IV. Béla király rendeletében megújította az egri püspökség különleges jogait és kiváltságait.

1552. – A törökök 60-70 ezer fős hadserege megkezdi a Dobó István parancsnoksága alatt álló egri vár ostromát.

1776. – Amerikában e naptól kezdve hivatalos az „Egyesült Államok„ név az a „Egyesült Kolóniák” helyett.

1925. – Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter bejelenti, hogy a kormány 7,5 millió aranykoronát fordít tanyasi iskolák építésére.

1928. – Asboth Oszkár találmányának, a helikopternek első felszállása.


1971. – Piacra kerül John Lennon „Imagine” című nagylemeze, és azonnal a slágerlista élére kerül.

SZÜLETÉSEK:
214. – Claudius Lucius Valerius Domitius Aurelianus római császár, uralk. 270 – 275-ig.

1585. – Armand Jean du Plessis de Richelieu francia bíboros, államférfi, XIII. Lajos francia király főminisztere.

1737. – Luigi Galvani olasz orvos, fizikus.

1828. – Lev Nyikolajevics Tolsztoj orosz író.

1831. – Izsó Miklós szobrászművész.

1931. – Latinovits Zoltán színművész.

1974. – Hujber Ferenc magyar színész.


HALÁLOZÁSOK:
1000. – I. Olaf norvég király.

1087. – Hódító Vilmos angol király, franciaországi hadjárata során.

1866. – Czuczor Gergely költő, nyelvész, bencés tanár, az MTA tagja.

1976. – Mao Ce-tung tanító, kommunista forradalmár, a Kínai Népköztársaság első kormányfője.

1984. – Máté Péter zeneszerző, előadóművész.

1995. – Móricz Virág regényírónő, Móricz Zsigmond leánya.

2003. – Teller Ede magyar származású amerikai atomfizikus, „a hidrogénbomba atyja”.

Szeptember 10.

1823. – Simón Bolívar lett Peru elnöke.

1913. – Megnyitják az első fizetős autópályát az Amerikai Egyesült Államokban.

1919. – Az antant hatalmak aláírják Ausztriával a békeszerződést a franciaországi Saint-Germain-en-Laye kastélyában. Ennek értelmében Ausztria elismeri Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia és Jugoszlávia függetlenségét. A Lajtabánság Burgenland néven Magyarországtól Ausztriához kerül.

1943. – A német csapatok megszállják Rómát.

1967. – Gibraltár lakosai a választásokon Nagy-Britannia fennhatóságát ismerik el Spanyolország helyett.

1977. – Hamida Djandoubi lett az utolsó ember, akit guillotine által végeztek ki Franciaországban.

1981. – Bemutatják Pablo Picasso Guernica című freskóját a spanyolországi Guernica városban.

1985. – Magyarország szerződést ír alá, melynek értelmében 1986-tól Forma–1-es autóverseny-futamokat rendezhet.

1989. – Szabad az út Magyarországról az NSZK-ba a NDK állampolgárai számára. E napon Horn Gyula külügyminiszter az MTV „A Hét” c. műsorában jelenti be a magyar kormány döntését: 24 órakor megnyitják a magyar határokat az eltávozni kívánó NDK állampolgárok előtt, azaz szabadon távozhatnak minden olyan államba, amely hajlandó számukra a be- vagy átutazást engedélyezni.

2003. – Merényletet követnek el Anna Lindh svéd külügyminiszter ellen egy bevásárlóközpontban.

SZÜLETÉSEK:
1552. – Pálffy Miklós gróf, országbíró, hadvezér, Győr 1598-as visszavívója.

1882. – Gellért Oszkár magyar költő, újságíró, szerkesztő, Kossuth-díjas.

1914. – Gergely Ferenc Kossuth-díjas orgonaművész, zenepedagógus.

1939. – Cynthia Lennon, John Lennon első felesége.

1944. – Pogány Judit Kossuth-díjas magyar színésznő.

HALÁLOZÁSOK:
1716. – Pápai Páriz Ferenc orvosdoktor, az első magyar nyelvű orvosi könyvek összeállítója.

1898. – Erzsébet osztrák császárné, magyar királyné Genfben anarchista merénylő áldozata lesz. A huszadik századi romantikus irodalomban „Sissi” néven szerepel.

2014. – Sándor Károly (Csikar) magyar labdarúgó, az Aranycsapat tagja.

Szeptember 11.

ESEMÉNYEK:
1649. – Oliver Cromwell elfoglalja Drogheda városát. Az angolok tömeges kivégzéseket rendeznek.

1697. – Savoyai Jenő herceg győzelme Zentánál a Elmas Mehmet pasa, nagyvezér vezette törökök ellen.

1741. – Pozsonyi országgyűlés, melyen a magyar nemesség felsorakozik Mária Terézia királynő mögé.

1848. – Lemond a Batthyány-kormány.

1848. – Megkezdődik Jellasics császári tábornagy, horvát bán őszi hadjárata a magyar forradalom ellen.

1926. – Sikertelen merényletet követnek el Benito Mussolini ellen.

1940. – Bevonul Kolozsvárra a magyar honvédség.

1964. – Afganisztánban szeptember 11. a nemzeti egység megalakulásának napja.


SZÜLETÉSEK:
1875. – Gillemot Ferenc labdarúgó, edző, sportújságíró, a magyar labdarúgó-válogatott első szövetségi kapitánya.

1933. – Szűrös Mátyás közgazdász, kommunista politikus, ideiglenes köztársasági elnök.

1945. – Franz Beckenbauer német válogatott labdarúgó.

1968. – Jáksó László műsorvezető.

HALÁLOZÁSOK:
1063. – I. Béla Árpád-házi magyar király.

1645. – Gróf Eszterházy Miklós a Magyarország nádora.

1919. – Csáth Géza magyar író.

1959. – Bölöni György író, újságíró.

1971. – Nyikita Szergejevics Hruscsov, szovjet politikus, pártfőtitkár.

1973. – Salvador Allende chilei politikus. Dél-Amerika első szabadon megválasztott szocialista elnöke.

2012. – Csernai Tibor olimpiai bajnok magyar labdarúgó.

Szeptember 12.

ESEMÉNYEK:

Krisztus előtt 490. – Athéni győzelem a perzsák felett a marathóni csatában.

1849. – Kossuth Lajos viddini levele, ebben elítéli Görgey Artúr főparancsnokot a feltétel nélküli fegyverletétel miatt.

1922. – Magyarországon kihagyják a menyasszony házassági esküjéből azt a kifejezést, hogy „mindenben engedelmeskedik férjének”.

1932. – Megindul a menetrendszerű villamos vasúti forgalom a Budapest–Hegyeshalom vasútvonalon.

1937. – Budapesten átadták a forgalomnak a hetedik - Horthy Miklósról elnevezett - Duna-hidat (ma Petőfi híd).

1943. – A II. világháború során német ejtőernyősök kiszabadítják az olasz kormány által fogva tartott Benito Mussolinit.

1953. - Sztálin halála után Nyikita Szergejevics Hruscsovot választják meg a Szovjetunió első titkárának.

1957. – Ünnepi díszelőadással megnyílik Budapesten a helyreállított Corvin Filmszínház, az ország első állandó szélesvásznú mozija.

1988. – Budapesten mintegy húszezren vesznek részt a bős–nagymarosi vízlépcső megépítése elleni tüntetésen. A Parlamentben Grósz Károlynak és Straub F. Brunónak címzett petíciót adnak át, hangsúlyozva: a vita demokratikus rendezése egy megújuló politikai konszenzus alapja lehet.

1990. – Az USA, az Egyesült Királyság, Franciaország, a Szovjetunió valamint Kelet- és Nyugat-Németország vezetői aláírják azt az egyezményt, mely szerint a két Németország egybeolvadhat.

SZÜLETÉSEK:
1492. – II. Lorenzo de’ Medici Urbino hercege és Firenze ura.

1832. – Tisza Lajos politikus, miniszter.

1841. – Savanyú Jóska bakonyi betyár.

1888. – Tersánszky Józsi Jenő Kossuth-díjas magyar író.

1921. – Stanisław Lem lengyel író, a „Solaris” szerzője.


HALÁLOZÁSOK:
1487. – Szapolyai Imre nádor horvát–szlavón bán, a Szapolyai-család első jelentős tagja.

2014. – Sztankay István Kossuth-díjas magyar színművész, a nemzet színésze.