TÉMA: A MAI NAP ÉVFORDULÓI

Augusztus 27.

ESEMÉNYEK:
827. – Bálint pápa megválasztása.

1301. – János kalocsai érsek magyar királlyá koronázza Vencelt.

1310. – Károly Róbert harmadszori megkoronázása.

1919. – Andrej Hlinka és František Jehlicka, néppárti szlovák politikusok titokban a párizsi békekonferenciára utaznak, hogy ott a tervezett autonóm Szlovákia számára nemzetközi garanciákat szerezzenek.


SZÜLETÉSEK:
1812. – Szemere Bertalan 1848–49-es politikus, miniszterelnök.

1895. – Alföldi András régész, ókortörténész, az MTA tagja.

1902. – Ék Sándor Kossuth-díjas festőművész.

1910. – Teréz anya (er. Agnes Gonxha) albán származású Nobel-békedíjas apáca.

1911. – Barabás Tibor Kossuth-díjas író.

1918. – Mészöly Dezső Kossuth-díjas író, műfordító.

1927. – Zerkula János erdélyi magyar népzenész.

1928. – Boross Péter politikus, 1993 és 1994 között Magyarország miniszterelnöke.

1930. – Galgóczi Erzsébet Kossuth-díjas író.

1943. – Honti László Széchenyi-díjas nyelvész, finnugrista, az MTA tagja.

1954. – Zalán Tibor József Attila-díjas költő, író.

1959. – Petőcz András József Attila-díjas író, költő.

1964. – Gundel Takács Gábor sportújságíró, televíziós műsorvezető.


HALÁLOZÁSOK:
542. – Caesarius ókeresztény író.

827. – II. Jenő pápa.

1576. – Tiziano (er. Tiziano Vecellio), itáliai festőművész.

1590. – V. Szixtusz pápa.

1635. – Lope de Vega spanyol drámaíró.

1961. – Rózsahegyi Kálmán színész, színészpedagógus.

1967. – Brian Epstein, a Beatles együttes menedzsere.

1969. – Erika Mann német színművész, író, Thomas Mann lánya.

2000. – Vásárhelyi Vera író, újságíró.

2003. – Takács Paula Kossuth-díjas operaénekes.

2004. – Majláth Mária színésznő.

2010. – Utassy József Kossuth-díjas költő.

2014. – Gabos Gábor Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, érdemes művész.

Augusztus 28.

ESEMÉNYEK:
1619. – II. Ferdinándot német-római császárrá választják, az uralkodó 1625-től magyar király is.

1916. – I. világháború: Olaszország hadat üzen Németországnak, Németország Romániának küld hadüzenetet.

1921. – Kitör a nyugat-magyarországi felkelés: a Rongyos Gárda a megfelelő katonai erőkkel még nem rendelkező Ausztria ellen fog fegyvert, hogy megakadályozza a mai Burgenland elcsatolását.

1939. – A szlovák kormány mozgósítást rendel el Lengyelország ellen.

1963. – Martin Luther King elmondja Van egy álmom… kezdetű beszédét.


SZÜLETÉSEK:

1663. – Krman Dániel, az evangélikus egyház szuperintendense, a Rákóczi-szabadságharc szlovák származású támogatója.

1797. – Duschek Ferenc az 1848–49-es forradalom és szabadságharc pénzügyminisztere.

1896. – Márton Áron, az erdélyi római katolikus egyház püspöke.

1908. – Robert Merle francia író.

1918. – Kiss Árpád parlamenti képviselő, miniszter.

1926. – Záray Márta énekesnő.

1942. – Szilágyi Tibor Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező.

1947. – Gothár Péter magyar filmrendező, díszlet- és jelmeztervező.

1980. – Kakasy Dóra magyar színésznő.


HALÁLOZÁSOK:

430. – Hippói Szent Ágoston (Aurelius Augustinus) püspök, egyházatya, filozófus.

1849. – Rulikowski Kázmér lengyel dzsidás százados, a magyar szabadságharc vértanúja, Paszkevics kivégeztette.

1979. – Konsztantyin Mihajlovics Szimonov orosz író, költő.

2013. – Gyetvai László magyar labdarúgó.

Augusztus 29.

ESEMÉNYEK:
1521. – Az I. Szulejmán (Szoliman) szultán által vezetett török haderő bevette Nándorfehérvárt.

1526. – "A mohácsi vész": Az I. Szulejmán (Szoliman) szultán vezette török haderő a mohácsi csatában szétveri a magyar fősereget, II. Lajos király is elesik.

1541. – I. Szulejmán (Szoliman) szultán hadsereggel érkezik Buda alá, fogságba veti Török Bálintot. A török katonaság csellel elfoglalja Buda várát.

1848. – A rákoscsabai templomban házasságot köt Jókai Mór és Laborfalvi Róza.

1944. – Horthy kormányzó Lakatos Géza vezérezredest nevezi ki miniszterelnökké, Sztójay Döme helyére.

SZÜLETÉSEK:
1434. – Janus Pannonius, az első, név szerint ismert magyar költő.

1755. – Jan Henryk Dąbrowski lengyel tábornok és nemzeti hős, nevéhez fűződik a lengyel himnusz születése.

1904. – Werner Forßmann Nobel-díjas német orvos, sebész és urológus, a szívkatéterezés felfedezője.

1915. – Ingrid Bergman svéd színésznő.

1916. – Leo Horn holland labdarúgó játékvezető, az évszázad mérkőzésének titulált Anglia – Magyarország 3 : 6 mérkőzést ő vezette.

1958. – Michael Jackson amerikai táncos, koreográfus, énekes, színész.

1991. – Kovacsics Anikó magyar kézilabdázó.

HALÁLOZÁSOK:
1526. – II. Lajos magyar király.

1526. – Tomori Pál hadvezér, kalocsai érsek.

1526. - Szalkai László esztergomi érsek.

1526. - Sárkány Ambrus volt királyi országbíró.

1526. - Drágffy János királyi országbíró.

1526. - Perényi Ferenc váradi püspök.

1526. - Móré Fülöp pécsi püspök.

1526. - Paksy Balázs győri püspök.

1526. - Csaholy Ferenc csanádi püspök.

1526. - Palinay György boszniai püspök.

1526. - Szapolyai György szepesi gróf, a had második vezére.

1526. - Országh Ferenc főkamarás.

1533. – Atahualpa az Inka Birodalom utolsó uralkodója.

1799. – VI. Piusz pápa.

1938. – Karinthy Frigyes magyar író, költő, újságíró.

1938. – Kun (Kohn) Béla újságíró, kommunista politikus, a magyar Tanácsköztársaság vezetője.

1946. – Hindy Iván vezérezredes Budapest második világháborús ostromakor a magyar csapatok főparancsnoka.

1994. – Gáspár Margit magyar író, műfordító.

Augusztus 30.

ESEMÉNYEK:
1540. – I. (Habsburg) Ferdinánd király ismét megtámadja Szapolyai János királyságát, ami egy habsburg–török háborút eredményez.

1849. – Isztambulban Musztafa Rasid nagyvezír meggyőzi kormányát, hogy az Oszmán Birodalom utasítsa el az Ausztria követelését, és ne szolgáltassa ki a magyar szabadságharc menekültjeit.

1918. – Lenin merénylet következtében súlyosan megsebesül.

1932. – A német birodalmi választásokon az NSDAP megszerzi a szavazatok 37%-át, ezzel a legerősebb parlamenti frakcióvá válik. Hermann Göring SA-Obergruppenführer átveszi a Birodalmi Gyűlés (Reichstag) elnöki tisztét.

1940. – A második bécsi döntés elfogadása, melynek alapján szeptember 5-étől magyar csapatok megkezdik a visszacsatolt Észak-Erdély megszállását.

1941. – A Wehrmacht körülzárja Leningrádot, ezzel megkezdődik a város 900 napos blokádja.

1950. – Grősz József kalocsai érsek a kommunista államhatalom és a békepapok nyomására megállapodást ír alá, melynek értelmében a püspöki kar támogatja a a szocialista rendszert, a békeharcot és a mezőgazdaság kollektivizálását.

1963. – „Forródrót” létesül Moszkva és Washington között, a félreértésből adódó atomháború veszélyének csökkentésére.

1989. – Első nemzetközi mérkőzését vezeti Puhl Sándor, akit később négyszer választanak meg a világ legjobb labdarúgó játékvezetőjének.


SZÜLETÉSEK:


1574. – Szenczi Molnár Albert nyelvtudós, zsoltárköltő, műfordító, református lelkész, filozófus, egyházi író.

1773. – Pollack Mihály magyar műépítész.

1846. – Kresz Géza magyar orvos.

1877. – Feliksz E. Dzerzsinszkij (er. Feliks Dzierżyński) lengyel kommunista forradalmár, a szovjet titkosrendőrség (CSEKA) létrehozója, vezetője.

1890. – Reményik Sándor magyar költő.

1922. – Mádi Szabó Gábor Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész.

1943. – Adamis Anna magyar költő, dalszövegíró, előadó.

1985. – Risztov Éva olimpiai bajnok magyar úszónő.


HALÁLOZÁSOK:

1723. – Antoni van Leeuwenhoek holland biológus, egyebek mellett a baktériumok felfedezője.

1960. – Szőnyi István Kossuth-díjas magyar festőművész.

2003. – Charles Bronson (er. Buchinsky) amerikai filmszínész.

Augusztus 31.

ESEMÉNYEK:
1848. – Josip Jelačić császári tábornagy, horvát bán hadereje megszállja a Magyar Királysághoz tartozó Fiume városát.

1856. – Felszentelik az esztergomi főszékesegyházat (bazilikát); ezen ünnepi alkalomra írja Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényel bemutatásakor.

1878. – Árvíz Miskolcon, Magyarország legtöbb emberéletet követelő áradása.

1896. – Ünnepélyesen átadják a budapesti Nagykörutat.

1980. – A lengyel kormány és a sztrájkoló munkások Gdańskban megállapodást írnak alá, amely eredményeképpen létrejön a Szolidaritás Független Önkormányzó Szakszervezet.


SZÜLETÉSEK:
12. – Caligula (Gaius Caesar) római császár, Germanicus és Agrippina fia.

1909. – Fejtő Ferenc magyar történész-újságíró, Széchenyi-díjas magyar író.


HALÁLOZÁSOK:
1422. – V. Henrik angol király.

1589. – Jurij Dalmatin szlovén író, a Biblia fordítója.

1927. – Andranik Ozanian örmény tábornok, szabadságharcos, az örmények nemzeti hőse.

1973. – Tek Pista szlovén mesemondó.

1986. – Urho Kekkonen Finnország köztársasági elnöke.

1997. – Diána walesi hercegné, sz. Lady Diana Frances Spencer („Lady Di”).

Szeptember 1.

ESEMÉNYEK:
1367. – V. Orbán pápa engedélyezi Nagy Lajos magyar királynak tudományegyetem alapítását Pécsett.

1859. – Üzembe helyezik az első Pullman típusú vasúti hálókocsit.

1872. – Budapesten megalapítják az Magyar Iparművészeti Múzeumot.

1892. – Átadják az Erzsébet hidat Komáromban.

1923. – A Richter-skála szerint 7,9-8,3 erősségű földrengés rázza meg Tokiót és Jokohamát, több mint százezer ember halálát okozva.

1939. – A II. világháború kezdete: a náci Németország megtámadja Lengyelországot.

1941. – Németországban kötelezővé teszik a zsidóknak a sárga Dávid-csillag viselését.

1958. – A Szoboszlay-per által halálra ítélt, többségében magyarokból álló csoport kivégzése Aradon.

1983. – A dél-koreai légitársaság 007-es Boeing 747 járata 400 km-re letér útvonaláról. A szovjet Szahalin-szigetek légterében a szovjet légierő lelövi. 269 utas veszti életét.

SZÜLETÉSEK:
1210. – X. Gergely pápa.

1871. – Ripka Ferenc politikus, Budapest főpolgármestere.

1872. – Brüll Adél (Diósy Ödönné) („Léda”), Ady Endre múzsája.

1946. – Barry Gibb brit énekes, zeneszerző, a Bee Gees együttes tagja.


HALÁLOZÁSOK:
655. – I. Márton pápa.

1127. – Álmos herceg.

1159. – IV. Adorján pápa.

1715. – XIV. Lajos francia király.

1777. – Johann Ernst Bach német zeneszerző.

1981. – Román György festőművész, író.

1982. – Władysław Gomułka politikus, a lengyel kommunista párt vezetője.

1997. – Czibor Zoltán válogatott labdarúgó, az Aranycsapat tagja.

2006. – Faludy György költő, műfordító.