Adony: Szent Orbán Napja alkalmából a bort és a borászokat ünnepelték

Felhasználó értékelés

Részletek: Szülőkategória: Hírek; Kategória: Mezőhír; Utoljára módosítva 2017. május 28. (vasárnap) 22:00; Publikálva: 2017. május 28. (vasárnap) 21:50; Írta: Horváth László; Találat: 2215

További képek a rendezvényről itt! >>>

Minden év május havában hatalmas sokaság lepi el az adonyi Szőlőhegyet. Amerre a szem ellát, a fül elhall, vidám muzsika szól a pincék ajtaja előtt, víg társaságok koccintanak az új bor, a hagyományok és a borászok munkájának tiszteletére. Körmenet, borrendek felvonulása, az új bor megáldása a kápolnánál, kulturális műsorok és az elmaradhatatlan díjátadások színesítették az adonyiak idei Orbán napi programjait.Régi, szép hagyomány az adonyi Szőlőhegyen kialakult borászati kultúrában, hogy az új bor és a hegyen gazdálkodó szőlőtermesztők tiszteletére nagyszabású ünnepséget tartanak. Ilyenkor pincékben, kertekben és azok előterében hangos zeneszóval, fergeteges hangulatban ünnepelnek borászok, vendégek egyaránt. A 2017-es rendezvényen is számos elismerés talált gazdára az ünnepséghez kapcsolódó borversenyen. Az év borásza Schmidt Attila lett. Ronyecz Péter polgármester által alapított vándordíjat pedig Kozmér Lajos vehette át. Mindkét díjazottnak az adonyi Szőlőhegyen van kertje és a kápolna soron pincéje. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével a Fejér Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja egyben a Duna-menti Szent Orbán Borrend hírvivő lovagja Dr. Simon László, Dunaújvárosból Dr. Galambos Dénes országgyűlési képviselő, Adony polgármestere Ronyecz Péter és Győrfi Károly a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének alelnöke. Az ünnepi események után az adonyi szőlőtermesztés kultúrájáról beszélgettünk Králl Istvánnal a helyi borrend nagymesterével.

Králl István

- A kenyér és a bor az emberiség alapvető élelmiszere. Már Noé apánk magával vitte a szőlőtőkét az özönvíz elől. A római korban nem is nagyon engedték a légióknak a vízivást, a fertőzések elkerülése végett. Ellenben a bor még egy kicsit ecet ízűen is, de fogyasztható folyadékként szerepelt az étlapon – vezette fel az emberiség és a bor kapcsolatának múltját Králl István. Hosszú évekig a fehér és a vörös bor jellemezte a területet. Az elmúlt tíz évben már rosé borok is megjelentek, de még így is 50 %-ban fehéret, 30%-ban vöröset és 20 %-ban az előbb említett rosé borokat termelik. A régi hagyományok szerint 3-400 négyszögön 5-7 fajtát is találhatunk a kertekben. Tehát a hagyományos vegyes fehérborban híres a vidék, ahogy a zászlósborunk is. Például nagyon jó barátunk, a borászatban közismert személy Monyók József Tokaj-Hegyaljáról azért jár hozzánk, mert olyan jó fehér vegyes bort, mint Adonyban, sehol nem iszik! Az adonyi újkori borkultúrát az 1720-1730-as évektől számítjuk – folytatta a történelmi ismertetőt Králl István. Zichy Nándor gróf és Mária Terézia telepített németeket, svábokat a török utáni időkben Adonyba. A mögöttünk lévő Szent Orbán hegyet 1811-ig a kápolna megépüléséig Kereszt hegynek hívták, majd 1913-ig megépült a kápolna, amit 1990-től a borrend teljesen újjá épített. A katolikus egyház tulajdona és a borrend több, mint negyed évszázada gondozza sokmilliós anyagi áldozattal. Gyönyörű a környezet, a Kápolna sor, a pincék, kertek sokasága. Nagyon örülünk, mikor ilyen sokan kíváncsiak az itteni gazdálkodásra, az elért eredményeinkre és nem utolsó sorban elégedettséggel tölt el minket, ha elismerő véleménnyel viszik hírünket vendégeink a nagyvilágba. Büszkén valljuk, hogy Szent Orbán élő kultuszának Magyarországon nincs még egy ilyen gyöngyszeme, mint az adonyi kápolna és a körötte lévő ezer évre visszatekintő borkultúra – zárta az adonyi borászat történelmi ismertetőjét Králl István az Adonyi Borrend Nagymestere.

Az Adonyi Szőlőhegy 70-80 hektáros területén nagyjából 1200 pince található. A kertek közel hét és fél kilométeren keresztül húzódnak a dombvonulaton. A Tsz-ek kialakítása nagy pofont adott az itteni gazdálkodásnak, mert sok szőlőt kiszántottak. Szerencsére a domboldalakat csak kézi erővel tudták megművelni, így a háztáji kerteknek köszönhetően megmaradt a régi bortermelő kultúra. 1994-95 idején négy-öt adonyi borász élesztette újjá a pincék hírnevét, közülük is kiemelhető Czimmermann Mihály, akinek a munkássága elévülhetetlen az adonyi borászat történetében.