Felhasználó értékelés
- Részletek
-
Szülőkategória: Hírek
-
Kategória: Kultúra
-
Utoljára módosítva 2026. augusztus 21. (péntek) 19:50
-
Publikálva: 2026. augusztus 21. (péntek) 19:32
-
Írta: László Horváth / Kállai Félix
-
Találat: 59
Az államalapítást ünnepelte Kisapostag közössége
Zenés, verses, dalos megemlékezésre várták a résztvevőket az evangélikus templomba augusztus 20-án délután 18 órára.
A korábbi évek hagyományainak megfelelően ismét a Kisapostagi Evangélikus templom adott otthont az államalapítás ünnepére szervezett megemlékezésnek. A megjelenteket elsőként Takács Boglárka evangélikus presbiter köszöntötte. Beszédében elhangzott, hogy augusztus 20-án több, mint ezer évre tekinthetünk vissza, az államalapításra és Szent Istvánkirályra emlékezve. Ezen a napon az új búzából készült kenyérért is hálát adunk.

Képek az ünnepségről itt! >>>
A Himnusz hangjai után Márkli János Kisapostag polgármesterének ünnepi gondolatait hallhattuk.
- Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ünneplő Közönség!
Nem könnyű még el nem mondott ünnepi gondolatokat megosztani a hallgatósággal, ezért arra gondoltam a beszédem elején felidézem Önöknek, hogy nekem az életem különböző szakaszaiban mit adott, mit jelentett és jelent augusztus 20-a.
Iskolás koromban ez a nap az alkotmány ünnepe volt, így hívták akkoriban. A tévében néztük a tisztavatást és a katonai bemutatót. Ez volt a nyár egyik utolsó napja. Az idősek azt mondták, ezután már elromlik az idő, jönnek a hűvösebb napok, és már készülődtünk az iskolakezdésre is. Volt, és talán ma is van ennek a napnak egyfajta nyárbúcsúztató jellege.
Aztán ezt a napot hívtuk még az új kenyér ünnepének is, hiszen eddig a napig mindenütt megtörtént az aratás. Én mezőgazdászként különös gonddal fordultam e nap felé, hisz augusztus 20-ra befejeztük az aratást, s az új búzából sütött anyánk, vagy a pék új kenyeret.
A ’80-as évek végén már az államalapítás ünnepéről, és akkoriban még I. Istvánról beszéltünk az ünnep kapcsán.
Aztán jött a rendszerváltás, I. Istvánból Szent István király lett, és az ünnep jellege is megváltozott. Az alkotmány ünnepéről már egyáltalán nem beszélünk, visszatértünk az államalapítás ünnepéhez, Szent István alakjához.
István élete és munkássága példaértékű nemcsak a magyar, hanem az európai történelemben is. Számtalan írás bemutatja az életét, a tetteit, és a kort, amelyikben élt és alkotott. Én azt gondolom, hogy a fiához, Imre herceghez írt intelmei azok, amelyek kiállták az idő próbáját, és még ma is fontos üzenetet hordoznak számunkra, hiszen ebben a néhány oldalas írásban annyi modern gondolat van, hogy azt jó szívvel ajánlhatjuk a XXI. század emberének figyelmébe is. Az intelmekben arról beszél, hogy királynak, vezetőnek lenni nem korlátlan hatalommal járó kiváltság, hanem lehetőség a szolgálatra. Arról értekezik, hogy a gőg és a gyűlölködés, az emberek lenézése az békétlenséghez vezet, és ha ezeket nem szívleli meg egy király, egy vezető, akkor attól a nép fogja elvenni a hatalmat, és átadja más, méltó vezetőnek. Szent István puritán jelleme és megrendíthetetlen hite példaként állt a későbbi korok nemzedékei előtt, és állhat előttünk ma is. A tetteinek az ereje éppen abban rejlett, hogy nélkülözött mindenfajta öncélúságot, sőt ellenkezőleg: biztonságot, hitet, jövőképet adott a népének, az országának.
István király intelmei fontos és megszívlelendő gondolatok, amelyek ma is időszerűek, mert a megmaradásunk és a tovább erősödésünk érdekében nekünk, magyaroknak békésen kell együtt munkálkodnunk itt, Európa szívében! Nekünk, magyaroknak felül kell emelkedni az ideológiai különbségeken, a pártérdekeken, és fel kell számolnunk a köztünk lévő megosztottságot. Vallom, hogy csak így maradhat meg a nemzetünk, és csak így haladhatunk előre! Csak így tehetjük jobbá ezt az országot, de a mi falunkat, Kisapostagot is.
Nemzetünk sorsának egy nagy fordulópontján így fogalmazta ezt meg a legnagyobb magyar, Széchenyi István: „Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen.”
Erre a szemléletmódra van talán a legnagyobb szükség a mai Magyarországon. Csakis így lehet hatékonyan, tiszta szívvel dolgozni a családért, a hazáért, a városért, a faluért és csakis így lehet tiszta szívvel, őszintén együtt ünnepelni, méltó módon.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kívánok Önöknek jó egészséget, sok örömteli napot, s mint ahogy a mondás szól:
Bort, búzát, békességet.

Barkóczi Veronika Szmodics Emese
Az ünnepi gondolatok után Barkóczi Veronika mondta el saját versét “Maradj Ember!” címmel
A következőkben a zene vette át a főszerepet. Szmodics Emese, a Dunaújvárosi Sándor Frigyes Zeneiskola növendéke harmonikajátékával lépett a közönség elé. Az ünnepi alkalmakról már jól ismert Alkalmi kórus is énekelt, amelynek gerincét a Kisapostagi Lilakác Dalkör és a Pentelei Kéknefelejcs Hagyományőrző Dalkör tagjai alkotják, mellettük a Nyugdíjas Klub és az Evangélikus Gyülekezet tagjai is bekapcsolódnak a közös éneklésbe. Ezúttal az Ima a hazáért és az Amikor egy nemzet a szívét kéri vissza című dalokat adták elő. A zenei blokkot Kiss Márton harmonika produkciója zárta.

A kenyérszegés előtt lépet a hallgatóság elé Stermeczki András evangélikus lelkész a kenyérszentelés során a magvetés, a munka és a termés képén keresztül szólt az ünneplőkhöz. Beszédében utalt a nehéz, száraz nyárra is, amely ismét megmutatta: az ember elvégezheti becsülettel a rá bízott munkát, de annak eredménye nem mindig csak rajta múlik. A magot el kell vetni, dolgozni kell érte, majd remélni, hogy termést hoz.

Stermeczki András
A lelkész ezt a gondolatot a közösség életére is kiterjesztette. Mint mondta, mindig voltak és vannak olyan emberek, akik becsülettel végzik a munkájukat, nem azt nézve, milyen hasznuk származik belőle. Az elvégzett feladat, a szolgálat és a másokért végzett munka teremtheti meg azt, amiből később egy egész közösség részesülhet.

Különösen szép gondolata volt az ünnepi alkalomnak a kenyér megosztásának üzenete. Stermeczki András arra emlékeztetett: még a kevés is sokká válhat, ha megosztjuk egymással. Nemcsak a kenyeret, hanem gondolatainkat, verseinket, énekünket, zenénket, tudásunkat, szeretetünket és munkánkat is adhatjuk egymásnak. Arra biztatta a jelenlévőket, hogy Kisapostagon is osszák meg mindazt, amijük van, és ezáltal váljon gazdagabbá a közösség.
A program befejezésében sor került az új kenyér megszegésére, melyet a résztvevők is megkóstólhattak.
A rendezvény létrejöttét az Orvosi Rendelőért és Teljes Emberért Alapítvány, a Kisapostagi Evangélikus Gyülekezet, Kisapostag Község Önkormányzata és a perkátai Peru Pékség támogatta.
A videó a képre kattintva indul!
