Felhasználó értékelés
- Részletek
-
Szülőkategória: Hírek
-
Kategória: Mezőhír
-
Utoljára módosítva 2021. április 19. (hétfő) 20:48
-
Publikálva: 2021. április 19. (hétfő) 20:45
-
Írta: dr. Bodolai György
-
Találat: 1134
Fotó: illusztráció
Miért káros és veszélyes a műanyagok égetése?
A környező településeken sajnos többször megfigyelhető a kéményekből vagy az udvaron rakott tűzből felszálló fehér színű, máskor koromfekete füst. Ez a füst nem a tüzelőberendezés normál üzemeltetéséből vagy éppen kerti piknikezésből, bográcsozásból, szalonnasütésből származik: valaki műanyagot, gumit éget!
A műanyagok mindennapi életünk részeseivé váltak. Műanyag van a ruháinkban, bútorainkban, a műszaki cikkekben, a festékekben, a tapétákban, és ilyen anyagokból készülnek a pet- palackok, a nylonzacskók is. A háztartási hulladék nagy részét képezik a műanyagokból készült, feleslegessé vált holmik, tárgyak, csomagoló anyagok, palackok. A műanyagokhoz a termékgyártás során lágyítószereket, tűzálló anyagokat, fényvédőket, stabilizátorokat, síkosítókat, térhálósítókat, ütésálló anyagokat, égésgátlókat kevernek a praktikusabb felhasználhatóság végett. A műanyagok nem a természetben előforduló anyagok, melyekhez a föld élővilága, növények, állatok, emberek az évmilliók során hozzászokhattak: ezek az élőlények számára idegenek, és nem megfelelő felhasználásuk, a hulladék szabálytalan ártalmatlanítása globális veszélyt jelentenek. A műanyagok égetésekor veszélyes anyagok kerülnek a levegőbe, melyek mérgezőek és a legkülönbözőbb megbetegedéseket okozzák vagy okozhatják. Az így kikerülő káros anyagok több millió köbméter levegőt szennyezhetnek, s a szél által kiszámíthatatlanul terülnek el környezetünkben. Ezeket a gázokat belélegezzük, a bőrünkre kerülnek, a hamu, a pernye belepi a konyhakerti, a szántóföldi növényeket, a gyümölcsöket, a talajt, az élővizeket egyaránt; így mindezek bekerülnek a táplálékláncba. Ugyanígy belepik a kisgyerekek homokozóit, az udvari játékokat, a kiteregetett ruhákat is. A tüdő léghólyagocskák légzőhámja az egyik legérzékenyebb szövet: az oxigén közvetlenül képes a belélegzett levegőből átkerülni a vérbe. A mérgező anyagok a tüdőn keresztül ugyanígy bekerülnek a szervezetbe. A leggyakrabban előforduló polietilén, polipropilén műanyagok égetésekor egyebek mellett szemet irritáló aceton, bőrt- légzőrendszert károsító akril-aldehid, ciklopentanon, rákkeltő formaldehid, benzol, maró hatású ecetsav, a vérsejtekre, keringési rendszerre, központi idegrendszerre ható szénmonoxid, agyműködési, pszichés zavarokat okozó toluol szabadul fel. Máskor klórtartalmú szerves vegyületek, dioxin kerül a levegőbe, melyek belélegezve asztmás betegségeket, allergiákat, hormonális elváltozásokat okoznak. A felvett dioxin mennyisége a zsírszövetben 7-11 év alatt feleződik meg, tehát igen lassú a lebomlási ideje: amíg a szervezetünkben van, folyamatosan mérgezi azt. A PVC égetésekor olyan anyagok szabadulnak fel, mint pl. a foszgén, melyet az I. Világháborúban harci gázként alkalmaztak, vagy a rákkeltő vinil-klorid. Mindezek bizonyítottan daganatos megbetegedéséket, genetikai mutációkat, szaporodási zavarokat, magzatkárosodást, máj-vesekárosodást, tüdőgyulladást, a töményen belélegzett mérgező gázok, anyagok akár azonnali elhalálozást is okozhatnak. Az így, szabálytalanul elégetett műanyagoknak nincs különösebb fűtőértéke, tehát semmilyen anyagi hasznot nem remélhet az, aki ilyen, meg nem engedett tevékenységet folytat, ilyen anyagokat éget el kályhájában, kazánjában. A füstgázokba kerülő savak a kéményt is tönkreteszik.
A fentiek alapján jól látható, hogy a műanyagok égéstermékei az egyik legveszélyesebb környezet- és egészségkárosítók közé tartoznak. A mérgező anyagok veszélyeztetik a környezetben élők és a szabálytalanul műanyagot égetők saját, valamint családtagjaik egészségét is. Állategészségügyi szempontból is jelentős, hogy a kedvtelésből tartott állatok között is növekszik az immunrendszeri, allergiás, daganatos megbetegedések aránya.
Mit tehetünk a fenti probléma környezettudatos kezelése érdekében? Jogszabályi élőírások egyértelműen szabályozzák a hulladékgyűjtéssel, kezeléssel, ártalmatlanítással kapcsolatos állampolgári kötelezettségeket. Tudatos vásárlással, felhasználással csökkenteni kell a környezetünket terhelő műanyagok mennyiségét. A műanyag hulladékok szelektív kommunális gyűjtése eddig is megoldható volt a központi gyűjtők használatával. A szelektív hulladékgyűjtőkben összegyűjtött műanyag hulladékok újrahasznosítással vagy hulladékégető művekben, szigorú engedélyek, technológiai szabályozás, füstgázszűrő berendezések üzemeltetése mellett kerülnek ártalmatlanításra. Senkinek nincs joga más egészségét károsítani! Amennyiben műanyagok, gumik vagy egyéb anyagok tiltott égetését tapasztaljuk, első lépésként békés, jószomszédi módon próbáljuk meg a szabálytalankodó figyelmét felhívni tevékenységének káros következményeire! Ha ez nem használ, akkor sajnos nem marad más eszköz, mint a hivatalos bejelentés megtétele, eljárás megindítása.
A természetvédelem és egészségünk érdekében vigyázzunk környezetünkre, a levegő tisztaságára!
dr. Bodolai György hatósági és ellátó állatorvos
Előszállás Nagykarácsonyi u. 7.
30/8161-367
