Vigyázzunk a tiszta vízre!

Felhasználó értékelés

Részletek: Szülőkategória: Hírek; Kategória: Mezőhír; Utoljára módosítva 2022. március 21. (hétfő) 19:01; Publikálva: 2022. március 21. (hétfő) 17:51; Írta: dr. Bodolai György; Találat: 680

Foto: Google

Ne szennyezzük a kutakat!

Minden évben március 22-én tartjuk a víz világnapját. Hogy mennyire fontos az emberiség életében a víz, azt talán az fejezi ki legjobban, hogy nélküle az élet sem létezhetne Földön. Éppen ezért kellene legjobban vigyáznunk rá. A víz világnapja alkalmából most rendhagyó módon dr. Bodolai György hatósági és szolgáltató állatorvos írását olvashatják „Ne szennyezzük a kutakat!” címmel.

Ne szennyezzük a kutakat!

A régi világban a falusi, tanyasi élethez az ivóvizet legtöbbször ásott kutak biztosították. A gyűrűs, ásott kutak előnye a gyenge vízadó rétegű területeken, hogy nagyobb a tárolókapacitásuk, és ha összegyűlik benne néhány méter magasságú vízoszlop (1000-3000 liter víz), akkor az a család napi vízszükségletére, az állatok itatására, az öntözésre elegendő volt. A kutakat a területi, domborzati viszonyoktól függően olyan mélyre ásták, hogy az a talajvíz szintje alá menjen. Az ásott kutak a felső talajvizet – az első vízzáró réteg fölötti vizet – gyűjtik össze. A talajvíz ingadozása az évszaktól, a lehullott csapadék mennyiségétől függően több méter is lehet. A víz a talaj felsőbb rétegeiből szivárog a föld belsejébe, s közben a talaj-, kőzetviszonyoktól függően a természetes szűrőképesség által megtisztul. Az 50-100 évvel ezelőtt ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kutak vízminősége a sűrűbben lakott területeken, állattartó telepek, ipari üzemek közelében és a sok műtrágyával, vegyszerrel kezelt növénytermesztő területeken drasztikusan romlott. Minthogy csak kevés ásott kút mélysége megy az első vízzáró réteg alá, így a környezetszennyeződés minden összetevője megjelenhet a kútvízben. A szennyvízcsatornák kiépítése előtt a szinte minden portán lévő emésztőgödrökből (ha az nem volt megfelelően vízzáró réteggel ellátva) az emberi fekália, a mosószerek vegyianyagai; állattartó udvarokból, különösen a nagy állattartó telepekről származó trágyalé; a nem megfelelően tárolt és a növénytermesztéshez kijuttatott műtrágya, a bemosódott növényvédőszerek; ipari üzemek hulladékai, nem megfelelően tárolt, ártalmatlanított vegyi anyagai kerülhettek, kerülhetnek a talajba, s így a talajvízbe. Ugyanígy belekerül az elégetett műanyagok, gumik stb. mérgező, rákkeltő, talajra, növényekre lehulló pernyéje is. Mindezek miatt sajnálatosan az ásott kutak vize legtöbb esetben ivóvízként történő használatra sem embernek, sem állatnak nem alkalmas. Az ilyen víz fogyasztása egészégre ártalmas. A vízben súlyos megbetegedést kiváltó kórokozók fordulhatnak elő (pl.: hepatitis A vírus). Máskor emberről emberre terjedő, közösségi járványok alakulhatnak ki (pl.: Calici vírusok, egysejtű kórokozók, toxintermelő E. coli törzsek hatására). A víz magas nitrát tartalma felnőttekre is, de különösen kisgyermekekre veszélyes, akár halálos is lehet, mert a vér oxigénszállító funkcióját gátolja (methemoglobinémia – „kék kór”). A növényvédőszerek maradékai, lebomlási termékei mérgezők, rákkeltők, a hormonháztartásra is káros hatással lehetnek. Máskor nehézfémek: higany, kadmium, ólom, réz, króm okozhatnak mérgezési tüneteket, megbetegedést. Egyes kémiai összetevők (pl.: arzén, bór) feldúsulhatnak az öntözött gyökér-, levélzöldségekben. Az ilyen kútvíz sajnos mosakodásra, mosásra sem alkalmas, az emberi bőrrel érintkezve azt irritálja, fertőzheti. Forralás után ugyan a kórokozók elpusztulnak, azonban a káros elemek, vegyianyagok nem tűnnek el. Öntözésre sem alkalmas az ilyen víz, mert a növények által bekerülnek a szennyező, mérgező anyagok a biológiai körforgásba, a táplálékláncba, így végső soron az emberbe. A kutak szennyeződését fokozta, hogy néhányan a használaton kívüli kútjukat emésztőgödörnek használták, elszennyezve ezáltal több km-es körzetben a talajvizet, rétegvizet. Ugyanígy tiltott, szabálytalan, ha valaki a tetőről lefolyó esővizet szikkasztási céllal belevezeti a nem használatos kútba, mert ezáltal belemosódik a tetőn lévő szennyeződés is. Szigorúan tilos növényi hulladékot, állati tetemet, vegyszer maradékot kútba dobni! A vizek védelme érdekében jogszabályok által is tiltottak a fenti, felelőtlen, környezetkárosító cselekedetek.

Foto: Google

Figyelni kell arra, hogy a kutak legalább 10 m-es körzetében ne legyen árnyékszék (azt is megfelelően kell kialakítani, tisztítani, fertőtleníteni), trágya tárolás. A kislétszámú állattartó eb, macska, baromfi, nyúl, 3 hetesnél fiatalabb malac tetemét évi 100 kg mennyiségig saját ingatlanán eláshatja. A legalább 1 méter mélységű elföldelést úgy kell végrehajtani, hogy a felszín alatti víz mindenkori maximális nyugalmi szintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1 méter távolság legyen. Kutak közelében tilos az elföldelés. Nagylétszámú állattartó telep vagy a fenti mennyiségnél több állat elhullása esetén az ártalmatlanítás csak ATEV általi elszállítás útján történhet.

A tudatos, felelős emberi magatartást követő csökkenő környezeti terhelés remélhetőleg a talaj-és rétegvizek minőségjavulását fogja eredményezni. Ha valaki a kútja vizét használni szeretné, és van esély a megfelelő vízminőségre, a biztonságos hasznosítás érdekében meg kell vizsgáltatnia érzékszervi, kémiai, mikrobiológiai paraméterekre. Ha szükséges, a kutakat tisztítani, fertőtleníteni kell. Minthogy ez veszélyes, szakértelmet, technikai eszközöket igénylő művelet, ezért ezt csak szakember végezze.

A két vízzáró réteg közé fúrt, rétegvizet adó, 30-200 m mélységű, vagy ennél is mélyebb kutak vízminősége jó eséllyel ivóvíz minőségű, így ez a víz ellenőrző vizsgálat után biztonságosan használható háztartási, állattartási, növénytermesztési célokra.

A víz az élethez nélkülözhetetlen, ezért erre a természet adta kincsre kötelesek vagyunk vigyázni!

dr. Bodolai György

hatósági és szolgáltató állatorvos Előszállás

06/30-8161-367