Felhasználó értékelés
- Részletek
-
Szülőkategória: Hírek
-
Kategória: Mezőhír
-
Utoljára módosítva 2022. november 13. (vasárnap) 20:49
-
Publikálva: 2022. november 13. (vasárnap) 20:49
-
Írta: dr. Bodolai György
-
Találat: 868
(Fotó illusztráció - Mezőhír)
A tüzelés, égetés szabályai – egészségünk megőrzése érdekében
A környezetünkre kötelességünk vigyázni, az egészség megőrzésére pedig mindannyiunknak törekedni kell!
Ehhez azonban tudatos, felelősségteljes magatartásra, odafigyelésre és a szabályok betartására is szükség van - olvashatjuk lapunkhoz elküldött írásban dr. Bodolai György hatósági és ellátó állatorvostól.
Környezetünk védelme érdekében fokozott figyelmet kell fordítanunk a levegő, az élővizek és a talaj megóvására. Az elmúlt 100 évben az emberiség több környezeti károsodást okozott a földön, mint az azt megelőző évezredek során. A levegő szennyeződik az ipari üzemek, a gépjárművek, az állattartó telepek stb. által, de a felelőtlen emberi magatartás is környezet károsítást okozhat. 100 kg zöld növényzet, avar komposztálás helyetti égetése során akár 90 millió m3 levegő is szennyeződhet. A lehullott falevelek, egynyári növények összetakarítása után leghelyesebb ezek komposztálása, így kiváló humuszt állíthatunk elő, mely a kertben jól hasznosítható. Sokat hallunk az idei év fűtési nehézségeiről. Az év során összegyűlt, felesleges holmikat, tárgyakat nem a kazánban kell elégetni! A hulladékok mennyisége tudatos szemlélettel csökkenthető, a kommunális hulladékszállítás, a szelektív gyűjtés községünkben is megoldott. Különösen veszélyes, és ezért jogszabályok által is tiltott a műanyag, gumi hulladékok szabadtéren vagy kályhában, kazánban történő elégetése. Ezen hulladékok (műanyag palackok, csomagolóanyagok, háztartási műanyagok, kábelek, gumitermékek stb.) égetése közvetett és közvetlen módon is károsítja az egészséget. A műanyagokba, azok használhatóságának érdekében adalékokat – lágyítószereket, fényvédőket, stabilizálókat, szerkezet-, ütésállóságot javítókat, síkosítókat, égésgátlókat –kevernek, melyekből az égetés során több mint 60 féle mérgező anyag, elem (dioxinok, foszgén, vinilklorid, arzén, kadmium, nikkel, higany, króm stb.) szabadul fel. A levegőbe kerülő mérgező anyagok hosszú ideig veszélyt jelentenek környezetünkre, az élővizekre, a talajra; a szántóföldi és a kerti növényeket, a zöldséget, gyümölcsöt is belepik, mérgezik. A takarmányok útján bekerülnek az állatok szervezetébe, ezáltal az állati eredetű termékekbe is, a táplálékláncba, az emberi szervezetbe. Ugyanígy az ember által elfogyasztott, vegyi anyagokkal szennyezett zöldségek, gyümölcsök is veszélyesek. Ezen anyagok a zsírszövetben raktározódnak, s némelyikük felezési ideje (lebomlási gyorsasága) 7-11 év. A füstbe kerülő mérgező anyagok belepik a kiteregetett, száradó ruhákat, a gyerekek homokozóját, udvari játékait is.
A mérgező anyagok a szervezetbe jutva bárhol megbetegedést okozhatnak, így bőrirritációt, belélegzés során a tüdőből a véráramba kerülve fejfájást, a mandulák gyulladását, asztmás betegségeket, tüdőgyulladást, tüdővizenyőt, immunrendszeri zavarokat, különböző allergiákat, máj-, vese-, hormonális megbetegedéseket, terméketlenségi problémákat, vérsejtek károsodását, daganatos megbetegedéseket, magzati károsodásokat, genetikai mutációt, egyéb krónikus megbetegedéseket idézhetnek elő. A füstben lévő mérgező anyagok a szemcseméretük alapján a légutak különböző részéhez jutnak el. A tüdőhólyagocskák hámszövete az egyik legérzékenyebb szövet az élőlények szervezetében: a belélegzett levegő oxigén tartalma át tud jutni a hámsejtek és a vérerek falán a vérkeringésbe. Ugyanez történik a belélegzett mérgező anyagokkal is. Magyarországon a tüdőrák az egyik leggyakoribb, sokszor halálos kimenetelű daganatos megbetegedés.
A mérgező anyagokkal szennyezett levegő huzamosabb ideig történő belégzése csökkenő szellemi tevékenységhez, tanulási zavarokhoz, pszichés megbetegedésekhez vezethet. A műanyag égéstermékek szervezetbe kerülése esetén az ember (és az állatok) védekezési rendszere erre felkészületlen. A szervezet immunrendszere sokáig képes védekezni, de egy idő után a genetikai állomány, a fehérjék szerkezete károsodik, aminek legfőbb következményei a daganatos betegségek. Sajnálatosan a kedvtelésből tartott állatok (eb, macska, tengerimalac stb.) között is emelkedik a daganatos megbetegedések aránya. Miközben rettegünk ezektől a betegségektől, vajon megteszünk-e minden tőlünk telhetőt a megelőzésük érdekében?
A műanyagok, gumitermékek stb. égetésének oka legtöbbször nem a szegénység miatti tüzelőhiány, hanem a közömbösség, felelőtlenség, a tudatlanság. A műanyag palackok elégetése során nem képződik számottevő hő, annál több rákkeltő anyag. Aki műanyagot éget, saját maga, családja és a környezetében élők egészségét kockáztatja! Amikor fojtó, elviselhetetlen szagú füstöt érzünk, s a kéményből, kertekből fehér színű, máskor koromfekete füst száll, a levegőben lévő mérgező anyagok koncentrációja akár százszorosa lehet a megengedettnek, s több kilométerre eljutva is veszélyeztetik az ott élők egészségét.
A jogszabályok és a szakmai előírások alapján kályhában, kazánban száraz tűzifával, papírhulladékkal, szénnel szabad tüzelni. Forgácslapot, műanyaggal bevont, festett fahulladékot, rongyot, feleslegessé vált bőr, műanyag használati tárgyat stb. tilos kályhában vagy szabadtéren égetni. Ugyanígy tilos a kábelek égetése fémkinyerési vagy egyéb célból.
Mit tehetünk, ha tiltott anyagok tüzelését észleljük? Nem népszerű feladat, de udvariasan szólnunk kell az ilyen tevékenységet végzőnek, hogy ne tegye ezt saját és a környezetben élők egészsége érdekében.
A környezetünkre kötelességünk vigyázni, az egészség megőrzésére pedig mindannyiunknak törekedni kell!
Ehhez azonban tudatos, felelősségteljes magatartásra, odafigyelésre és a szabályok betartására is szükség van.
Kérdésük esetén állok a Tisztelt Olvasók rendelkezésére.
dr. Bodolai György
hatósági és ellátó állatorvos
Előszállás 06/30-8161-367
