Ragadós száj- és körömfájás

Felhasználó értékelés

Részletek: Szülőkategória: Hírek; Kategória: Mezőhír; Utoljára módosítva 2025. április 24. (csütörtök) 12:36; Publikálva: 2025. április 24. (csütörtök) 12:36; Írta: Dr. Bodolai György; Találat: 280

Praktikus tanácsok Dr. Bodolai György hatósági állatorvostól

Magyarországon – 52 év fertőzéstől mentes időszak után – megjelent a ragadós száj- és körömfájás. Ez a rendkívül fertőző betegség a párosujjú patás házi- és vadon élő állatokat érinti. Fogékony a szarvasmarha, juh, kecske, bivaly, házisertés, a vaddisznó, őz, szarvas stb. A kórokozó vírusok genetikai vizsgálata, összehasonlítása alapján eredetük, terjedésük, szóródásuk nyomon követhető. A vizsgálatok fontosak a vakcinagyártáshoz. A vakcinázással kialakuló védettség nem akadályozza meg az állat fertőződését, csak a klinikai tünetek kialakulását, a megbetegedést előzi meg. Csökkenti, de nem szünteti meg a természetes fertőzésből eredő vírusürítést. A betegség gyorsan terjed állományon belül és állományok között. A klinikai tüneteket mutató állat nyála, orrváladéka, vizelete, ürüléke vírusokkal telített. De fertőzést közvetít a bőr, a szőr, a gyapjú, a tej, a nyers hús, a vágási hulladék is. Közvetetten tovább vihető a vírus a ruházaton, lábbelin, gépjárművel (tej-, hulladék-, trágya szállítás), takarmánnyal is. Sajnos tovább terjedhet a pára, szél útján, a madarak, rágcsálók által hordozottan is. Az állatoknak csak egy része pusztul el a megbetegedést követően, azonban a vírusürítés veszélyezteti az összes fogékony, még egészséges állatot. A szarvasmarhában, bivalyban, juhban, kecskében 0,5 – 3 évig is tarthat a vírushordozás, mely során bármikor megfertőzhetik a fogékony állatfajokat. A lappangási idő 2-7 nap, esetenként 21 nap is lehet. Láz, tejtermelés csökkenés, levertség, étvágytalanság mellett a fertőződést követően a 2. – 3. naptól kezdve a száj-, orr nyálkahártya gyulladás miatt kipirul, hólyagok alakulnak ki, majd ezek felrepednek. A fertőződést követő 9. órától már üríthetik az állatok a vírusokat. Ugyanígy hólyagok alakulnak ki a nyelven, a csülök közötti hasadékban, a köröm felett, a tőgyön és a bőr más területein is. Az állatok nyálzanak, minden állatfajnál, de különösen juh-, sertés állományokban nagyarányú sántaság észlelhető. Újszülött és fiatal borjakban, bárányokban, malacokban, hízó- és tenyészbikákban gyakran szívizomgyulladás alakul ki, amely heveny szívgyengeség tünetei mellett az állatok elhullásához vezet.

A húsban a tejsavas érés során 1-2 nap alatt elpusztul a vírus. Ugyanígy 56 ^oC fölötti hőmérséklet, hőkezelés is elöli azokat. Árnyékos, nedves, hűvös helyen a talajban, a legelőn több hétig, a takarítatlan istállóban 2 hétig, az almos trágyában 40 napig fertőzőképes marad a vírus. A megfelelő trágyafüllesztés 3 hét alatt elpusztítja a kórokozókat. Savanyú tejben, az ebből készült tejtermékekben 24 órán belül elpusztul a vírus, a tejporban azonban 18 hónapig is fertőző maradhat. A 2 %-os nátronlúg, a 3-5 %-os H-lúg és a modern vírusölő szerek megfelelő töménységben, megfelelő behatási idő betartásával ártalmatlanítják a vírusokat.

Melyek a legfontosabb tennivalók a megelőzés, a járványleküzdés során?

Kötelező (több évtizede már!) az ENAR-ba bejelenteni a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés-, lótartást. Megfelelő nyilvántartás nélkül kezelhetetlen egy járvány, hiszen nem tudható, hol, milyen fajú, hány darab fogékony állat van az adott területen.
Be kell tartani az állatmozgatási szabályokat. Eladáshoz, vásárláshoz (akár családi szükséglet, akár gazdasági tevékenység céljából történik) az állatok egyedi jelölése, megfelelő adattartalmú állatszállítási, állatorvosi dokumentumok szükségesek. A szállítást megelőzően állatorvosi vizsgálatnak kell történnie.
Be kell tartani a járványvédelmi szabályokat, járványmentes, megbetegedéstől mentes időben is. Fontos a telepi, állattartó udvari zártság, a kerítés megléte, a megfelelő munkaruha váltás, a rendszeres takarítás, fertőtlenítés, a takarmányozási higiénia, a trágya-, állati tetem kezelési szabályok betartása, az illetéktelen személyek távoltartása, a gépjármű forgalom minimálisra szorítása, a telepi nyilvántartások naprakész vezetése.
Az állattartó köteles jelenteni állata megbetegedését, esetleges elhullását az ellátó állatorvosnak. A kórmegállapítás, a betegség gyanújának megállapítása az állatorvos feladata. Járványveszély, megbetegedés esetén, szakmai, jogszabályi előírások alapján a tennivalókat a járványleküzdést irányító hatóság határozza meg. Az igazgatási szabályokat katonai fegyelemmel be kell tartani az eredményes védekezéshez, járványelfojtáshoz!
Ismeretlen eredetű, dokumentum nélküli állatot, élelmiszert – még az olcsóbb vételi lehetőség reményében se – senki ne vásároljon!
Természetjárás során beteg vagy elhullott állat észlelését (vélhetően indokoltnak látszó esetben) megfelelő helyen jelenteni kell a további intézkedés végett. A kiránduláshoz használt ruházatban gazdasági haszonállatok közelébe ne menjenek! A fertőzéssel érintett területek környékére ne tervezzenek utazást! Külföldön, akár ismerjük, akár nem ismerjük az ottani fertőző betegségek előfordulását, kiemelt figyelemmel be kell tartani a járványvédelmi, higiéniai szabályokat.
A beteg állatokkal való foglalkozás, azok levágása során esetenként az ember is megfertőződhet: enyhe láz, a szájban, a körömágyak környékén hólyagok jelenhetnek meg. Ezért szükséges a megfelelő védőruházat használata, a személyi fertőtlenítés.

A fentiekből látható, megérthető, hogy a személyi felelősségnek döntő szerepe van a ragadós száj- és körömfájás és más fertőző betegségek megelőzésében, leküzdésében. A járványkitörést követő kedvezőtlen kockázati minősítés miatti élőállat-, hús-, tej-, tejtermék-, takarmány forgalmazási korlátozások óriási gazdasági kárt okoznak mind a gazdálkodóknak, mind az országnak. Sajnálatosan a járványgócok felszámolása a fentiek miatt csak az érintett állomány mielőbbi leölésével, a tetemek azonnali ártalmatlanításával, a legszigorúbb fertőtlenítésekkel lehetséges. Ezt a mindenki számára rendkívül fájdalmas munkát el kell végezni a vírusterjedés megfékezése, a többi, fogékony állat életének megmentése, az ország mezőgazdasági- és élelmiszer termelésének biztonsága, a mielőbbi járványmentesség elérése érdekében. Ezért fontos, hogy mindenki felelősen, tudatosan tegye meg mindazokat, ami tőle elvárható.

Kérdésük esetén állok a Tisztelt Olvasók rendelkezésére.

dr. Bodolai György

hatósági és ellátó állatorvos

Előszállás, 30/8161-367