Felhasználó értékelés
- Részletek
-
Szülőkategória: Hírek
-
Kategória: Mezőhír
-
Utoljára módosítva 2013. november 18. (hétfő) 23:04
-
Publikálva: 2013. november 18. (hétfő) 23:04
-
Írta: Horváth László
-
Találat: 1893
Pénzesné Szilva Györgyi
Hétfőtől új vezető irányítja az óvodát… A szíve hozta haza!
Új pedagógust köszönthetnek a mezőfalviak. A hét első napjától – a képviselőtestület döntése alapján – Pénzesné Szilva Györgyi vette át a Tündérkert Óvoda vezetését. A családilag mezőfalvi kötődésű szakember Székesfehérvárról érkezett a községbe. 32 éves óvónői pályafutás után egy új kihívással próbálkozik - az intézmény irányításának cseppet sem könnyű feladatát vállalta magára!
Az első nap végén beszélgettünk az új pedagógussal:
- Egy vezetőváltás mindig kíváncsivá teszi az embereket, vajon ki érkezett hozzájuk?
- Valójában én Mezőfalván töltöttem gyerekkoromat. Középiskolai tanulmányoktól kezdve viszont Székesfehérváron folytatódott az életem. Itt ismertem meg páromat, és itt végeztem el az óvónőképzőt. A megyeszékhelyen 32 éves óvónői tevékenység áll a hátam mögött. Először a Vorosilovgrád nevű intézményben kezdtem el a munkát, ami most már Vízivárosi Óvoda. A 32 évet ezen a helyen töltöttem el.
Tíz évvel ezelőtt elvégeztem a vezetőképzőt, de a család miatt még nem vállaltam irányítói szerepet. Miután a gyerekek elhagyták a szülői fészket, nagyobb erővel koncentrálhattam a szakma felé. Amikor megláttam a mezőfalvi hirdetést, akkor jött a gondolat, és a szívem is húzott hazafelé!
- Akkor ez egy teljesen más feladat az eddig végzetthez képest?
- Teljesen más! Eddig vezetőként még igazából nem dolgoztam, de ez nem azt jelenti, hogy ilyen gyakorlatra nem tettem szert. Szakszervezetisként, illetve más közösségi megbízottként ismerkedtem a törvényekkel és a szakma ügyes-bajos dolgaival. Azért a szívem csücske mindig az óvoda volt, hiszen a családból is a gyereknevelés szeretetét hoztam. Nagymamám a mezőfalvi intézményből ment nyugdíjba dajkaként. Édesanyám szintén itt dolgozott gondozónőként.
- Milyen volt a fogadtatás?
- Nem is gondoltam, hogy ennyi idő után engem ilyen szeretettel látnak! Azt vártam, hogy úgy viszonyulnak hozzám, mint egy kívülről jövőhöz… De nem! Nagyon kedvesen és segítőkészen fogadtak. A hivataltól és a kollektívától is rengeteg segítséget, bíztatást kapok.
- Az első nap tapasztalatai?
- Egy kicsit kaotikusnak tűnt. Mindjárt az elején belecsöppentem az Alapítványi bál óvodai teendőibe. Természetesen ez jó volt, hiszen egy közvetlenebb hangulatban történhetett az ismerkedés. Hétfőn aztán kezdődtek a szorgos hétköznapok. Ma már megtartottuk az első értekezletet, ahol az év hátralevő programjainak és feladatainak áttekintését végeztük. Az előző munkahelyen is hasonló pörgésben zajlott az élet, csak más célok, hagyományok mentén.
A helyi hagyományok ápolása az óvodai pedagógiai program része
- A vezetői tervek közül mit emelhetünk ki?
- Nagyon szeretnék egy jó hangulatú óvodát, ahova gyerek, szülő és pedagógus egyformán szívesen jár. Nyugodt „szigetként” képzelem el az intézményt, amire nagy szükség van ebben a rohanó világban. Ez fontos, hogy az ide járó gyerekek megkapják a fejlődésükhöz szükséges körülményeket, lehetőségeket. Tovább szeretném folytatni a megkezdett munkát, természetesen a helyi hagyományokra építve, valamint mindezek mellett kellően oda kell figyelnem a pedagógiai munka változásaira is.
- Az itt tartózkodáshoz mennyi energiára van szükség? Bírni lehet a napi ingázást?
- Van annyi erőm, energiám, ami a Székesfehérvár és Mezőfalva közötti távolságot át tudja hidalni. A rendkívüli helyzeteket pedig a családi háttér segítségével tudom megoldani. A mai napon is édesanyámnál alszom. A családdal pedig megbeszéltük, hogy néha hosszabb időre távol kell lennem. Szép feladatot vállaltam, ami egyben kihívást is jelent. 32 év után a napi rutinból újra felpörög az ember. Ez jó érzés. Igyekszem megfelelni!
