TÉMA: Az orvos válaszol

Mindent ehetünk, de mértékkel!

A túlsúllyal küzdők száma folyamatosan növekszik, pedig könnyen kontrollálni lehet a problémát. Testsúlygyarapodás ugyanis akkor következik be, ha az energiabevitel nagyobb a szervezet által felhasznált energiánál.
A túlsúly, az elhízás megelőzését szolgálja az energia-egyensúlyt biztosító kiegyensúlyozott táplálkozás, amelynek eredményeként az egészséges felnőtt nem fogy, és nem hízik. A testsúlygyarapodásban szerepet játszó, meghatározott biológiai tényezők ismertek, azonban megfelelő étrenddel, fizikai aktivitással kivédhetők, módosíthatók, és mindez csupán az életmód függvénye.

Mi múlik az ideális testtömegen?
Az egészség, az egészségben megélhető minőségi életévek száma. Így például az, hogy tud-e táncolni a lányával, esetleg az unokájával a szalagavatóján vagy az esküvőjén. Az elhízás (amelynek mérőszáma a testtömegindex, angol elnevezéssel a Body Mass Index - BMI ≥ 30 kg/m2) és a túlsúly (BMI = 25-29,9 kg/m2) nem csak esztétikai probléma. (A testtömegindex kiszámításánál a testtömeg kilogrammban mért értékét elosztjuk a méterben kifejezett testmagasság négyzetével.)

Az elhízással és a túlsúllyal összefüggő legfontosabb egészségi problémák listáján szerepel a 2-es típusú cukorbetegség, melynek kockázata a testtömeg növekedésével együtt nő, hasonlóan a szív- és érrendszeri megbetegedésekhez és a magas vérnyomáshoz. Nő bizonyos rákos megbetegedések kockázata, továbbá légzőszervi problémákkal és ízületi kopással is számolni kell. Meg kell küzdeni a hátrányos megkülönböztetéssel és további nehézségeket jelentenek a lelki tényezők. Tudni kell azt is, hogy egy viszonylag kis mennyiségű, mintegy tíz százalékos testsúlycsökkenés már érezhető javulást eredményez: csökken a vérnyomás, javul a vérben a trigliceridszint, nő a HDL-koleszterinszint és csökken az LDL-koleszterin szintje.

Min múlik az ideális testtömeg?
A társadalom mellett az egyénnek (kiskorú esetén a szülőknek, gondviselőknek) is van felelőssége abban, hogyan táplálkozik és hogyan éli az életét. Az ember sokat tehet saját és családja egészségéért, ehhez viszont elegendő információ kell.
Az alábbi példa egy kis támpontot nyújthat a megfelelő energiabevitel kiszámolásához. Egy 170 cm magas, 65 kg-os, alacsony fizikai aktivitással bíró 35 éves nőnek a napi energiaszükséglete 2015 kcal. Neki a 200 kcal-val egyenértékű marék mogyoró vagy egy szelet meggyes pite, esetleg 3 dl vörösbor ledolgozásához nagyjából 20 percet kéne futni vagy 60 percet porszívózni, esetleg 80 percet zongorázni. Az energiaszükséglet az évek múlásával csökken, így ennek a hölgynek az ötvenes évei közepére 160 kalóriával kevesebb lesz az energiaszükséglete, amennyiben minden más paramétere változatlan marad.
Természetesen mindenkinek megengedett egy-két kiadósabb étkezés, csak ennyitől senkire sem szaladnak fel a plusz kilók, de ha az energiabevitel napi szinten, rendszeresen néhány száz kalóriával több a felhasznált energiánál, akkor az idővel meg fog látszani a mérlegen.

Lépések az energia-egyensúly eléréséhez
Szánjon rá időt és vezessen egy hétig naplót arról, mikor mit eszik, iszik és mennyit mozog. Jegyezze fel azt is, mennyi időt tölt a számítógép vagy a TV előtt, mennyit telefonál a fotelben ülve. Próbálja átgondolni, hol vannak azok a pontok, ahol viszonylag egyszerű váltani. Sajnos gyakran csak akkor változtatunk életvitelünkön, amikor a szervezet már egyértelműen jelzi, hogy rossz irányba mennek a dolgok. Görcsösen ragaszkodunk a megszokott dolgainkhoz, az újévi fogadalmak hamar elszállnak, pedig az életmódunk, így a táplálkozási szokásaink és a fizikai aktivitásunk csak rajtunk múlik.

Heti 150 perc intenzív testmozgás

Az egészséges életmódnak egyébként is része kell, hogy legyen hetente legalább 150 perc intenzív testmozgás, ami legegyszerűbben heti 5x30 perc valóban intenzív, pulzusemelő tevékenységet jelent. Nem kell feltétlenül edzőterembe menni mindezek megvalósításához, vannak otthon is elvégezhető gyakorlatok, így például a futás, a séta, a lift helyetti lépcsőzés, vagy az otthoni torna.

Amennyiben valakinek éppen az jelenti az extra motivációt és úgy teremthető meg a rendszeresség, ha szervezett keretek között mozog, akkor egy igazán hasznos születésnapi ajándék lehet az uszodába szóló bérlet, hiszen heti 30 perc úszás (300 kcal) nemcsak az izomzatot mozgatja át, de az elmét is felfrissíti. Aki pedig gyerekkel érkezik az uszodába, az használja ki az időt, és az előtérben való várakozás helyett addig, amíg a gyerek a tanmedencében van, ő is ússzon egyet. Minden lehetőséget meg kell ragadni a fizikai aktivitás növelésére.

Zsonglőrködés a kalóriákkal

Az egészséges táplálkozás egyik mottója, hogy semmi sem tilos, bármit lehet enni, csak a mérték a lényeg. A tudatos tervezés mellett az ételkészítés módja, az igényeknek megfelelő adagolás és a tálalás is döntő jelentőségű, ha kevesebb energiát szeretnénk felvenni. Akár otthon, akár házon kívül étkezünk, a tányér mérete mindig meghatározza az adag nagyságát. Az viszont az egyén hozzáállásán múlik, hogy fél adagot kér-e, illetve tud-e nemet mondani egy újabb fogásra.

Már a bevásárlásnál legyen határozott, írjon listát, próbáljon előre tervezni, ahol van rá lehetőség ott válasszon kisebb zsír- és/vagy cukortartalmú terméket és ne vásároljon olyan ételt, amiről tudja, hogy a gyengéje.
Soha ne menjen éhesen bevásárolni. Felmérések szerint azok az emberek, akik bevásárló-listával mennek az üzletbe, kevesebb ételt dobnak ki, mint a spontán vásárlók, így ezzel az apró lépéssel a családi kasszában is megtakarítás érhető el. A leggyakrabban egyébként azért kerül szemétbe az étel, mert többet vesznek a tányérra, mint amennyit elfogyasztanak, többet készítenek, mint amennyi szükséges, illetve nem fogyasztják el időben, így megromlik.
Az éhség rossz tanácsadó, ne hagyjon ki étkezést. Megéri 10 perccel korábban felkelni, hogy ne maradjon el a reggeli sem, mert egy nagy rosttartalmú reggelit követően nem lesz éhes. A reggeli kedvenc kakaós csigát hagyja meg hétvégére, hétköznapokon cserélje le müzlivel. Jó, ha tudják a szülők, hogy a reggeli kihagyása nem csupán táplálkozás-élettani szempontból rossz, hanem az iskolai teljesítmény szempontjából is kedvezőtlen.
Kutatások kimutatták, hogy a túlsúlyos emberek hajlamosak gyorsan enni. Lassan egyen, minden falatot alaposan rágjon meg és adja át magát az evés örömének. Ne várja meg, amíg úgy érzi, jóllakott. Az étkezőasztalnál egyen, ne a TV előtt. Amennyiben az esti filmhez hozzátartozik a nassolás, akkor a sózott olajos magvak vagy a csipsz helyett zöldséget és gyümölcsöt rakjon a tálba.
Vásárláskor figyelje az élelmiszercímkéket, az egyes élelmiszereken feltüntetett Irányadó Napi Beviteli Értékek (INBÉ) segítségével könnyebben eligazodik. Az Irányadó Napi Beviteli Érték mindig egy adag energiatartalmát és egyes, benne található tápanyagok mennyiségét fejezi ki az irányadó napi beviteli érték százalékában.
Naponta legalább 400 g zöldséget és gyümölcsöt fogyasszon, ez nagyjából öt adaggal érhető el. Egy egységet tesz ki például 1 közepes alma, körte vagy banán, 2 darab kivi, 7 szem koktélparadicsom, esetleg 3 púpozott evőkanál zöldborsó vagy kukorica.
A teltségérzet könnyen növelhető, ha étkezés előtt egy pohár vizet iszunk.
Egy felnőtt átlagos napi folyadékszükséglete 1,5-2 liter, ami megfelel nagyjából 6-8 pohárnyi folyadéknak. Közismert és igaz a mondás, miszerint a víz a legjobb szomjoltó, azonban nem szabad addig várni a folyadékfogyasztással, amíg megszomjazik az ember, mivel a szomjúság a fejfájáshoz, a fáradsághoz és a szédüléshez hasonlóan a kiszáradás jelei. A változatos italválasztás segíthet abban, hogy elfogyasszuk a szervezetünk számára szükséges folyadékmennyiséget. Ha alkalmanként egy-egy pohár üdítővel vagy gyümölcslével tesszük ízessé vízfogyasztásunkat, azok cukor- és energiatartalmát vegyük figyelembe étrendünk összeállításánál.
Gondoljuk meg kétszer, mikor fogyasztunk alkoholt, mivel 1 g alkohol elégetésekor 29 kJ, azaz 7 kcal szabadul fel a szervezetben. Egy korsó sör alkoholtartalomtól függően körülbelül 200 kcal-t jelent a napi energiabevitelben, ami egy átlagos férfi energiaszükségletének a 8 %-át teszi ki.
Az idegességet, a feszültséget ne étkezéssel vezesse le. A stresszel való megküzdésnek oly sok technikája van, amit el lehet sajátítani.
Amennyiben korábban étellel jutalmazta magát, akkor azt váltsa ki valami mással, pl. zenehallgatással, sétával, társalgással.

Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége

Mennyi alvásra van szükségünk?

Tényleg 8 órát kell aludni?

Az általánosan megfelelőnek tartott, elégséges alvásmennyiség nyolc óra; de vajon aki kilenc órát durmol éjszakánként, az túl sokat, aki hetet, az meg túl keveset? És egyáltalán: aggódjunk-e amiatt, hogy túl keveset vagy túl sokat alszunk?
Alvásmennyiség
A fenti kérdésekre adott válasz attól függ, hogy hogyan mérjük az alvás mennyiségét (vagy a hosszát). Az átlagos alvásidő vizsgálatára irányuló széles körű közvélemény-kutatás során a megkérdezett amerikaiak és britek válaszai nagyon nagy változatosságot mutattak.

30 százalék körüli volt azoknak a száma, akik arról számoltak be, hogy többet alszanak napi nyolc óránál, és 15 százalék nyilatkozott úgy, hogy hat óránál kevesebbet. Végeztek jó néhány irányított mérést is, mely nagy általánosságban a következetes hét óra/éjszakás átlagot mutatta. Könnyen lehet, hogy az átlagos alvásmennyiség így nem nyolc, hanem hét óra.

Egy másik közvélemény-kutatás során felnőtteket kértek arra, hogy tegyenek különbséget a hétköznapi és a hétvégi átlagos alvásidejük között. Az eredmény azt mutatta, hogy az átlagos hétköznapi alvásidő szintén hét óra éjszakánként, azonban a hétvégi átlagban nyolc óra, feltételezhetően azért, hogy "behozzák" a hét közben felgyülemlett alváshiányt.

Átlagos alvásigény
Az előzőekben az alvásidőt tárgyalva pontosan meghatároztuk az átlagos alvásigényt (szembeállítva a beszámolókban szereplő alvással). Ennek megfelelően a kutatók arra buzdították a kísérletben résztvevőket, hogy jegyezzék fel alvásuk adatait néhány egymást követő napon keresztül, úgy, hogy annyit alhatnak, amennyit csak tudnak. A résztvevők először maximálisan kihasználták, hogy többet alhatnak, mint amennyiről korábban beszámoltak, amint pedig az alvás stabilizálódott, az átlagos alvásmennyiség elérte a nyolc óra és hat perc körüli időtartamot. Úgy tűnik tehát, hogy nagy kerülővel bár, de visszajutottunk az általánosan jónak tartott nyolc óra/éjszakás átlaghoz.

Az alvás minősége
Nyolc óra jóízű alvás nagyban különbözik nyolc óra pocsék alvástól. A jó minőségű alvás jórészt zavartalan, és lehetővé teszi az agynak és a testnek, hogy sorra körbejárja az alvás fázisait, három, négy, sőt akár öt alkalommal is éjszakánként. Ha ez sikerül, akkor igazán pihentető alvásban lehet részünk, aminek alapja a harmadik fázisú (lassú hullámú) és a REM alvás. Az alváskutatók megkérdőjelezik az alvás első fázisának az ébrenlét és a mélyebb alvási fázisok közötti hasznát, azon túl, hogy valóban átmenetet biztosít. Még a második fázisú alvás előnyeit sem lehet egy lapon említeni a lassú hullámú alvási fázis hasznával, ami a fiatal és középkorú felnőttek nyolcórás alvási ciklusából 60-80 percet tesz ki. A REM alvás jellemzően 80-100 perces.

Amennyiben a lassú hullámú és a REM alvás az igazi, akkor úgy tűnhet, hogy kár a többi alvási fázissal vesződni. Mégis úgy látszik, nincs rá mód, hogy meg lehessen kerülni. Az első és a második alvási fázis a lassú hullámú és a REM alváshoz vezető átjáró.

Mi az alvás szerepe?
Az alvás szükséglete mindenkire kiterjed, minden emlős, madár és néhány hüllő is igényli, és természetesen ez embernek is alapvető szükséglete. Ha megvonják tőlünk, úgy epedünk az alvás után, ahogyan a sivatagban a víz után. Noha jól tudjuk, hogy a test működéséhez táplálék és víz kell, azt már nehezebb felfognunk, hogy valójában miért is van szükségünk az alvásra. Ezért most ismerkedjünk meg az alvás funkcióival!

Energiamegtakarítás
Tudjuk jól, hogy az alvás ideje alatt lelassul az anyagcsere, így tehát az alvás egyik szerepe az energiamegtakarítás. Ráadásul a legtöbb fontos szerv az alvás ideje alatt kevésbé aktív, ilyenkor látszólag lelassul az elhasználódásuk is ahhoz viszonyítva, mintha megállás nélkül, a nap 24 órájában aktívak maradnának.

Tanulás és emlékezet
Az alvás ideje alatt jelentkező energiamegtakarítással szemben néhány folyamat éppen beindul. 2006-ban a Pennsylvania Egyetem és a Harvard Orvosi Kar Brigham és Női Klinikájának kutatói kutatást végeztek a tizennyolc és harminckilenc év közötti korosztály körében, harminchárom nő és huszonhét férfi bevonásával. A kísérlet során a résztvevőknek szópárokat kellett megtanulniuk, amit egyszer egy megfelelően átaludt éjszaka, egyszer pedig elégtelen alvás után kérdeztek ki tőlük. Arra jutottak, hogy az alvás "aktív szerepet játszik az emlékek megszilárdulásában", és hogy az alvásmegvonás, illetve a magolásba való "belehúzás" sem célravezető a vizsga előtti éjszakán.

Egy újabb ehető, és gyógyító, tömegével előforduló növényke!

A százszorszép (latin nevén Bellis perennis) hétköznapi évelő növény, amely egész Európában és Ázsiában honos. A napsütötte rétek, mezők, parkok gyakori virága. Olyannyira elterjedt, szinte mindenki ismeri, ezért sárga közepű, fehér fészekvirágzatát, szőrös tőkocsányait és tövénél sugarasan szétágazó levélzetét talán senkinek sem kell bemutatnom. Kevesen sejtik azonban, hogy ez az apró, szinte észrevétlen gyönyörűség tulajdonképpen mire jó.

A százszorszép áprilistól novemberig szinte állandóan virágzik. Virágzata messze földön legendás arról, hogy a nappali fényben kinyílik, ám szürkületkor ismét becsukódik. Gyógyászati célokból elsősorban a virágzatát szokták leszedni, de sokan gyűjtik a leveleit is, és mindkettőt használják. Fontos tudni, hogy a százszorszép virágait közvetlenül szürkület előtt, azaz a becsukódást megelőzően érdemes leszedni, mert így őrizhetők meg leginkább a hatóanyagai. A begyűjtött levelek és virágok rendkívül gyorsan kiszáradnak, szárítani voltaképpen nem is szükséges őket, hiszen szinte egész évben rendelkezésünkre állnak. Tegyük azonban hozzá, hogy a tavasszal nyíló százszorszépek érnek a legtöbbet, a leghatékonyabbak.

Lehetetlen túladagolni

A növény egyik óriási előnye, hogy alkalmazása teljesen biztonságos. Kerüljön akár a salátákba, töltelékekbe, mézbe, vagy készüljön belőle tea, egyszerűen lehetetlen túladagolni. A százszorszép gyógyhatású összetevőket, nyálkaanyagokat, illóolajokat, flavonoidokat, cserzőanyagokat, triterpén szaponinokat, szerves savakat, ásványi anyagokat, inulint és cukrot tartalmaz. Támogatja a májműködést, epe- és lépbetegségeknél ugyancsak remekül használható. Belsőleg kiválóan alkalmazható légzőszervi betegségekben, mivel segíti a nyák felköhögését, emellett gyulladásgátló, összehúzó és sebgyógyító hatású. Enyhe vizelethajtó, ami segíthet a húgyutak gyulladásakor és vesegyulladásban. A százszorszépből készített tea csillapítja a menstruációs fájdalmat, bár ilyenkor rendszerint palástfüvet is tartalmazó keverékben használják.

Külsőleg is jól alkalmazható: betehetjük fürdővízbe, illetve a főzetéből pakolást készíthetünk. Hathatós segítséget nyújt nehezen gyógyuló sebek, fekélyek, különböző bőrbetegségek – például ekcéma, sömör, pikkelysömör, kiütések vagy akne – esetén. Öblögetőként jótékony hatással van a garat-, esetleg ínygyulladásra. Enyhén és szinte észrevétlenül fejti ki hatását, ezért is gyakran adagolják különböző gyógynövénykeverékekhez.

Növénycsaládjának egyetlen fajtája; latin neve egyszerűen annyit jelent: “áttelelő szépség”. Bár sokak számára úgy tűnhet, hogy a százszorszép teljesen érdektelen, hétköznapi, átlagos növény, az igazság ennek éppen az ellenkezője.

A nap, a fény jelképe

Elődeink valószínűleg kivételes, egyedülálló, páratlan növénynek tartották. Nevével ugyanis több antik görög mondában találkozhatunk, és mindenütt ugyanazt a “szerepkört” tölti be: olyan nimfák, istennők vagy királynők testesülnek meg benne, akik annyira erényesek és odaadók voltak, hogy életüket feláldozták egy másik ember boldogságáért.

A kelták kevésbé patetikusan viszonyultak a százszorszéphez, de ez a virág még számukra is a nap, a fény szimbóluma volt, amely nem hiányozhatott a tavaszi és őszi napéjegyenlőség ünnepeiről. A százszorszép számukra is a bűntelenség és a tisztaság jelképe volt, ezért minden kelta újszülött százszorszépből készült koszorút kapott, és a fiatal lányok is ilyen koszorúval díszítették magukat az első menstruációhoz kötődő rituálékon.

A növényhez mindemellett több népi hiedelem is kapcsolódik. Úgy tartották: képes szerelmet – méghozzá tiszta, hűséges és valódi szerelmet – hozni az ember életébe. Az egyik közismert hiedelem szerint: “ha szerelemre vágysz, legyen a zsebedben százszorszép virág”.

Szeret, nem szeret, szívből…

A százszorszép azonban nem csupán abban segít, hogy szerelembe essünk, egyszersmind a szerelem egyik legrégebbi tesztelési eszköze is. Virágainak tépkedésével nemcsak a kislányok szórakoznak, hanem nagyon sok nagylány, sőt akár idősebb hölgy is. “Szeret, nem szeret…” mondogatjuk sokszor nyaranta, a fűben heverészve. A virágszirmok száma szerencsére rendszerint páratlan, ezért a kedvező válasz több mint valószínű.

Édesanyám, talán azért, hogy ez a “játék a szerelemmel” ne legyen annyira egyhangú, tanított nekem egy kissé nehezebben megjegyezhető mondókát is, amit most megosztanék önökkel. Majd ha idén lecsücsülnek a réten, és kezükbe veszik ezt a hétköznapi kis virágot, kezdjék el suttogni a következőket: …szeret, imád, hűséges, biztosan, titkosan, nyilvánosan, epekedve, másik lányra vágyik, de a szerelem hervadozik, nem szeret, szeret, imád, hűséges, biztosan…

Forrás: Tereza Viktorova

A leégés később bosszulja meg magát

A napfény sokszor emlegetett áldásos hatása mellett sajnos igen sok veszély forrása. A legismertebb fényártalom a napégés, amelyért főképp a hosszúhullámú UV-B sugarak tehetőek felelőssé.

A napfény okozta ártalmak a főképp a bőrünket és a szemünket érő láthatatlan UV sugarak és a látható fény hatására alakulnak ki. Az UV sugarak mellett számolni kell a napfény harmadik komponensével, az infravörös sugarakkal is, melyek a nap melegítő hatását adják és felelősek lehetnek különböző hőártalmakért, úgymint napszúrás, hőguta.

A napégés során kialakuló bőrgyulladás hirtelen jön létre, általában a napfény hatását követően 3-6 óra múlva. Heveny égő érzés, fájdalom kíséretében élénk bőrpír jelentkezik. Súlyosabb formáiban kisebb-nagyobb hólyagok is képződnek, melyek felszakadva nedvező hámhiányokat hozhatnak létre. A súlyos napégés bőrtüneteihez rossz közérzet, hányinger, hányás társulhat.
Hogyan kezeljük a napégette bőrt?

Nagyon fontos ilyenkor a bőr hűtése, a bő folyadékbevitel. A kisebb bőrfelületen kialakult vagy enyhébb napégésre semleges, hűsítő vizes rázókeverékek, vizes bázisú kortikoszteroid krémek a legjobbak és a többszöri hideg folyóvizes hűtés.

Ne használjunk ilyenkor zsíros, tapadós krémeket, pasztákat, a feláztató borogatások és a házipatikákban előforduló gyógynövény készítmények sem javasoltak. Az I. fokú, csak bőrpírral járó napégés a bőr bebarnulásával, hámlás kíséretében néhány nap alatt gyógyul.
Mi a teendő súlyosabb esetekben?

Ha nagyobb bőrfelületet érint a folyamat vagy hólyagképződéssel jár, továbbá rossz általános közérzet kíséri, mindenképpen kórházi, szakorvosi ellátás szükséges. Ilyenkor a hólyagos és hámhiányos területek befertőződését fertőtlenítő, hámosító kenőcsös, steril kötésekkel akadályozzák meg.
Egyes esetekben tetanusz emlékeztető oltás vagy antibiotikus kezelés is szükséges lehet. A kiterjedten megégett bőrön keresztül nagyfokú lehet a folyadékvesztés, melyet infúziókkal pótolnak ilyen esetekben.

Gyermekek esetében még nagyobb óvatosság javasolt, mivel az ő bőrfelületük testtömegükhöz viszonyított aránya jóval nagyobb mint a felnőtteké, így kisebb területű napégés is kiszáradáshoz vezethet.

Fényérzékenyítő vegyszerek

Egyes kozmetikumok, külsőlegesen alkalmazott kenőcsök oldatok valamint egyes szájon át szedett gyógyszerek is fényérzékenyíthetik a szervezetet. Ha ezen szerek mellett éri a bőrt napfény, akár néhány perc alatt leéghet, felhólyagosodhat. Ilyen esetekben nagyobb a visszamaradó pigmentfoltoknak is az esélye.

Fototoxikus bőrgyulladásról vagy másnéven fotokontakt bőrgyulladásról akkor beszélünk, amikor például dekorkozmetikumok, parfümök, gyógyszertartalmú krémek, kenőcsök, egyes növényi nedvek toxikus módon érzékenyítik a bőrt a napfénnyel szemben. A napégés csak ezeken a körülírt területeken alakul ki, ahol az adott szer érte azt. A gyulladás megszűnte után barna folt marad vissza.

Abban az esetben, amikor a fényérzékenyítő, allergiát kiváltó szer szájon át vagy injekció, infúzió formájában bekerülve a szervezetbe az egész bőrfelület fényérzékenységét váltja ki, szisztémás fotoallergiás reakcióról beszélünk. A napégéshez hasonló, gyakran égő, viszkető tünetek viszont csak azokon a helyeken alakulnak ki, ahol nem fedi ruházat, tehát főleg az arcon, a dekoltázs területén, a karokon. A leggyakrabban a különböző vízhajtók, idegrendszerre ható készítmények, egyes gyulladáscsökkentő gyógyszerek, fogamzásgátlók fényérzékenyítenek.

A napégés későbbi, káros hatásairól

A napfény késői káros hatásai általában a fényártalmat követően hónapokkal, évekkel alakulnak ki. A mélyebb, hólyagos napégés után szeplők, apró pigmentfoltok jelennek meg, melyek tartósan megmaradnak. Fototoxikus bőrgyulladás után a szer alkalmazási helyén élesszélű barna folt marad vissza. Jellegzetes pl. a fül előtti területen, parfüm miatt kialakulva.

Tartós fényhatás gyakori napozás, napon való munkavégzés a bőr idő előtti öregedését (photoaeging) okozza. A hám megvastagszik, szárazzá, durva tapintatúvá, ráncossá válik. Rajta apró világos és barna foltok valamint értágulatok jelennek meg. Kialakulhatnak ezenkívül különböző "rákelőző" jóindulatú bőrnövedékek.

Mivel az UV sugarak által okozott apró DNS károsodások nem mindegyikét képes a szervezet kijavítani, emiatt ezek talaján évekkel később rosszindulatú nem-melanoma bőrtumorok (basalioma, spinalioma) képződhetnek.

A melanoma malignum kialakulásában pedig egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a gyerekkori leégéseknek.

A fényártalmak ideális kezelése a megelőzés lenne. A fényvédelemnek összetettnek kell lennie. Lehetőleg ne menjünk napra a magas UV sugárzásos időszakban. Ha ez elkerülhetetlen, védjük a bőrfelület minél nagyobb részét világos, szellős ruhadarabokkal. Viseljünk kalapot, UV-szűrős napszemüveget.

Vízparton, hegyi sportok alkalmával magas fényvédő faktorszámú krémekkel kenjük be a bőrfelületet. Válasszuk az UV-A tartományban is védő készítményeket.

(Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász-allergológus, DRportal szakértő)

Mivel jó magam is ebben a betegségben szenvedek nem árt tudni mi is valójában!
(Hokifli)

COPD

Rövid leírás
(másnéven: obstruktív tüdőbetegség)

A COPD a krónikus obstruktív tüdőbetegség (vagy obstruktív - légzési nehezítettséggel járó - bronchitis-emphysema) angol nevének (Chronic Obstuctive Pulmonary Disease) rövidítése, a légzőrendszer lassan és fokozatosan súlyosbodó, lényegében visszafordíthatatlan betegsége. Két tünetcsoport, az idült hörghurut (bronchitis) és a tüdőtágulás (emfizéma) egyidejű megnyilvánulásával járó, gyulladásos kórfolyamat. Az idült hörghurut a légutak hörgőinek beszűkülésével, fokozott váladékképződéssel járó tünetcsoportja, a tüdőtágulás pedig a tüdőhólyagocskák folyamatos összeolvadásával járó pusztulása.
Legfőbb tünete az egyre fokozódó és változó intenzitással súlyosbodó nehézlégzés, köhögés, köpetürítés.

Előfordulás

A COPD elsősorban a 40 évesnél idősebb dohányosok betegsége. A WHO adatai szerint a világban mintegy 600 millió beteggel lehet számolni, közülük 3 millióan lelik halálukat e betegség miatt. A halálokok rangsorában a 2004-ben a negyedik helyen álló COPD 2020-ra már a harmadik helyet foglalja majd el. Magyarországon is 400-500 ezerre teszik a COPD-ben szenvedők számát, a gondozói hálózatban nyilvántartott betegszám azonban csak 54000.
A dohányzók számától függően a COPD a népesség 4-7 százalékát, a súlyos forma 0,5 százalékát érinti. A dohányzók körülbelül 15%-ánál alakul ki COPD.

Okok

A betegség okai közül a külső tényezők hatása miatt gyakori a betegség poros, szennyezett, mérgező gázokkal telt levegőjű munkahelyen dolgozók, például bányászok, vegyiparban dolgozók között.

A tényezők között azonban a dohányzásnak mindenképpen kiemelkedő szerepe van. Erre utal az is, hogy a COPD-s betegek 85-90%-a dohányos, és csak a maradék kerül ki a nem dohányzók közül.

A családi halmozódásban a genetikailag meghatározott hajlam szerepe is tetten érhető. Ritkán előforduló genetikai hiba az alpha-1-antitripszin (AAT) nevű enzim hiánya - nevezik alfa-l-proteáz inhibitornak is. Ez a vérben található enzim gátolja az elasztázt, ami a tüdőhólyagocskák rugalmas falának felépítésében résztvevő, a rugalmas szöveti rostokat alkotó elasztin nevű fehérje lebontását végzi. Így az ATT megvédi a tüdőfalban lévő elasztint.

A COPD kialakulásának kedvez, ha valaki gyermekkorban gyakran kapott el légúti fertőzéseket.

Tünetek

A COPD - mint a rövid leírásban is szerepelt - nem egységes betegség, hanem légúti betegségek együttesen előforduló csoportja. COPD-ről akkor beszélhetünk, ha a krónikus obstruktív bronchitis és a tüdőtágulás tünetei - nem múló köhögés, váladékképződés, krákogás, nehézlégzés, légszomj - egyidejűleg jelentkeznek.

Krónikus bronchitis (hörghurut) valószínűsíthető, ha az ember folyamatosan, vagyis legalább két egymást követő évben, három hónapig köpetürítéssel társulóan köhög. A tüdőt a beérkező szennyezett levegő készteti fokozott váladéktermelésre. A tüdő védekező rendszere ugyanis a légcsőben és a hörgőkben termelődő nyákos váladék segítségével igyekszik eltávolítani a káros anyagokat. A szennyező anyagok e nyákszőnyegbe tapadnak bele, ahonnan ezeket a védekező rendszer sejtjei bekebelezhetik, vagy a csillószőrök mozgása nyomán továbbítódnak a külső légutak, a szájüreg felé. A krónikus bronchitisben - természetesen akkor, ha a beteg nem szenved éppen valamilyen légúti fertőzésben - képződő váladék fehéres színű, ezáltal megkülönböztethető a fertőzések nyomán keletkező gennyes, sárgás-zöldes árnyalatú nyálkás köpettől.

A krónikus hörghurut súlyosbodásaként rendszerint a dohányfüst hatására alakul ki a krónikus obstruktív (elzáródásos) bronchitis. A csillószőrök mozgása megbénul, majd a csillószőrök elpusztulnak, cserében a nyálkahártya alatti nyáktermelő mirigyek száma nő. Ezért több, sűrűbb, tapadósabb váladék termelődik, ami eltorlaszolja a légutakat. Később a gyulladásos folyamatokban fontos fehérvérsejtek jelennek meg. A gyulladt hörgőnyálkahártya érzékennyé válik, a legkisebb hatásra is a hörgők falában lévő simaizom-sejtek görcsös összehúzódásával válaszol. A levegő áramlása főként kilégzéskor akadályozott. Ezt és a légutak beszűkülését az érintett először különösen fizikai megterheléskor, később már nyugalomban is légszomj formájában tapasztalja meg.

A tüdőtágulásnál (emfizéma) a tüdő szövetének gyulladása nyomán a tüdőhólyagocskák visszafordíthatatlan roncsolódása, összeolvadása következik be, melynek következtében a légzőfelület csökken, ami ugyancsak légszomjhoz, ritkán köhögéshez vezet.

A köhögés általában felkelés után, a reggeli órákban kínozza a beteget, a légzőrendszer így próbál megtisztulni az éjszaka összegyűlt váladéktól.

Különböző légúti fertőzések súlyosbíthatják a tüneteket.

Diagnózis

A diagnózis felállításához elengedhetetlen a pontos kórelőzmény: köhögés jelentkezésének ideje, gyakorisága, a köhögés jellege (sípoló-e), a páciens szokásai, esetleges dohányzása, a légzés nehezítettsége.

A vizsgálatok a beteg fizikai megvizsgálásával folytatódnak. Megfigyelik a beteg légzését kísérő hangokat. A tüdőtágulásnak csak súlyos esetben vannak külső jelei; ezek a tágult mellkas, alacsonyan álló rekeszizom, belégzéskor az alsó bordaközök behúzódása. A röntgen-kép eltérései is csak súlyos esetben diagnosztikus értékűek.

A legfontosabb vizsgálati módszer a spirometria (légzésfunkció-vizsgálat), amely a légzés különböző fizikai paramétereit képes mérni. A legfontosabb érték a FEV1, az erőltetett kilégzéskor egy másodperc alatt kilélegzett levegőtérfogat, továbbá FEV1/FVC (forced vital capacity in 1 second/ forced vital capacity), a légút szűkületét jelző érték. Az egyszerű hörghurut a normál értékekhez képest nem okoz eltérést.

A cigarettafüst már a betegség tüneteinek megjelenése előtt károsítja a tüdőt, ezért ez a tüdő teljesítményének 3-5 évente ismételt vizsgálatával kimutatható. Ha a FEV1 meghaladja a korral járó normális éves, 25-30 ml-es térfogatcsökkenést, az a krónikus obstruktív bronchitis jele.

A vizsgálatnak azért van jelentősége, mivel a COPD alattomosan kezdődő betegség, a mérsékelt fizikai terheléskor érezhető légszomj észlelésekor már előrehaladott.

Ha a beteg a levegőt legalább 6 másodpercig képes kifújni, valamint ha ilyenkor hallgatózással sípoló hangot lehet hallani, valószínűsíthető a COPD.

A mellkasröntgen szintén a rutinvizsgálatokhoz tartozik, előrehaladott állapotban a tüdőtágulásnál a léghólyagocskák pusztulása miatt a szövethiány képe jellegzetes a felvételen.

A fiatalkorban jelentkező tüdőtágulás felveti a genetikailag meghatározott alfa-1-antitripszin hiányának lehetőségét, amit vérből lehet kimutatni.

Az alapvizsgálatokat súlyosabb esetben továbbiak is kiegészítik. A spirometriás vizsgálat részeként meghatározzák az RV (reziduális volumen) értéket is, ami megadja, hogy a teljes kilégzés után mennyi levegő marad a tüdőben. EKG-t, vérgáz-analízist végeznek. Utóbbira a beteg állapotának objektivizálása miatt van szükség, súlyosabb esetekben, valamint oxigénterápia alkalmazása esetén, ha a beteg bizonyos időszakokban lélegeztetésre szorul.

Az asztmás nehézlégzés elkülönítésére a hörgőtágító adása után 10 perccel újból elvégzik a spirometriás méréseket. Ha a gyógyszer hatására az értékek nem változnak számottevően, az asztma kizárható.

Kezelés

A COPD nem gyógyítható, a kezelés célja a fulladás és légszomj megelőzése, a légzés előrehaladó hanyatlásának lassítása, megállítása, a szövődmények megelőzése. Hangsúlyozni kell, hogy a COPD eredményes kezelésének alapfeltétele a dohányzás azonnali és teljes abbahagyása. Enélkül a legkorszerűbb gyógyszerekkel, a leghatásosabb eljárásokkal sem lehet a rosszabbodást megállítani. A légszomj és fulladás elleni hörgőtágító-terápia alapja az ún. GOLD (Global Initiative for chronic Obstructive Lung Disease) standard, amely a nemzetközi tüdőgyógyász társaság által elfogadott protokollra épül, valamint a Magyar Tüdőgyógyász Társaság által megfogalmazott COPD terápiás irányelv. A leggyakrabban használt szerek az úgynevezett antikolinerg gyógyszerek, amelyeket két csoportba sorolnak: rövid hatású és hosszú hatású készítményekre. A rövid hatású antikolinerg gyógyszert rendszerint naponta négy alkalommal kell belélegezni. A gyógyszer körülbelül negyedóra elteltével kezdi kifejteni hatását, ami 8 órán keresztül megmarad. A még korszerűbb hosszú hatású antikolinerg készítmény hatása 24 órán át tart, így naponta csak egyszer kell belélegezni.
Az antikolinerg szerek hörgőtágító hatásának alapja, hogy a paraszimpatikus idegrendszerben az idegsejtek ún. muszkarin típusú acetil-kolin-receptoraihoz kötődve megakadályozzák annak az ingerületnek a továbbadását, amire a hörgők simaizmai összehúzódnának, a hörgők beszűkülnének. A hosszúhatású antikolinerg készítmény csökkenti a légszomjat, enyhíti a fulladást, még a mozgás (aktivitás) során is.

A hirtelen jelentkező légszomj, fulladás megszüntetésére alkalomszerűen használható, rövidebb ideig, de gyorsan ható gyógyszert, ún. béta-2-agonistákat alkalmaznak. Ezek a szimpatikus idegrendszeri béta-2-receptorokra hatva érik el a simaizmok ellazulását. Túladagolásukkor mellékhatásként súlyos szívproblémák - szapora szívverés, szívritmuszavarok -, fejfájás jelentkezhetnek.
Az antikolinerg és gyors hatású gyógyszer kombinációja is jól alkalmazható a napi kezelésben. A konkrétan alkalmazott kezelés a betegség súlyosságától függ, amit a tünetek és a mért FEV1-érték alapján határoznak meg.
Tünetek esetén 60% feletti FEV1 értéknél antikolinerg szereket adnak, és csak indokolt esetben gyors hatású béta-2-agonistákat.
40-60% közötti FEV1 érték esetén rendszerint már ez utóbbiakra is szükség van az antikolinerg alapkezelés mellett.
A tartós hatású béta-2-agonista hörgtágítók (aeroszolok) szintén a beteg légszomját, fulladását enyhítik. Naponta 2 alkalommal alkalmazandók, és 12 órán át tartó hörgőtágulatot biztosítanak.
A legtöbb hörgtágító gyógyszert a beteg egy egyszerű kis adagólós inhalálókészülékből közvetlenül a tüdejébe, a hörgőkbe szívja be.
A kezelést ún. nyújtott hatású teofillinnel is kiegészíthetik.
A fulladás mérséklésére tehát szájon át adott xantinszármazékok (teofillin) is adhatók. Az újabb készítmények mellett ma is sokszor alkalmazzák, mert 12-24 órán át hatékonyak, így jól megelőzi a hajnali, éjszakai fulladást, és elegendő naponta egyszer vagy kétszer bevenni. Tágítják a hörgőket, növelik a légzőizmok erejét, serkentik az agyi légzőközpontot, valamint csökkentik a hörgőnyálkahártya gyulladását is. Alkalmazásuknak határt szab, hogy nagyon sok gyógyszerrel nem adhatóak együtt, valamint, hogy emiatt nem mindig számítható ki, mennyire hatnak.

A gyorsan és lassan, tartósan vagy rövid ideig ható gyógyszereket a lehető legjobb hatás és a kényelmes adagolás érdekében általában kombinációban alkalmazzák. Megjegyzendő, hogy az előírt adagokat a különböző szerek összegződő mellékhatása miatt sohasem szabad túllépni.
A krónikus gyulladások kezelésére bevethető inhalációs szteroid gyulladáscsökkentők hatékonyságáról a COPD esetében sokáig megoszlottak a vélemények. Mára a COPD-ben törzskönyvezett gyógyszerek és gyógyszerkombinációk tartalmazzák ezt a hatóanyagot.
A váladékot oldó, köptető hatóanyagok adása (pl. acetylcystein, gyógynövénykivonatok) a betegség tüneteit enyhíti csupán, lefolyását nem lassítja. Köhögéscsillapítókat csak indokolt esetben és rövid ideig szabad szedni, mert inkább akadályozzák a légutak még meglévő öntisztulását, így súlyosbítják az állapotot, tüdőgyulladást is okozhatnak.

Az antibiotikumok adását a fokozottan érzékeny légutak indokolják, ha fertőzés folytán a váladék gennyessé válik, láz jelentkezik.

A hypoxaemiával (vér tartósan alacsony oxigéntartalmával) járó, súlyos COPD kezelésében nélkülözhetetlen a vérgáz-analízis alapján beállított, folyamatos oxigénkezelés (LTOT=Long Term Oxygen Therapie (ang.)). Ez azt jelenti, hogy a beteg legalább napi 15 órán keresztül orrszondán át oxigéndús levegőt lélegez be. Ez eredményesen növeli a vér által szállított oxigén mennyiségét, nemcsak a létfontosságú szervekhez. A tapasztalatok szerint a kezelés jelentősen javítja az életminőséget, meghosszabbítja a beteg életét.

Fizikoterápiai eljárások gyógytornásztól, szakápolótól való elsajátításával és alkalmazásával a beteg maga is sokat tehet tünetei enyhítéséért, kedvezőtlen mellékhatása nincs. A légszomj is enyhíthető megfelelő testhelyzettel, így például, ha az ember ülve kissé előrehajol, és alkarjával a térdeire támaszkodik. Ugyancsak fontos a megfelelő rendszeres testmozgás és az aktuális állapothoz méretezett testedzés.

Megelőzés

A leghatékonyabb megelőzés a dohányzás teljes mellőzése, ideértve a passzív dohányzás elkerülését is. Genetikai hajlam esetén ennek fokozott jelentősége van. A szövődmények kialakulását előzi meg a legyengült immunvédelemmel bíró légutak különböző fertőzések elleni védelme, így az influenza elleni vagy a tüdőgyulladást okozó Pneumococcusok elleni védőoltás.

Hasznos tudnivalók

A köhögési ingert csökkenti a párás, meleg levegő orron keresztüli beszívása. A mély légvételt kerülni kell.
A puffasztó ételek felnyomják a rekeszizmot és ezáltal nehezítik a légzést, ezért ezeket lehetőleg kerülni kell. Egyen egyszerre keveset, de inkább naponta többször a COPD-s beteg. Hagyjon elegendő időt a nyugodt étkezésre.

A fulladástól és a teherbíró-képesség csökkenésétől való szorongás felületes légzést és újbóli fulladást okozhat. Ha a teherbírás csökkenése tétlenséghez vezet, felerősödnek a szorongó gondolatok. Ezt elkerülendő igyekezzen teherbírásának megfelelő tevékenységet választani, amit kitartóan végez.

A szexuális életben kudarcélményt adhat, ha a testi együttlét fulladást okozott. Beszéljen őszintén társával, és alakítsák úgy szexuális életüket, hogy a fulladás elkerülhető legyen. Mintegy fél órával előtte használjon hörgőtágító gyógyszert, próbáljon megszabadulni a hörgőkben felhalmozódott váladéktól.

Jelenleg csaknem 1 millió "volt-dohányos" él Magyarországon. Ha nekik sikerült, Ön is képes lesz rá. Csak az a fontos, hogy biztos legyen elhatározásában .

Kórlefolyás, gyógyulási esélyek

A rosszabbodást az obstruktív hörghurut és tüdőtágulás kialakulásának irányába az egyre gyakoribb fulladások, erősödő köhögés, a váladék felszaporodása, a mellkasi szorítás erősödése, a fizikai teljesítőképesség fokozatos csökkenése jelzi. A leggyakoribb szövődmények a hörgők különböző fertőzései, a tüdőgyulladás. Rosszabbodást hozhat a szennyezett levegő, illetve egyéb tüdő- és keringési betegségek.
A kezelés hatására az egyszerű bronchitis még jól gyógyul, mikor azonban már obstruktív formába váltott át, nem lehetséges a végleges gyógyítás. Az inhalált méreganyagok hatásának megszüntetésével - például a dohányzás elhagyásával - azonban a betegség rosszabbodása feltartóztatható, megállítható.
Ugyancsak nem fordítható vissza a tüdőtágulás miatt bekövetkező szövetkárosodás, az elpusztult tüdőhólyagocskák már nem tudnak regenerálódni, de a dohányzás abbahagyásával a tüdő teljesítménye a soha nem dohányzottakéhoz hasonlóan alakul.

A tüdőtágulás hosszú távon, a tüdőben és a kisvérkörben megnövekedett vérnyomás következtében a jobb oldali szívfél túlterhelése és az elégtelen oxigénellátottság miatt a szív károsodásához vezet. A legsúlyosabb stádiumban életveszélyes állapotok, szívelégtelenség és -leállás vagy a légzőizmok kimerülése következhet be.
A vészes fulladást súlyos esetben az ún. paradox légzés jelzi; ekkor a beteg a mellkasi és hasi légzést váltogatva, gyorsan veszi a levegőt, ezt segítő szokatlan testhelyzetet vesz föl, légzési segédizmait fokozottan használja. A rekeszizom számára ez a légzés nagyon fárasztó.
A jobb szívfél elégtelenségét fáradtság, fulladás ödémás láb, dagadt bokák jelzik.

A fulladó beteghez feltétlen orvost kell hívni, aki az első ellátás után megfelelő szakintézetbe utalja a beteget. Megérkeztéig az első tennivalók:
Biztosítani kell, hogy a beteg friss levegőhöz jusson (ablaknyitás, öltözetének meglazítása, a dohányfüst és a dohányzók eltávolítása a beteg környezetéből, stb.). A beteg spontán módon meg tudja találni a számára ilyenkor legkedvezőbb testhelyzetet, ami egy előrehajló, ülő pozíció, tehát ne akarjuk a beteget lefektetni!
Ellenőrizni kell, hogy előírt gyógyszeradagját rendesen bevette-e.
Elő kell szedni, és megfelelően adagolni a vészhelyzet esetére felírt gyorshatású hörgtágító sprayt. A túladagolás ilyenkor is veszélyes!
Ha rendelkezésre áll, akkor lehetőleg porlasztó segítségével juttassuk a tüdőbe a gyógyszereket, melyek ilyen módon adagolva sokkal hatékonyabbak.

Visszér: milyen gyógynövények segítenek?

Vénatágulatok, felületes visszérgyulladások, mélyvénás trombózis - esztétikailag zavaróak, fájdalmasak, leszakadó trombus esetén életveszélyesek. Hol segíthetnek ebben a gyógynövények?
A visszerek betegségében a gyógynövények szerepe többrétű - mondja dr. Babai László a Trombózisközpont életmód orvosa természetgyógyász. Egyes gyógynövények erősítik a vénákat, mások gyulladáscsökkentőek vagy éppen vérhígítók, azaz a vér alvadékonyságát csökkentik, ezzel akadályozva a vérrögök kialakulását.

Vénás keringési elégtelenség általában a lábakon alakul ki - tekintettel arra, hogy a gravitáció miatt a szívnek innen a legnehezebb "felszívni" a vért, rossz vénáknál itt gyűlik fel a folyadék leghamarabb, tágítva ki és téve kanyarulatossá a felületes vénákat, okozva ödémát, duzzanatot.

A felületes vénában a lassult véráramlás során megalvadó vér trombózist, ezáltal gyulladást okoz. Visszeres tágulatok kezelésénél a terápiás cél többszörös: növelni kell a vénák falának rugalmasságát, könnyíteni véráramlást, mérsékelni az ödémát, megakadályozni a vérrögök képződését, csökkenteni a gyulladást.

Tágult visszerekre, visszérgyulladásra számos gyógynövény ismert és használt. Többükben gyógyszerekkel azonos hatóanyagok találhatóak, így használatuk odafigyelést igényel. A gyógynövényes kezelést az orvosi kezeléssel összhangban kell folytatni.

Vadgesztenye
Az egyik legismertebb vénás keringésre ható gyógynövény. A benne található rutin - flavonoidok egy típusa - fokozza az érfalak rugalmasságát, csökkenti folyadékáteresztő képességüket. Ezen túl gyulladásgátló anyagokat is tartalmaz. A vadgesztenye hatására javul a vénás- és nyirokkeringés, csökken az ödéma, a gyulladás. Kumarin - a leggyakrabban alkalmazott véralvadásgátló gyógyszer hatóanyagával azonos - tartalma gátolja a vérrögök képződését. Ezen utóbbi tartalom miatt szájon át fogyasztani tilos.

Szúrós csodabogyó
Magyarországon kevésbé elterjedt, de igen hatásos gyógynövény. Fokozza az érfalak rugalmasságát, ezzel segítve a vér áramlását. Alkalmazható szájon át bevéve és kenőcs formájában a felületes vénára juttatva.

Varázsmogyoró
Elsősorban Észak Amerikában elterjedt, az indiánok által előszeretettel használt gyógynövény. A visszerek kezelésében a magas tannin tartalmának köszönhető astringens, érösszehúzó hatását használják ki. A varázsmogyoró ezen kívül antioxidáns, kórokozó ellenes hatásokkal is bír. Használják kapszulában, krémben.

Körömvirág
Hazánkban is igen elterjedt, főleg kertekben termesztett növény. Hámosító, sebgyógyító, gyulladáscsökkentő hatással bír. Használata a gyulladt, trombotizált felületes visszerek esetén kerül előtérbe kenőcs formájában.

Orvosi somkóró
Kumarin és flavonoid tartalmú gyógynövény. Előbbi hatóanyag véralvadásgátló, szájon át szedve könnyen túladagoláshoz vezethet, így használata csak külsőleg javasolt. Kumarint tartalmaz a vadgesztenye is, így a két gyógynövény együttes alkalmazásának különös figyelme szükséges. Az orvosi somkóró csökkenti a vérrög-képződést, flavonoid tartalmának köszönhetően pedig gyulladáscsökkentő, ödémacsökkentő hatású.

Forrás: Trombózisközpont