TÉMA: Az orvos válaszol

Remélem fog!
Kérdésem. Idegességtől,stressztől lehet e hasmenés?

Igen , kedves Hokifli , lehet ! Hosszassabban most nem fejteném ki,mivel nem érzem jól magam,nemrég kerültem haza a kórházből , ahová a mentő vitt be sürgősséggel.És még be kell majd feküdnöm műtétre.Azért majd egyszeris rendbejövök.Üdvözlet mindenkinek !

Nagyon sajnálom hogy ilyen komoly a baj nálad.
Remélem mihamarabb meggyógyulsz és vissza jössz közénk.
Jó egészséget kívánok minél előbb!

A Koleszterinről

A jo (HDL) es a rossz (LDL) koleszterin


A mikor koleszterinrol beszelunk a sziv es errendszeri megbetegedesek jutnak eszunkbe. A koleszterin lehet orokletes tenyezo, de befolyasolhatja a dohanyzas, a tulzott alkoholfogyasztas, a stresszhatasok es az etkezes is.

De mi is pontosan a koleszterin?
A koleszterin szervezetunk szamos biologiai mukodeseben jatszik szerepet, egy fontos zsirfeleseg, mely lebomlasa es atalakulasa soran energiat szolgaltat, egyes sejtek mukodesehez tapanyagul szolgal, alkotoresze bizonyos hormonoknak es a vernek is. A verben megtalalhato koleszterinmennyiseg 80%-a a majban termelodik, a taplalekkal mindossze 20%-a kerul a szervezetunkbe, megsem elhanyagolhato a helyes taplalkozas szerepe. A koleszterin a kor elorehaladtaval is novekedhet, de a mozgasszegeny eletmod is emeli.


Figyeljunk oda idoben a koleszterinszintunkre!
Tul magas verszint eseten a koleszterin mas vegyuletekkel egyutt felhalmozodik a kis es kozepes arteriak belhartyaja alatt es igy szukiti az ereket. Ezekben az erekben csokken a veraramlas, sot el is zarodhatnak az arteriak. A lerakodasok igen valtozatos panaszokat okoznak, mint peldaul az erszukulet. Az agyi es nyaki erek elzarodasa soran agyi keringesi zavarok jonnek letre, a sziv koszoruereiben kialakult erszukulet pedig eros mellkasi fajdalom formajaban jelentkezik, es az er teljes elzarodasa szivinfarktushoz vezet. A labszarfekely is az erszukulet eredmenye.

Mit ertunk jo es rossz koleszterinen?
Barmennyire is furcsa, de letezik jo es rossz koleszterin is, mikroszkopos vizsgalatok alapjan neveztek el az egyiket HDL-nek azaz a jo koleszterint, es LDL-nek a rossz koleszterint. A rossz koleszterin (az LDL) lerakodhat az arteriak belhartyaja alatt es sulyosbithatja az ateroszklerozist, az erfal elmeszesedeset, szukuletet. A jo koleszterin (HDL) az LDL koleszterint kivonja a verbol es visszaszallitja a majba, az oda jutott koleszterinbol epesav kepzodik, amely a taplalek emeszteset segiti elo. Ezert elonyos, ha a sziv es errendszeri betegsegek kockazatanak csokkenteseben, a jo (HDL) koleszterin aranya no, a rossz pedig (LDL) csokken. Sajnos sok beteg mar csak akkor szerez tudomast a magas koleszterinszintrol, ha mar a tunetek jelentkeznek, pedig egyetlen csepp verbol mar kideritheto.

Hogyan normalizalhato a koleszterinszint?
Szigoru rendszabalyok betartasaval 3 honapon belul latvanyos eredmeny erheto el, de ha ez nem hoz varhato eredmenyt, akkor a gyogyszeres kezeles mellett kell donteni. De a helyes eletmod ( dohanyzas mellozese, egeszseges etrend, mozgas) betartasaval is sokat teszunk egeszsegunk megorzeseert.


A neten bogarászva találtam.Szerintem nem árt tudni!

Zöld tea és kávé a gyógyító keverék?

A Stroke: Journal of the American Heart Association legújabb cikke szerint a zöld tea és a kávé rendszeres fogyasztása segíthet az agyi érkatasztrófa kockázatának csökkentésében.
"Ez volt az első olyan nagyszabású kutatás, amely a zöld tea és a kávé kombinált hatásait vizsgálta az agyérgörcs kockázatára" - nyilatkozta a kutatás vezetője, Josihiro Kokubo, a japán Országos Cerebrális és kardiovaszkuláris Központ kutatója. "Egy egyszerű, de pozitív életmódbeli változtatással, vagyis a zöld tea és a kávé napi fogyasztásával könnyedén elősegíthetjük a stroke kockázatának visszaszorítását."

A kutatás során 83 269 japán felnőttet kérdeztek meg zöld tea és kávéfogyasztási szokásaikról, majd átlagosan 13 évig követték nyomon a résztvevőket. Az eredmények azt mutatták, hogy minél több zöld teát vagy kávét fogyasztott valaki, annál alacsonyabb volt esetében az agyi érkatasztrófa kialakulásának kockázata. Azokra, akik naponta legalább egy csésze kávét ittak, a stroke 20 százalékkal alacsonyabb kockázata leselkedett, mint azokra, akik csak ritkán ittak.

Azok esetében, akik naponta két-három csésze zöld teát fogyasztottak, 14 százalékkal, akik pedig napi négy csészével ittak, 20 százalékkal volt alacsonyabb a stroke kockázata, mint azokban, akik csak ritkán ittak. Azokra a személyekre pedig, akik naponta legalább egy csésze kávét és két csésze zöld teát fogyasztottak, az agyi érkatasztrófa 32 százalékkal alacsonyabb kockázata leselkedett, mint azokra, akik csak ritkán ittak bármelyik italból.

Az elemzéskor a kutatók számításba vették az életkort, a nemet és az olyan életmódbeli tényezőket is, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a testsúly, az étrend és a testmozgás. A kutatásban részt vevő zöldtea-fogyasztók nagyobb valószínűséggel végeztek testmozgást, mint azok, akik nem ittak zöld teát.

A korábbi szűk körű kutatások már kimutatták a zöldtea-fogyasztás a szívbetegség kockázatának csökkentésére gyakorolt hatását, a stroke kockázatának csökkentését illető hatással azonban csak érintőlegesen foglalkoztak. Más kutatások ellentmondásos összefüggéseket mutattak a stroke kockázata és a kávéfogyasztás között. Az előzetes eredmények arra utaltak, hogy a napi két csészénél több kávé fogyasztása összefüggésbe hozható a szívkoszorúér-betegség megnövekedett kockázatával az életkort és a nemet beleszámító elemzés szerint. A kutatók azonban most a dohányzás beszámítása után nem mutatták ki ezt az összefüggést, ami csak még inkább megerősíti a dohányzás a szívre és a stroke kockázatára gyakorolt negatív hatását.

Kokubo elmondta, hogy a tea és a kávé rendszeres fogyasztása valószínűleg a vérrögképződés akadályozása révén gyakorol kedvező hatást a szív-érrendszeri egészségre. További kutatásokra lesz szükség annak meghatározására, hogyan segít még tovább csökkenteni a stroke kockázatát a zöld tea és a kávé kölcsönhatása.

Forrás:Házipatika.com

Korpásodás

Rövid leírás

A hajas fejbőr több szempontból is különleges bőrfelületnek nevezhető. A szőrrel és mirigyekkel egyik legdúsabban borított testtájunk lévén ezek megbetegedései fokozottan jelentkeznek ebben a régióban. A manapság leggyakrabban megjelenő tünet a hajas fejbőr korpásodása, ami a problémával küzdőknek sok gondot okoz a ruhán, vállon állandóan megjelenő kisebb-nagyobb hámsejtcsoportok, viszketés, súlyosabb esetben kipirosodással járó gyulladás miatt. A korpásodás lényegében fejbőrünk fokozott hámlását jelenti, melyet számos tényező kiválthat. Ez az állapot sajnos nagyon gyakori, pontos felmérés nem áll rendelkezésünkre, de becslések szerint a felnőttek kb. 60%-a küszködik a problémával. Megjelenése annyira általános, hogy sokan nem is tartják kórosnak fejbőrük fokozott hámlását. Tudnunk kell azonban, hogy a korpásodás egy tünet, nem önálló betegség, a hátterében az alkati tényezőkön túl jól meghatározott bőrbetegség is meghúzódhat (pl. pikkelysömör).

A korpásodás általában igen makacs állapot, a tünetek elmulasztása után rendszeresen kiújulhat, ami állandó kezelést és nagy türelmet igényel a betegek részéről.

Előfordulás

A hajas fejbőr korpásodása leggyakrabban seborrhoeás (faggyúmirigyek fokozott működésével járó) bőrtípusnál figyelhető meg. Faggyúmirigyek főként a hajas fejbőrön, az arcon, mellkas és hát felső részén találhatók.

Régebben szinte kizárólag seborrhoeás dermatitis (a fokozott faggyúmirigy tevékenység és fokozott bőrérzékenység miatt kialakuló bőrgyulladás) részjelenségének tartották a korpásodást. A faggyútermelés fokozott újszülöttkorban, ilyenkor is előfordul korpázó hámlás a fejbőrön, de ritkán jelentkezik önmagában. Általában az arcbőr, mellkas is gyulladt, hámlik.

Gyermekkorban az előfordulása viszonylag ritka, később serdülőkorban a hormonális változások serkentik a faggyúmirigyek működését, ezért a serdülőknél, fiatal felnőtteknél látható leggyakrabban seborrhoeás korpásodás. Ez főleg fiúkat érint, mintegy 5 százalékban.

Természetesen az arcon és a mellkason nem törvényszerűen jelennek meg a gyulladásos tünetek, ilyenkor a hajas fejbőr hámlása hívja fel a figyelmet a seborrhoeás bőralkatra.

Előfordul azonban, hogy a korpásodás faggyúmirigy túlműködés nélkül, sőt kimondottan száraz bőrű egyéneken is kialakul. Ezt az ellentmondást úgy oldhatjuk fel, hogy megértjük, a korpa csupán a hajas fejbőr kóros folyamatainak, gyulladásának megnyilvánulása, és bizony a hasonló megjelenést más-más ok hozza létre. Például jellegzetes hámlás alakul ki pikkelysömörben a fejbőrön, melyet egy immunológiai alapon létrejövő bőrgyulladás vált ki.

Okok

A korpásodás és a hámlás ugyanannak a folyamatnak a látható jelei. A bőr felső rétege a hám (epidermis) több sejtrétegből áll. A hámsejtek a legalsó rétegben (startum basale) "születnek", és körülbelül 28 nap alatt vándorolnak a legfelső szarurétegig (stratum corneum). Ez alatt eltűnik belőlük a sejtmag, a sejteket szinte kizárólag szarufehérje (keratin) tölti ki, és lemezesen összepréselődnek. A szaruréteg tetején a sejtek és belőlük képződött lemezek elveszítik az őket szorosan összekapcsoló elemeiket is (desmosomák), így a lemezek elválnak egymástól, normális esetben észrevétlen hámlás formájában leválnak a testfelszínről. Ha ez a sejtvándorlás valamilyen ok miatt felgyorsul, a sejtek alkotóelemei, így az összekötő "kapcsok" sem tűnnek el időben, nagyobb sejtcsoportok válnak le együtt, ezeket mi korpának, szarupikkelynek látjuk.

Számos tényező kiválthatja a bőr gyulladását, irritációját, melyeknek következménye a sejtérés, sejtvándorlás zavara, így korpa megjelenése lehet.

A seborrhoea (faggyúmirigy túlműködés) önmagában is fokozza a bőr gyulladásos hajlamát, ezen kívül kedvez bizonyos mikroorganizmusok elszaporodásának is. Ezek közül legfontosabb a Pityrosporum ovale nevű gomba. E kórokozó kis mennyiségben szinte mindannyiunk fejbőrén élősködik, ugyanez a gomba okozza a nyakon, vállakon, mellkason kialakuló, világosbarna, majd fehér foltok megjelenésével járó pityriasis versicolor nevű betegséget is. Ez a kórkép évszázadok óta ismert, kórokozóját Malassezia furfurnak nevezik, a gomba természetének későbbi megismerése és a tenyésztési technikák fejlődése tette lehetővé a felismerést, hogy a korábban Malassezia furfurnak, Pityrosporum ovalenak és Pityrosporum orbicularenak nevezett kórokozó egy és ugyanazon sarjadzó gomba különféle megjelenési formáinak felelnek meg.

A Pityrosporum ovale kórokozó szerepét egyesek cáfolják, elszaporodva azonban valószínű felelős a bőr irritációjáért.

Érzékeny bőrűeknél például atópiás dermatitisben szenvedő betegeken a túl gyakori, irritáló hatású samponokkal történő hajmosás is kiválthat gyulladást, fenntarthat korpásodást. Nem ritkán alakul ki a samponok, hajfestékek, színezők bizonyos összetevőivel szembeni túlérzékenység, allergia. Ilyenkor a tünetek jelentkezhetnek a használat után azonnal (allergiás kontaktdermatitis) vagy krónikusan hámló ekcéma formájában.

A pikkelysömör sokszor jelentkezik a hajas fejbőrön. Ilyenkor a hámlás nagyobb lemezek, pikkelyek formájában jelenik meg, és jellegzetesen fehér színű (parakeratosis). Előfordul, hogy a bőrtünetek hiányoznak, és az egyetlen betegségre utaló jel a hajas fejbőrön megjelenő hámlás.

A különböző hormonális eltérések, főként a férfi nemi hormon (androgén) túlsúlya általában súlyosbítja a tüneteket, éppúgy a stressz is. Az immunrendszer aktív szerepére utal a seborrhoeás dermatitis, súlyos korpázó hámlás megjelenése HIV-fertőzötteken.

Tünetek

A serdülőkor után megjelenő korpa leggyakoribb oka a faggyúmirigyek túlműködésében kereshető. Ez gyakran együtt jár az arcon, az orr körül, szemöldök körül főleg téli hónapokban kialakuló hámlással, kipirosodással (seborrhoeás dermatitis).

Ha a hámlás nagyfokú, szinte hófehér, a fejbőrön vaskos felrakódás keletkezik, akkor elképzelhető, hogy pikkelysömör tünetéről van szó.

A korpa minősége ezen kívül nem sokat árul el kiváltó okról, súlyos esetben részletesebb kivizsgálásra lehet szükség.

Diagnózis

A diagnózis során elsősorban arra kíváncsi az orvos, mi okozza korpásodást.

Ha seborrhoeás dermatitis valószínű, indokolt lehet gombavizsgálat végzése a Pityrosporum ovale kimutatására. Ez egy egyszerű módszer, a bőrre ragasztanak egy hagyományos cellux csíkot, ami eltávolítja a legfelső, leváló hámsejteket. A celluxcsíkot ezután megfestik, mikroszkóppal vizsgálva láthatóvá válik maga a gomba. Néhány gombasejt még nem kóros, nagy mennyiségben azonban valószínű a Pityrosporum kórokozó szerepe.

Amennyiben a korpásodás hajfestés, színezés után jelent meg, vagy egyéb gyanú van allergiás reakcióra, akkor allergiavizsgálatot célszerű végezni. A különféle festék- és adalékanyagok kis mennyiségben egy tesztsorral kerülnek a hát bőrére (epicutan allergia teszt), így igazolható az allergiás bőrreakció és azonosítható az allergén.

A pikkelysömör igazolása elsősorban egyéb tünetei (körömeltérések, hámló, kissé tömött tapintású területek a bőrön, elsősorban a könyök, térd, keresztcsont felett) alapján lehetséges.

Mindezek után könnyű belátni, hogy mielőtt a gyógyszertárban kapható készítményekkel elkezdjük a kezelést, célszerű felkeresni bőrgyógyászt a diagnózis pontos tisztázása és a megfelelő hatékony kezelés kiválasztása okán.

Kezelés

A korpásodás kezelése ritkán vezet teljes gyógyuláshoz, inkább kordában tartja a tüneteket. Mivel a fejbőr kóros folyamatai okozzák a fokozott hámlást, elsősorban ezt kell kezelni. A sokszor vaskos korpa viszont megakadályozza a hatóanyagok eljutását a fejbőrig, először tehát el kell távolítani. Ez különféle szaruoldó (keratolítikus) és hámlasztó anyagot tartalmazó kenőcsökkel lehetséges fejpakolás formájában. Legjobb a fejpakolást este felkenni a fejbőrre, reggel pedig gyógysamponnal lemosni. Ez elég nehézkes, de gyors javulást hozó eljárás.

A hatóanyagok koncentrációját (pl. szalicilsav, karbamid) a kenőcsben bőrgyógyász határozza meg a tünetek súlyossága alapján. Jó hatásúak a kén tartalmú samponok, kenőcsök, melyek a hámsejtek működését is befolyásolják, és gombaellenes, fertőtlenítő hatásuk is van. Hasonlóan jó eredménnyel használhatók a cink-pirition tartalmú szerek. Kapható gombaellenes gyógyszert tartalmazó sampon is. Ezeket kezdetben célszerű naponta használni, majd hetente egy fenntartó alkalmazás javasolt. Tartósan egy készítmény használata nem célszerű, mert elveszíti a hatását, ezért néhány havonta hasznos váltani. A hatóanyagok különféle kombinációkban kaphatók különböző cégek által gyártott, részben receptköteles, részben vény nélkül kapható készítményekben. A megfelelő kezelés kiválasztása bőrgyógyász feladata.

Sajnos a korpa a leghatékonyabb kezelés mellett is makacsul kiújulhat, mivel megjelenése elsősorban a bőr alkatától függ. A kezelés mellett meg kell próbálni elkerülni az irritáló hatásokat, forró vagy hideg vizet, hajfestést, és lehetőség szerint kímélő sampont választani.