TÉMA: Jó ha tudod!

Mégsem lesz illetékmentes a kártyás vásárlás?



A kormány korábban jelezett tervei szerint jövőre tranzakciósilleték-mentes lesz a kártyás fizetés. Viszont most az NGM ezzel kapcsolatban kérdéünkre válaszolva elárulta: a kormány nem kezdeményezett olyan törvénymódosítást, amely mentesítené ezen műveleteket az illeték alól. A bankok devizahiteles javaslatát viszont a tárca szerint célszerű lenne nyilvánosságra hozni.

Október első napján Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is megerősítette az MTI-nek azt a sajtóértesülést,hogy a bankkártyás vásárlásoknál megszűnő tranzakciós illetékfizetési kötelezettség is szerepel a nemzetgazdasági tárca jövő évi adójavaslatai között. Azonban ez az intézkedés azóta sem jelent meg jogszabály-módosítás formájában.

Kérdésünkre, hogy ez így is marad-e, az NGM némileg kitérő választ adott. A tárca közölte, hogy a jelenleg hatályos szabályozás szerint a jövő évi kártyás fizetések is illetékkötelesek lesznek, valamint megállapította, hogy a kormány nem kezdeményezett olyan törvénymódosítást, amely mentesítené ezen műveleteket a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

Ez az intézkedés a bankok számára némi enyhítést (körülbelül évi 5,4 milliárdos költségmegtakarítást) jelentene az ingyenes készpénzfelvétel miatt keletkező 36 milliárdos mínuszra. A Rogán Antal az általa beígért ingyenes készpénzfelvételről szóló javaslatot már október 25-én beadta, sőt, azóta több módosítás is érkezett a javaslathoz. Az ingyenes készpénzfelvétel az össztársadalmi szinten évi akár 100 milliárd forintos költséggel járó, és a szürkegazdaság melegágyaként számon tartott készpénz használatát ösztönzi, miközben az ennek hatását csökkentő illetékmentes kártyás fizetésről úgy tűnik, megfeledkeztek a döntéshozók.

A bankszövetség devizahiteles javaslatáról is csak nyilatkozatokból lehet tudni bizonyos részleteket, és mivel erről többször is szó esett, azt is megkérdeztük, a kormány felfedné-e a bankok csomagjának részleteit. A válasz szerint a kormány nem hozhatja nyilvánosságra a Magyar Bankszövetség javaslatát, mert az zárt levélben érkezett a minisztériumba. A tárca azt javasolja a bankszövetségnek, hogy hozzák nyilvánosságra a javaslatot, és egyeztessenek róla az ügyfelekkel. "Ha az ügyfelek többsége számára elfogadható megoldást sikerül találni, akkor a kormány is kész arra, hogy támogassa" - válaszolta az NGM.

Forrás:PORTFOLIÓ

Így trükköznek a magyar boltok is: ezért költünk olyan sokat?


Borítékolható, hogy sok család veszi a hipermarketek, szupermarketek, diszkontok, plázák, bevásárlóközpontok felé az irányt az előttünk álló hétvégén is. A vásárlók közül sokan nem is gondolják, milyen apró trükkökkel próbálják irányítani, befolyásolni őket az áruházak: a Pénzcentrum.hu most mutatja, hogyan segítenek minket az üzletek, hogy többet költsünk, vagy hogy azt is megvegyük, amire nincs is szükségünk.

A tartalom csökkenésével azonban a legtöbb esetben nem jár együtt az árak csökkenése, vagyis kevesebbet kapunk ugyanannyi pénzért - persze ez nem elsősorban a boltok, sokkal inkább a gyártók trükkje.


5. Mekkora is a leértékelés?

Ha elindul egy leértékelési hullám - például a ruházati üzletekben - több olyan boltot is láthatunk, amely nem fokozatosan növeli az árcsökkentés arányát hanem máregyből 50-70 százalékos kedvezményekkel nyit. Nem egy ilyen boltnál előfordul, hogy az akciók előtti napokban kissé felpumpálják az árakat, így kozmetikázták a leértékeléseket.

6. Akció = jutalom
A leértékelések, árengedmények egyfajta biológiai folyamatot indítanak el a vásárlók fejében. Az árengedményt ugyanis egyfajta jutalomként értelmezzük, erre az impulzusra pedig vásárlással, fogyasztással reagálunk. Ez pedig azzal jár, hogy sok szükségtelen, felesleges terméket is megvásárolunk: nem véletlen, hogy a boltok polcain oly' sok akciós címkét találunk, némelyek a leértékelés arányát mutatják százalékban, míg mások azt jelzik, hogy (elvileg) ez a legolcsóbb ár a választékban. Rendszeresen előfordul, hogy a termék egyáltalán nem leértékelt, csak úgy hirdetik, gyakori trükk, hogy a leértékeléseknél kommunikált eredeti árat csak nagyon rövid ideig használják

7. Biztos, hogy megéri?

Tipikus lehúzás, hogy drágább a termék, ha többet vásárolnunk egyszerre - pedig az áruházláncoknak elvileg ilyenkor kellene a legnagyobb kedvezményeket adniuk. Előfordult olyan eset, ahol megduplázták egy joghurt darabonkénti árát arra az időszakra, amikor tízesével (elvileg) olcsóbban lehetett volna megvenni. Az akció végeztével érdekes módon a joghurt ára is visszaesett a felére. Az is gyakori, hogy a kilogrammonkénti-darabonkénti árak különbségére játszanak, attól függően, mikor melyik éri meg jobban az boltnak.

8. 8. 99, vagy egy híján 100?

Évtizedek óta bevett gyakorlat a magyar boltokban is, hogy 9-re, vagy 99-re végződnek a termékek árai. A pszichológia itt is fontos szerepet játszik: csak nagyon nehezen kerekítjük fel fejünkben ezeket az összegeket, inkább a kisebb összegre gondolunk, így olcsóbbnak tűnik minden.


9. A polcok sem véletlenül vannak úgy, ahogy

Érdemes megfigyelni, hogy a legtöbb esetben a drágább, márkásabb, reklámozott termék van a polcokon szemmagasságba helyezve, sokszor lábujjhegyre kell állnunk, vagy le kell guggolnunk ahhoz, hogy megtaláljuk az akciós, saját márkás árucikkeket.

10. Pont a gyerek szeme előtt

Sok helyen a pénztárak előtt a cukorkák, édességek úgy vannak elhelyezve, hogy a gyerekeknek szemmagasságba essenek, leginkább akkor, ha a bevásárlókocsi speciálisan kialakított ülőkéjén ülnek. Dietetikusok is felhívták a figyelmet arra, hogy a csokoládékat és nassolnivalókat tartalmazó pultok valóban alacsonyan helyezkednek el, a felnőttek esetében kézmagasságban, a gyermekek esetében szemmagasságban. Érdekes, hogy szinte sehol nincsenek egészséges élelmiszerek a pénztárak közelében kihelyezve, sőt, akciós termékeket, olcsóbb édességeket sem gyakran találunk a kasszáknál.
1. A hatalmas bevásárlókocsi

Sok boltban egyszerűen túlméretezettek a bevásárlókocsik: ez egyszerűen arra ösztönöz minket, hogy minél jobban töltsük meg, minél többet vásároljunk. Érdemes megfigyelni, hogy a kosarak is egyre nagyobbak lettek az elmúlt években, a görgős, húzható kosár használatával nehezebben érzékeljük, mennyit is vásároltunk valójában.

2. Ami fontos, az messze van

A nagyobb hipermarketekben látszik a legjobban, hogy a bejárattól viszonylag messze, sok esetben a legtávolabbi sarokba helyezik el az igazán szükséges termékeket, például az alapvető élelmiszereket, húsokat, tejtermékeket, pékárukat. Ezzel azt érik el, hogy a vásárlónak a lehető legtöbb termék mellett el kell haladnia, míg odáig eljut - útközben pedig nagy a csábítás arra, hogy fölösleges termékeket is betegyen a kosárba.

3. Időtlen időkig

A boltnak az a célja, hogy a vásárló minél több időt töltsön el ott, ezalatt pedig a lehető legtöbbet vásároljon. Részben ez az oka annak, hogy sok boltban szinte egyáltalán nincsenek ablakok, sőt, órák sem - így a vevő 2-3 órát is el tud tölteni anélkül, hogy figyelne az idő múlására.

4. Egyre kevesebb van benne
A "százas" papírzsebkendő igazából már csak "kilencvenes", mert az évek során eltűnt néhány darab a csomagolásból. A cigarettásdobozban az évtizedeken át megszokott 20 helyett csak 19 szál füstölnivaló bújik meg. A korábban két decis tejfölös pohárból "elpárolgott" fél deci. Persze van példa növekedésre is, igaz, nem pozitív példáról van szó. A WC-papír kartongurigájának átmérője megnőtt ugyan, csakhogy emiatt kevesebb lapot tekernek rá, mert a tekercs átmérője nem nőtt.

Forrás:Pénzcentrum

Betiltják a transz-zsírsavat



Kilencvennapos türelmi idő után lép hatályba az élelmiszerek transzzsírsavtartalmát szabályozó rendelet, amely a Magyar Közlöny szerdai számában jelent meg. A rendelet lényege, hogy tilos lesz forgalomba hozni olyan élelmiszert, amelynek zsírtartalmában a transzzsírsavak aránya meghaladja a két százalékot. A rendelet csak a Magyarországon forgalmazott élelmiszerekre terjed ki.

A hatálybalépéskor a rendelet előírásainak nem megfelelő, forgalomban lévő élelmiszerek a fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési idejük végéig, de legfeljebb a hatálybalépés után tizenkét hónapig árusíthatóak.

A rendelet azokra az olajokra, zsírokra, zsíremulziókra terjed ki, amelyeket önmagukban vagy valamely élelmiszer összetevőjeként a fogyasztónak szánnak. Az állati eredetű zsírokban természetesen előforduló transzzsírsavakra nem vonatkozik a szabályozás.

A rendelet értelmében tilos lesz olyan élelmiszert forgalomba hozni, amely összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot. A feldolgozott, több összetevőből álló élelmiszerek esetében, amelyek összes zsírtartalma kevesebb mint 20 százalék, a transzzsírsavak mennyisége nem haladhatja meg a 4 grammot. Ha az élelmiszer összes zsírtartalma kevesebb mint 3 százalék, annak 100 grammjában maximum 10 grammot tehet ki a transzzsírsav.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóságainak az élelmiszerek transzzsírsavtartalmára vonatkozó ellenőrzések eredményéről negyedévente jelentést kell készíteniük – írja az MTI.

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnek (OÉTI) pedig adatbázist kell kialakítania a boltokba kerülő élelmiszer transzzsírsavtartalmára vonatkozó mérési adatokból. Az OÉTI-nek emellett felmérést kell készíteni a lakosság transzzsírsavbeviteléről, továbbá figyelemmel kell kísérnie, hogy a rendelet hatására hogyan változtatják meg az érintett élelmiszerek összetételét.

Az élelmiszer előállítója, illetve import élelmiszer esetében az első magyarországi forgalmazónak nyilvántartást kell vezetnie, amelyben szerepelnie kell az alapanyagok transzzsírsavtartalmának, különös tekintettel az olajokra, zsírokra, zsíremulziókra, amelyeket az előállító a végső fogyasztó számára átadott vagy értékesített élelmiszer előállításakor összetevőként felhasznál vagy az előállítási technológia során alkalmaz.

Az új előírásoknak nem kell megfelelnie azon a végső fogyasztó számára előállított, illetve forgalomba hozott élelmiszereknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba. Szintén nem érinti a szabályozás azon élelmiszerek körét, amelyet az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a fogyasztók egészségvédelme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

*******************
Csak megjegyzem!

25 éves szakirodalom szerint a vastagbélgyulladások (colitis, Chron-betegség) alapvető kiváltó oka a margaringyártásban is keresendő többek közt. . . .

Korrupciós-index: Magyarország a tíz legfertőzöttebb EU-ország között


Dánia a legtisztább holtversenyben Új-Zélanddal, a harmadik, korrupcióval legkevésbé fertőzött ország Finnország - a Transparency International 2013 rangsora szerint. Magyarország 31 európai ország közül a 23. helyre került, így a legfertőzöttebb európai harmadban van. Rosszabb helyen áll nálunk Csehország, Szlovákia is, Lengyelország viszont nagyot javított. A legkorruptabb országnak Görögországot érzékelik Európában.

19. alkalommal tette közzé a Transparency International éves felmérését. Idén 177 országban vizsgálták azt, hogy az üzleti élet szereplői mekkora korrupciót érzékelnek. A vizsgált országok kétharmadában az index 50 pont alatti lett a 0-100-ig terjedő skálán, ahol a 100-as pont jelenti a legtisztább állapotot.


Az eredmények azt tükrözik, hogy a legtöbb ország továbbra is fenyegetett a korrupció minden szintjén, az egyszerű engedélyek kiadásától a törvények és szabályok betartatásáig - mondta Huguette Labelle, a Transparency International elnöke.

Dánia és Új-Zéland 91 pontot kapott a 2013-as felmérésen, így holtversenyben elsők lettek. A lista másik felén, a korrupcióval legfertőzöttebbek között Afganisztán, Észak-Korea és Szomália van, mindössze 8 ponttal.


Magyarország tavaly 46., idén 47. volt a világrangsorban, azaz egy helyet rontottunk. Három helyet rontott Csehország, most 57. helyre került. Szlovákia egy helyet javított, 61. idén. Térségünkből Lengyelország van legkedvezőbb helyen, idén 38., amivel három helyet javított a tavalyihoz képest. Európában (az EU-országokat kibővítve Norvégiával és Svájccal) Görögországot érzik legfertőzöttebb országnak az üzleti szereplők, közel azonos szinten Bulgáriával.

Bankszámlákat mondanak fel a Citinél

A Citibank számos lakossági ügyfele bankszámláját mondja fel, és ajánl helyette egy nem éppen olcsót – tudtuk meg olvasóinktól.

A felmondott számlák között többféle típus is van. Ezek helyett az új nullaforintos számlára térhetnek át a Citi ügyfelei, amelyben ugyan több dolog (a készpénzfelvétel, az online utalás és a kártyás vásárlás) valóban ingyenes, ám a számlavezetési díj havonta egy híján 4000 forint. Kivéve kétmilliós egyenleg felett, ilyen vastag bankszámlája azonban kevés ügyfélnek van.

A banknál arra a kérdésünkre nem válaszoltak, hogy hány ügyfél számláját mondták fel, és arra sem, hogy milyen számlákat. A válaszként elküldött közlemény szerint a felmondott számlák "általában hosszabb ideje alvó számlák, vagy csak minimális aktivitás történik rajtuk", és a Citi a szokásos üzleti felülvizsgálata eredményeként hozta meg a döntést a megszüntetésekről.

Bár lehet, hogy "általában" valóban alvó számlákat számoltak fel, egyik olvasónk szerint azonban az ő most megszüntetett Shell-Citibank gold hitelkártyáján havi többszázezres forgalom volt. Állítása szerint a Citi nem is indokolta neki, hogy miért mondta fel a kártyáját.

Egy, az Indexnek nyilatkozó iparági szakértő szerint a normális banki üzletmenet része, a bankok felülvizsgálják és esetenként megszüntetik termékeiket – több száz számlatípus szűnt meg az utóbbi években. De általában csak az értékesítést szüntetik meg, az ritkább, hogy a futó számlaszerződéseket számoljanak fel.

Úgy értesültünk, hogy a tranzakciós illeték emelése, illetve az ingyenes készpénzfelvétel februári bevezetése miatt több banknál is változtatásokra készülnek. A kormány lépései miatt ugyanis egy jelentős szegmens van a bankok ügyfelei között, akiken hónapról hónapra pénzt vesztenek a pénzintézetek.

A bankok között erős a verseny, ezért nem kell aggódni: a változások miatt kedvezőtlenebb helyzetbe kerülő ügyfelek továbbra is válogathatnak kedvezményes számlák között – mondta az Indexnek Gergely Péter, a Bankráció.hu szakértője.

Forrás:HVG

A magánbetétesek pénzét is felhasználhatják bankmentéskor

A legfrissebb döntés szerint a bankmentésben a magánbetéteket is felhasználhatják – erősítette meg a Hír TV Magyarország élőben című műsorában a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára.

A százezer euró alatti betétek azonban a bankunió létrejötte után is biztonságban vannak – tette hozzá Győri Enikő. Az Európai Unió kétnapos csúcsértekezletén döntöttek az eurózóna bankjait felügyelő szervezet létrehozásáról. Magyarország később határoz arról, hogy csatlakozik-e a bankunióhoz.

„A kisbetétesek pénzéhez továbbra sem lehet hozzányúlni, százezer euróig ezek garantálva vannak, védettek, semmilyen bankmentésnél nem eshetnek áldozatul, a bankbetétek tulajdonosai tehát nyugodtak lehetnek. A kockázatviselésben elsősorban a bank részvényeseinek, kötvénytulajdonosainak, hitelezőinek kell helytállniuk, utánuk következnek a sorban a nagy bankbetétek birtokosai, a százezer euró feletti befektetésekkel rendelkezők” – mondta az államtitkár.