Cafeteria: vigyázat, átverhetnek!
2014. január 7. Több cégnél a következő napokban már véglegesíteni kell, ki mit is kér béren kívüli juttatásként. Úgy tűnik azonban, a munkáltatói tájékoztatókat érdemes gyanakodva kezelni. Néhány elemet ugyanis helyenként erősen félrevezető módon ismertetnek.
Indul a béren kívüli juttatások választási szezonja (a cafeteria szabályainak itt nézhet utána). Ahogy több hozzánk eljuttatott munkáltatói tájékoztatóból kiderült, esetenként a cégek nemhogy segítenék a választást, még félre is vezetik dolgozójukat. Mint az egyik tájékoztatóban szerepel: „míg az egészségbiztosítás már évi 92 ezer forint cafeteria-kerettel elérhető (alap szolgáltatási csomag esetén), addig az egészségpénztárra 124 833 forintot kell lekötni ahhoz, hogy 92 ezer forint felhasználható legyen az év során”. Egy másik vállalati „segítő” anyagban még táblázatban is taglalják, mennyivel jobban megéri a Generali Egészségprogramja, mint egy egészségpénztár (a mintegy nyolcezer forintos havi átalányt kicsit talán ötletszerűen beárazott szűrésekkel, vizsgálattal és kezeléssel állították szembe).
Arról azonban egyik szórólapon sem ejtenek szót, hogy míg az egészségpénztári befizetések egyéni számlára kerülnek, a betegségbiztosítás másképp működik (lásd lejjebb, hogy mit is mond erről a NAV). Az biztos, hogy nem lehet félretenni, lekötni vagy bármi hasonlót művelni az ide fizetett pénzzel, hanem ahogy bármely más biztosítás, baj esetén fizet. Valaki portálunknak szellemesen épp ezért humáncascónak nevezte. Gyanítható, hogy néhány közvetítő „épült” be sikeresen a munkáltatókhoz (azt nem feltételezzük, hogy a biztosítók ösztönöznék az ilyen megtévesztéseket, hiszen ennek vége csak elégedetlen ügyfelek, esetleg akár hangos botrány lehet).
A Generali álláspontja szerint az egészségbiztosítás és az egészségpénztár egymást jól kiegészítő, ám más-más célt szolgáló cafeteria elemek, ráadásul az egészségpénztárban összegyűjtött összegből fizethető a szűrővizsgálatokat és betegség esetén magánorvosi ellátást finanszírozó egészségbiztosítás is.
Az adóhivatal így foglalt állást
A betegségbiztosítás a NAV szerint véletlenszerűen bekövetkező egészségkárosodásra nyújt biztosítási védelmet. Ez nem terjedhet ki a kockázatviselés előtt felismert betegségekre. Mint azonban megállapítják, a betegségbiztosítás szerves részét képezheti az egészségügyi szűrési vizsgálat. Ezt az adóhivatal szerint ugyanis akár úgy is lehet értelmezni, mint például a vagyonbiztosítások esetében a kármegelőzési vagy a kárenyhítési funkciót.
Arra is kitérnek viszont, hogy mit tekintenek visszaélésnek. Amennyiben a biztosítási díj – eltekintve a közreműködők adminisztrációs költségétől és hasznától – valójában csak a jelentős értékű szűrővizsgálat ellenértékét ellentételezi, akkor az ilyen betegségbiztosítási szerződés színlelt biztosítási jogviszony létrehozására irányul. Vízválasztó, hogy a betegségbiztosításnak van-e kockázati eleme.
Ha a kifizető mégis ilyen szerződés alapján viseli a biztosítás díját, akkor – nyomatékosította a NAV – biztosítási díj nem tekinthető adómentesnek. A díj adókötelezettségét a kifizető és a magánszemély között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján kell megállapítani, tehát lehet az munkaviszonyból származó jövedelem, vagy egyes meghatározott juttatás (ehhez kapcsolódik a több mint 51 százalékos adó). A Generali Egészségprogramnak egyébként van kockázati eleme.
További félreértések és tévedések
Amióta a béren kívüli juttatások (vagyis a cafeteria) korlátja fejenként 500 ezer forint, nem mindegy, mi tartozik bele. A jogszabályok folyamatos alakítgatása miatt amúgy ezen a téren is adódik furcsaság: kulturális költésre évente adómentesen adható 50 ezer forint nem tartozik a korlátos körbe, a SZÉP-kártya szabadidő zsebe viszont igen.
Egyes szakértői elemzések a cafeteria egyik elemeként ismertették a munkáltató által adható hiteltámogatást is. Valójában ennek (sincs) semmi köze a béren kívüli juttatásokhoz, tehát az 500 ezres korláthoz sem. Az adótörvénybe újdonságként bekerült, hogy a foglalkoztatók adhatnak támogatást a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez. A feltétel ez esetben (a régóta ismert munkáltatói lakáskölcsönhöz hasonlóan) a méltányolható lakásigény. Ez pedig alaposan korlátozhatja azt a kört, akiknek adható ez a juttatás. A kétszobás lakások esetében ugyanis a vételár nem haladhatta meg a 14-15 millió forintot (három szoba 18,5-19,5 millió forintos korláttal jár).
A jogszabály behatárolja azt is, hogy a lakók számától függően hány szoba lehet. A kikötéseknek egyébként ezzel nincs vége, de a törvény némiképp zavarosnak tűnik. Alighanem azért, mert a hiteltámogatást csak úgy pluszban tették ide, a korlátokat pedig a lakáscélú támogatáshoz dolgozták ki. Eszerint: a munkáltató a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig adhat a lakáshoz pénzt.
Elméletben lehetséges, hogy öt évig évi egymillió forintot is biztosítson valakinek a cége hitele törlesztéséhez (ez havi 83 ezer forintos részletet fedezne). Mielőtt azonban rohanna valaki, hogy bére egy részéről (az előbbi 83 ezer forint már bruttó 50 ezer forintos bér fejében elérhető) lemondva kérje ezt a lehetőséget, nem ártana, ha a mostaninál tisztább lenne a kép. (Például egy adóellenőrzés nem kifogásolná-e a munkabér ilyen okból történő csökkentését.) Persze a saját tulajdonban levő cégek esetében egyszerűbb a helyzet, hiszen kvázi béremelésként is adható ez a juttatás.
