TÉMA: Jó ha tudod!

Változás lehet a SZÉP Kártyáknál


Szakmai szervezetek javaslata szerint csökkenteni kellene a SZÉP Kártyák utáni adóterhelést, a kártya fürdőkben történő használatát pedig kedvezménnyel ösztönöznék.

Módosulhatnak a Széchenyi Pihenőkártyákra vonatkozó szabályok, amennyiben a kormány elfogadja a turisztikai piacot képviselő szakmai szervezetek javaslatait. A Magyar Fürdőszövetség, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége és a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége több területen is változást sürget. A három szövetség olyan javaslatokat tett, amelyek révén a cafeteria-elem szélesebb kör számára lenne hozzáférhető.

Egyrészt sokallják, hogy a Pihenőkártyákra feltöltött pénz után a munkaadóknak összesen 35,7 százalékos adót kell fizetniük. Ennek legalább 15 százalékpontos csökkentését javasolják. Ezen felül 50 ezer forintos feltöltésig különféle kedvezményeket adnának. Az említett összeghatárig nem kellene adót fizetni a munkáltatónak a 14 év alatti gyermeket, vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelők után. Szintén adómentes lenne ekkora összeg feltöltése az 50 év feletti munkavállalók esetén.

Ugyancsak adómentes lenne 50 ezer forintig a SZÉP Kártyákról a fürdőkben felhasznált összeg. Utóbbit azzal indokolják a szakmai szövetségek, hogy a hazai fürdőknek szinte a 100 százaléka önkormányzati tulajdonban van, ráadásul jelentős részük komoly erőfeszítések árán tartja fenn a strandját, termálfürdőjét. Ráadásul a fürdők látogatásának ösztönzése népegészségügyi szempontból is hasznos lehetne.

A Fürdőszövetségnek korábban már sikerült változást elérnie a SZÉP Kártyák terén. Több mint egy évig lobbiztak azért, hogy a kártya alszámlái közötti átjárhatóságot lehetővé tegyék. Korábban ugyanis jelentősen csökkentette a fürdők, uszodák bevételét az, hogy belépőjegyet csak a szabadidő alszámla terhére lehetett vásárolni.

Nem váltható pénzre a szabadság

Egy aktuális törvényjavaslat révén ismét kiújult a vita a szabadság egy részének pénzbeli megválthatóságáról. Ennek apropóján tekintsük át, miért tiltja szigorúan a munkajog a szabadság pénzre való átváltását.

A munka törvénykönyve szerint a szabadságot pénzben megváltani tilos. Ez alól csak egyetlen kivétel van: ha a munkaviszony év közben szűnik meg, és a munkavállaló az őt időarányosan megillető szabadságot nem vette igénybe, azt pénzben kell kifizetni. 2012-ben ehhez még egy lehetőség társult. A munkáltató és a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló megegyezhettek, hogy a gyermekgondozási szabadság idejéből hat hónapra járó szabadságot a munkáltató pénzben megváltja. Ma már azonban ilyen alkura nincs törvényes lehetőség.

A pénzbeli megváltás tilalmának magyarázatát a szabadság rendeltetésében kell keresnünk. Olyan, a munkaviszony fennállása során minden naptári évre járó fizetett távollétről beszélünk, amely alatt a munkavállaló díjazás mellett pihen. Célja, hogy a munkavállaló hosszú távon is megőrizhesse munkára képes állapotát. Nyilvánvaló, hogy a szabadság nem tudja betölteni ezt a funkcióját, ha a munkavállaló csak az e napokra eső díjazását kapja meg.

Az ajánlat ugyanakkor legalábbis csábító. Ha el lehetne adni a szabadság napokat a munkáltatónak, ezzel a munkavállaló az éves fizetésén felül még kb. további legalább egy havi munkabért kapna. Ne feledkezzünk meg azonban arról, mit kell érte feláldozni cserébe: a lehetőséget a hosszabb egybefüggő pihenésre, amely nem csak a családi élet, vagy a magánéleti kapcsolatok ápolása miatt fontos, hanem az egészség védelme szempontjából is. Éppen ezért ezt az alkut a munkajog elve kizárja.

A munkajog történetének egyik fontos vívmánya, hogy ma már nemzetközi egyezményekben is elismert alapvető jogként ismerjük a rendszeres fizetett szabadságot, a pénzbeli megváltás tilalmával együtt. Hasonló dilemmát jelent, amikor a munkáltató a rendkívüli munkaidő elrendelésével visszaélve, tervezetten minden héten túlórát rendel el az egyik heti pihenőnapra. Hiába kapja meg a munkavállaló az erre előírt 100%-os bérpótlékot, hiszen ezzel lényegében a szabadidejének jelentős részét váltja (apró)pénzre. Egyszóval mindig veszélyes, amikor valamilyen munkavállalói jog pénzben megválthatóvá válik.

A szabadság pénzbeli megváltásának nem csak elvi, hanem gyakorlati akadálya is van. A munkaidő szervezésről szóló EU irányelv ugyanis az évi legalább négy hét fizetett szabadság mellett a pénzbeli megváltás tilalmáról is rendelkezik. Ezért csak arra látok lehetőséget, hogy a nemzeti jogalkotó az évi 20 munkanap alapszabadságon felül járó pótszabadságok pénzre váltását tegye lehetővé. Az irányelv igen szigorú, így e vonatkozásban annak sincs jelentősége, ha a hazai törvény csak a tárgyévet megelőző időre járó szabadságot engedné megváltani.

A jelen cikk alapját képező javaslat is tartalmazza azt a kitételt, hogy a szabadságot csak a munkavállaló beleegyezésével lehetne pénzben megváltani. Ezt kulcsfontosságúnak tartom. A szabadság alapjogi természetéből ered, hogy e kérdésben a munkáltató nem dönthet egyedül.

A természetben igénybe vett szabadság fontossága mellett szólnunk kell arról is, hogy egyes esetekben éppen a munkavállaló az, aki nem kíván szabadságra menni. Mit tegyen a munkáltató, ha az egyedülálló, munkájának élő fiatal vezetője oly nélkülözhetetlennek tartja magát (esetleg joggal), hogy pár napnál több távollétre nem hajlandó szeretett munkahelyéről? Fontos, hogy a szabadság kiadása a munkáltató joga, de egyben kötelessége is. Jogi szempontból a szabadság kiadása éppen olyan utasítás, mint a munkavégzésre kötelezés, amelyet a munkavállaló köteles végrehajtani. A szabadság kiadásának kötelezettsége alól ezért nem mentesít, ha a munkavállaló nem akar szabadságon lenni.

Mindazonáltal ne legyenek illúzióink a pénzbeli megváltás tilalmának gyakorlati érvényesüléséről. Az előbb említetthez hasonló esetekben ugyanis bevett gyakorlat, hogy a munkáltató olyan napokra is „kiírja” a szabadságot, amikor a munkavállaló ténylegesen munkát végez, ezzel papíron teljesítve kötelezettségét. Ha a munkamániás alkalmazott ezt nem kifogásolja, a munkáltató pedig egyéb bér, jutalom stb. fedőnevek alatt a havi béren felül kifizetni az erre járó távolléti díjat is, lényegében megvalósul a szabadság pénzben való megváltása a felek megegyezése alapján.

Ez a technika azonban két szempontból is nagyon veszélyes. Egyrészt, egy munkaügyi ellenőrzés során a jelenléti adatokból, bérszámfejtésből könnyen kiderülhet, hogy az elvileg szabadságon lévő munkavállaló valójában dolgozott. Ez pedig könnyen bírsághoz vezethet (a bérlapon megjelenő „egyéb bér” maga a vörös posztó a felügyelő számára). Ám még mindig ez a kisebbik baj. Rendszeres pihenésre egyszerűen mindenkinek szüksége van. Gondoljuk végig, szeretnénk-e, ha a párunk, gyermekünk, szülőnk hosszabb távon egyáltalán nem, vagy alig legyen szabadságon (ha igen, ott családjogi probléma is van). Meggyőződésem, hogy egy ilyen munkavállaló foglalkoztatása a munkáltatónak sem érdeke. Klasszikust idézve: kell egy kis áramszünet, időnként mindenkinek…

Forrás:ADO:HU

Mi lesz, ha tömegesen szüntetik meg bankszámláikat a munkavállalók?

Az alacsonyabb keresetű munkavállalóknál komoly terhet jelenthet a banki költségek megemelkedése, és a munkáltatók már kezdenek szembesülni azzal, hogy dolgozóik egy része inkább készpénzben szeretné a fizetését megkapni. Erre a jog szerint van lehetőség, de a cégek számára jelentős többletterhet jelent. Megoldás lehetne, hogy a munkáltató, legalább átmeneti időre, megtéríti a banki költségeket, de ezt csak adókötelesen teheti meg.

A munkáltatók nagy része nagyjából 10 évvel ezelőtt átállt arra a gyakorlatra, hogy átutalással fizetik ki a munkavállalóik részére a munkabért. Ugyanakkor a munka törvénykönyve szerint kétféle módon történhet a munkabér kifizetése: készpénzben illetve átutalással. Az elmúlt időszakban már több munkáltató szembesült azzal, hogy a megemelkedett banki költségek mellett a munkavállalók megszüntetik bankszámlájukat, és a munkabért készpénzben kérik - hangzott el a PricewaterhouseCoopers sajtóbeszélgetésén. A banki költségek erőteljesen megnőttek a pénzügyi tranzakciós illetékek emelésével, év elején még havi 1-2 ezer forint közötti költséget jelentett a bankszámlák fenntartása, mára ez 5-6 ezer forintra is emelkedhetett, vásárlói szokásoktól függően. Nettó 100-120 ezer forintos bér környékén havi 5-6 ezer forintos banki költség pedig jelentős tétel. A PwC szerint bizonyos cégeknél a munkavállalók 1-2 százaléka már jelezte, hogy megoldást vár erre a problémára, még ha egyelőre nem is szüntette meg a számláját.

Ugyanakkor a bankolási szokások ilyen megváltozása, vagyis a készpénzes kifizetésre való átállás sem a cégek, sem a kormány számára nem igazán kívánatos.

A munkáltató számára a készpénzes kifizetés jelentős többletteher lehet, a készpénzt a pénzintézetből el kell hozni, a munkavállaló számára munkaidejében, a munkavégzés helyén kell átadni.

Lehetőséget jelent, de kérdéseket is felvet, ha a családok úgy racionalizálják a bankolási költségeiket, hogy egyetlen közös bankszámlát tartanak fenn. A munkabér az Mt. szerint nem csak a munkavállaló nevére szóló bankszámlára utalható, hanem az általa megnevezett, közös családi bankszámlára is. Amellett, hogy ez szja törvény szerint kérdéseket vethet fel, megnehezíti a munkáltató lehetőségeit, ha a bankolási költségeket meg szeretnék téríteni. Megoldás ugyanis az lehetne, akár átmenetileg is, amíg megoldás nem születik a problémára (mint például a már felmerült alapszámla vagy bizonyos tranzakciók mentessége), ha a munkáltatók legalább részben megtérítik a munkavállalók bankszámlához kapcsolódó költségeit. A költségtérítés mértéke kérdés, hiszen ezek a költségek a bankszámla használati szokásai szerint eltérőek, illetve kérdés, hogy a költségek mely részét vegyék figyelembe. Adómentesen ezt azonban nem teheti meg a cég, mert ilyen módon csak üzleti kiadás (pl. kiküldetés során elszámolt szállásköltség) téríthető meg. Tehát nem csak a bankolási költség megtérítése, hanem ennek adóvonzata is terhelné a céget, ha a munkavállalónak meg akarná téríteni ezeket a költségeket.

Az viszont biztos, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt amiatt, mert a munkavállaló megszüntette a bankszámláját. Még ha a munkaszerződésbe bele is van írva, hogy a munkabér kifizetését utalással teljesítik, a kifizetést valahogy bankszámla hiányában is teljesíteni kell.

Forrás:PORTFOLIO

Kötelező: így változik idén



Hamarosan itt a kötelező biztosítási idény, az alábbi dolgokra érdemes felkészülni mielőtt meglepetés éri a autóst.

Néhány évvel ezelőtt még akár tízezreket spórolhatott, aki néhány percet szánt arra, hogy összehasonlító oldalak segítségével a meglévő kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását (kgfb) kedvezőbb feltételekkel rendelkező biztosításra cserélje.

Mára azonban jelentősen csökkentek ezek a lehetőségek: az éves díjak négy éve még 25-30 forint között mozogtak, tavaly már a 12 ezer forintot sem érték el. Ez azt jelenti, hogy ma már csak azok az autósok tudnak érdemi összeget spórolni a kgfb-díjon, akik eddig nem váltottak és így kimaradtak a díjesés nyújtotta előnyökből.

Ezért aztán az idei kötelezőkampány slágerei már nem maguk a kötelezőbiztosítások, hanem a melléjük köthető, jelentős kedvezménnyel kínált casco- és lakásbiztosítási termékek lehetnek. Akinek viszont már jelenleg is van casco vagy lakásbiztosítása, legyen óvatos. Sohase csak az árat, hanem a kínált biztosítás ár-érték arányát, a várható szolgáltatást is vizsgálja meg, mert előfordulhat, hogy az új, olcsóbb biztosítás kevesebb kárra, illetve alacsonyabb összegű fedezetet kínál. A döntés meghozatalában minden esetben célszerű független szakértő, alkusz segítségét kérni.

Az idei kampányról a következőket érdemes még tudni:

A piaci szereplők az idén már hosszú évek óta először enyhe díjemelkedésre számítanak. Ha ez igaz lesz, hogy a többség számára már nem az lesz a kérdés, hogy mennyit spórolhat, hanem az, hogy hogyan tud minél kisebb díjemelkedéssel szembesülni
Az új díjakat a biztosítók az idén nem október utolsó napján, hanem november 2-án teszik közzé a biztosítók. Az egyes biztosítók díjának összehasonlítását, az előzményszerződés felmondását, illetve az új szerződés megkötését az ügyfelek többsége idén is a független alkuszok által működtetett összehasonlító oldalakon végezheti majd – várhatóan november 3-ától.
Fontos, hogy az év végi kampányban csak az válthat kötelező biztosítást, aki 2010 januárja előtt vásárolta autóját. A többiek évfordulója évközi időszakra esik, igazodva a vásárlást követő biztosításkötés időpontjához.
Az aktuális kgfb felmondásának az évforduló előtt legalább 30 nappal korábban, 2013. december 1-jéig kell beérkeznie az autó jelenlegi biztosítójához. Ennek elmulasztása esetén az újonnan kötött biztosítás nem lesz érvényes.
Az új szerződés megkötésének határideje 2013. december 31.

A blogban általános érvényű tanácsokkal igyekszünk szolgálni. Ezek nem minden esetben jelentenek megoldást az egyedileg felmerülő helyzetekre. Bármilyen biztosítási tárgyú problémával szembesül, javasoljuk, hogy keresse fel az ország legnagyobb biztosításközvetítő szövetségének honlapját. Itt pillanatok alatt kiválaszthatja, hogy problémájának megoldásában a szövetségbe tömörülő közel száz minőségi alkusz közül kinek a segítségét kívánja igénybe venni!

Forrás:FBAMSZ

Így jár, aki villany helyett gáztűzhelyet választ

Csupán néhány tízezer forintos pénzbírságot kockáztat, aki saját kezűleg köti be otthon a gáztűzhelyét. Miközben ha kihívunk egy gázszerelőt, aki a szabályoknak megfelelően jár el, költséges pluszberuházásokra kényszerülhetünk. Egy abszurd példa arra, hogy egy jónak gondolt fogyasztóvédelmi szabály miképp keserítheti meg a gyanútlan felhasználó életét. A bonyodalmak a hőszigetelő ablakok és az új tűzhely megvásárlásával kezdődnek.

Betti néhány hónapja vette meg álmai lakását, melybe új konyhát csináltatott, modern gáztűzhellyel. Utóbbi bekötéséhez külön szakembert hívott, aki szembesítette azzal, hogy további, több tízezer forintos beruházásra kell számítania, ami nélkül nem is kezdhetik meg nála a gázszolgáltatást.

Egy tavaly óta érvényben lévő szabály ugyanis előírja, hogy az úgynevezett „A” kategóriás gázkészülékek fölé (amilyen a gáztűzhely is) égéstermék-elvezető készüléket (szagelszívót) kell telepíteni, valamint a helység átszellőztetését is meg kell oldani. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a helyiségben biztosítani kell a megfelelő mennyiségű levegő-utánpótlást. Magyarán, ha a lakásban a felújítás során légmentes nyílászárókat szereltettünk fel, akkor egy vagy akár két lyukat kell fúrni a falba, hogy a külső levegővel az "átöblítés" megoldhatóvá válhasson – ami nyilvánvalóan a fűtési költségek csökkentése érdekében beépített modern ablakok hatásfokát teszi zárójelbe.

Műszakilag nem nagy ördöngösség, hogy a gáztűzhely csak akkor legyen bekapcsolható, ha az elszívóberendezés is működik (a gázcső elzárócsapja elé beépítenek egy mágnesszelepet, ami csak az elszívó bekapcsolása után nyit). De az ehhez kapcsolódó költségek egyáltalán nem elhanyagolhatók, pláne, ha már meglévő rendszerbe kell az alkatrészt utólag beépíteni.

100 ezer alatt nem jön ki

Az, hogy végül mennyire kell mélyen a tárcába nyúlni, attól is függ, hogy mekkora helyiségről vagy milyen teljesítményű tűzhelyről van szó. Az általános ökölszabály, hogy egy köbméter gáz elégetésekor legalább 10-11 köbméter égéstermékkel kell számolni, aminek a távozásához kell az elszívó. Ezt légtechnikai méréssel kell bizonyítani, mi több, erről kötelező jegyzőkönyvet is felvenni. Ez azonban a költségeknek csak nagyjából 20-50 ezer forintos szelete.

A már elfogadható minőségű és teljesítményű szagelszívó ára 15-20 ezer forinttól indul, a szabványnak megfelelő, középárfolyamú mágnesszelep 18-30 ezer forintba kerül. A szagelszívót kiszolgáló légcsatorna kialakításáért méterenként 3-5 ezer forintot kérnek a szakik. A tervezés nem biztos, hogy kijön 40 ezer forintnál kevesebből – igaz, ez nem új elem, hiszen korábban is kötelezően el kellett készíttetni. Ezenfelül be kell szerezni a villanyszerelőtől egy nyilatkozatot, aki általában 20-25 ezer forintért jegyzőkönyvezi, hogy a gázvezeték mágneskapcsolója és a szagelszívó bekapcsológombja az elvárásoknak megfelelően van összekötve. Maga a rákötés gyakran a szagelszívó burkolatának megbontásával jár, ami párhuzamosan a készülék garanciájának a végét jelenti. Pluszköltségként számolható fel a villanyszerelés. Ahogy egy gyakorló gázszerelő összegezte: „a komplett csomag százezer forint alatt még nem jött ki".

„Teljesen abszurd, hogy többé nem dönthetem el, bekapcsolom-e a szagelszívót vagy sem. Még akkor is rákényszerülök, ha csak egy tojást akarok megfőzni, nyitott ablaknál” – panaszkodott a hvg-hu-nak Betti, aki szerint a tavaly életbe lépett előírás teljesen életszerűtlen. És mindenkit büntet, aki villany helyett gáztűzhelyen szeretne főzni a konyhában.

Szabályzat és tervkötelesség

Azt, hogy mitől tekinthető szakmailag biztonságosnak a gázszolgáltatás, az úgynevezett gáz műszaki biztonsági szabályzat (gmbsz) írja le.

Az itt található előírások elvileg az összes lakossági fogyasztói hálózatra (illetve a lakossági használatban lévő gázvezetékekre) is érvényesek. A szabályzatot néhány évente, csomagban módosítva frissítik, de az éppen érvényes passzusoknak való szakadatlan megfelelés nem jellemző, igaz, arra kár is lenne törekedni. A társasházak esetében egy tavalyi módosítás következtében öt évente kötelező a műszaki felülvizsgálat, de legtöbbször ez sem érvényesül. S mindez rendre csak akkor derül ki, ha a rendszerben hibát (például gázszivárgást) jelentenek a lakók, és a gázszolgáltató emberei a helyszínen vizsgálódni kezdenek.

A gázhálózat belső átalakítása minden ingatlan esetében tervköteles, és minden készülék beépítésénél, cseréjénél és áthelyezésnél kérni kell a szakmai kontrollt, de erre meglehetősen kevés példa akad. Pedig a lakossági fogyasztónak a rendszert ilyenkor a szolgáltató ingyen ellenőrzi. Az emberek azonban a tapasztalatok szerint erről nem vesznek tudomást, és az átalakításokat inkább fű alatt végeztetik el, fittyet hányva a tervkötelességre is.

Ezért a szolgáltatónak a gyakorlatban igazából nincs máskor esélye a gmbsz betartásának ellenőrzésére, mint amikor a fogyasztó belép (vagy ha korábban kikapcsolták, visszalép) a gázhálózati szolgáltatásba. Mert ha már a gáz a csövekben van, és a fogyasztónak van valamilyen engedélye a gáz használatára, nagyon nehéz bármit is számon kérni

A gázrózsa maga az ördög

A biztonsági vizsgálatok az utóbbi években a gáztűzhelyekre fókuszálnak. A háztartási gázkészülékek biztonsági besorolása aszerint történik, hogy a tűzhely az égéshez szükséges oxigént a zárt helyiségen belülről veszi-e, és hogy az égéstermék elhagyja-e a belső teret. A már említett "A" osztályba tartozó készülékek azok a gázkészülékek, amelyek az égéshez a levegőt a helyiségen belülről veszik, és maga az égéstermék is zárt helyen távozik. Ennek a kategóriának a tipikus készüléke a gáztűzhely. (A "B"kategóriájú készülék az égésterméket elvezeti, de az égéshez szükséges levegőt az adott közegből veszi el, mint például a cirkó. Míg a "C" kategóriába azok a készülékek tartoznak – például a turbós- és a kondenzációs kazánok – melyek a betáplálást és a „füst” kivezetését is a helységen kívül végzik el.)

A gáztűzhely, mint problémaforrás, azóta van jelen ebben a rendszerben, mióta a lakások felújítása során modern, hőszigetelő nyílászárókat használnak. A régi, klasszikus fakeretes ablakoknál a "gyártási hézag" (vagyis az, hogy az ablakos a beépítéskor kézi gyaluval igazította a keretébe az ablakot) még biztosította a megfelelő cúgot ahhoz, hogy a tűzhely használata során ne lehessen a helységből az oxigént veszélyes mértékben kivonni. A modern, "fokozott légzárású nyílászárók" azonban a korábbi szinthez képest töredékére csökkentik az azonos nyomáskülönbség hatására az ajtón vagy ablakon beáramló levegőmennyiséget. Sőt, sok esetben szinte légmentesen zárnak, és így képesek akár életveszélyes helyzetet is előidézni.

Gázszerelők tapasztalata, hogy ha egy régi építésű lakásba költöző új tulajdonosok lecserélik a ’80-as években üzembe állított gáztűzhelyet, akkor ha azonos típusról vagy kisebb, legfeljebb azonos teljesítményű tűzhelyről van szó, akkor az nem okoz különösebb problémát. De ha a helyiségben nyílászárócsere volt, netán pluszfalat húztak fel vagy cirkós falikazánt állítottak üzembe – akkor már változik a helyzet megítélése.

Tigáz, E.On: nincs ellenőrzési kampány
A két legnagyobb hazai lakossági gázszolgáltatónál nincs kihegyezett kampány a lakóházak belső hálózatának ellenőrzésére, sőt, az E.On csak kérésre megy a mérőóráknál tovább. A legtöbb lakossági fogyasztót kiszolgáló Tigáznál az ellenőrzések gyakoriságára vonatkozó kérdésünkre azt közölték, hogy eddig is évekre előre lebontva, tervszerűen végezték el a műszaki felülvizsgálattal kapcsolatos tevékenységeiket. „A törvényi előírások maximális figyelembe vétele mellett ez a gyakorlat az elmúlt időszakban sem változott. Hasonló tevékenységre tervezetten (például tervszerű ellenőrzés, illetve a belső fogyasztói hálózat átalakítását követő műszaki átvétel során) kerülhet sor” – írta a Tigáz Zrt. központi kommunikációs részlege. Az E.On viszont évek óta azt a gyakorlatot követi, hogy alapesetben csak a gázóráig ellenőriznek, és csak akkor folytatnak rendes felülvizsgálatot, amikor bejelentett átépítésről van szó. De ugyancsak ellenőrizhetnek, amikor visszakötik a fogyasztót a hálózatba, vagy ha a lakásban ellenőrzést végző kéményseprők visszajeleznek, mert valamilyen hibát észleltek.

A lakosság feltehetően akkor lenne közreműködőbb, ha a kormány valamilyen módon azt ösztönzné. Például ha valóban elkészülne az a végrehajtási rendelet, melyben az ötévenkénti felülvizsgálatot kötelezővé teszik, de amellett azt is rögzítik, hogy a kontroll költségeit a szolgáltatónak kell viselnie. Ez hosszú távon kétségtelenül előidézheti, hogy a lakossági hálózat az előírásoknak jobban megfeleljen. Az más kérdés – hívták fel rá a figyelmet az egyik gázszolgáltatónál –, hogy a fogyasztók a kötelező vizsgálatok miatt előálló kellemetlenségeket (átépítési kötelezettségek, esetleges bírságok) a szolgáltatók bosszújának tulajdoníthatják majd. Még akkor is, ha az ügy leginkább a fogyasztók biztonságáról és az érvényben lévő rendelet betartásáról szól.

Forrás:HVG_GAZDASÁG

Jövő héttől működik a Mabisz kgfb-díjnavigátora

A jövő héttől élesben üzemel a Mabisz díjnavigátora, az immár negyedik éve működő, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjakat összehasonlító internetes felület (www.dijnavigator.hu) a hét második felében válik majd elérhetővé, így minden autós időben ellenőrizheti a jövő évtől esedékes díját - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

A jogszabályok szerint azoknak a biztosítóknak, amelyek jövő január 1-jétől módosítani kívánják díjaikat, legkésőbb szombatig, 2013. november 2-ig kell közzétenniük a 2014. január 1-jétől érvényes kgfb-tarifáikat.

A Mabisz felhívja a figyelmet arra, hogy azoknak az autósoknak, akik a biztosítóváltás mellett döntenek, nem kell kapkodniuk, ugyanis jelenlegi kötelező biztosításuk felmondásának határideje december elseje.

A szövetség adatai szerint az összes gépjármű kétharmada még január elsejei évfordulós kgfb-vel rendelkezik: a segédmotor-kerékpárokat nem számítva 4,021 millió jármű közül 2,652 millió tartozik ebbe a körbe. A magánszemélyek tulajdonában álló személyautók között még magasabb, 69 százalékos ez az arány: a 2,5 millióból 1,78 millió kocsit érinthet az idei kampány. Ennek ellenére a Mabisz arra számít, hogy az autósok túlnyomó többsége - mintegy 75-80 százaléka - nem él a változtatás lehetőségével és fenntartja korábbi kgfb-szerződését.

MTI