28 | 02 | 2024
Főmenü
Események
February 2024
M T W T F S S
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 1 2 3

Vigyázzunk a méhekre! – A növényvédelmi vegyszeres kezelések szabályairól

Felhasználó értékelés
Nagyon rosszNagyon jó 

(Foto: Mezőhír archív)

 

Vigyázzunk a méhekre! – A növényvédelmi vegyszeres kezelések szabályairól

 

Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl” – mondta Einstein.

 

A méhek az állatvilág legszorgalmasabb munkásai. Egy kg méz elkészítéséhez 50-60 ezerszer repülnek ki a kaptárjaikból, hogy édes virágnektárt gyűjtsenek. Ezt elsősorban nem az ember kedvéért teszik, hanem saját, jól szervezett társadalmuk fenntartásáért. A méhek társadalmában – ahogy egy valódi államban – mindenkinek megvan a saját feladata. A fiatal dolgozó méhek takarítják a viaszsejteket, etetik a fiasítást, termelik a viaszt, érlelik a mézet, s őrzik a kaptárokat. Az idősebb dolgozók virágport és nektárt, életük végén vizet és propoliszt gyűjtenek. A mézet az emberiség mint csemegét, fontos táplálékot, gyógyterméket használja. A méz szőlőcukrot, gyümölcscukrot, egyéb cukrokat, szerves savakat, enzimeket, illóolajokat, aminosavakat, fehérjéket, ásványi anyagokat (kálcium, réz, vas, magnézium, mangán, foszfor, kálium, nátrium, cink), vitaminokat (B1, B2, B3, B5, B6, C, folsav, nikotinsav) tartalmaz mézfajtától függően különböző arányban. Antibiotikus (baktériumölő), immunrendszert erősítő hatással is bír.

 

A házi méh gazdasági haszonállataink között különleges sajátosságokkal rendelkezik. Ezek egyike, hogy a kaptárakból 5-6 km távolságra is kirepülnek a nektárgyűjtés végett; mozgásuk nehezen korlátozható, s veszély esetén zárt helyre csukásuk – ahogy pl. egy szarvasmarha, sertés istállóban tartása – is nehéz vagy megoldhatatlan. Így a környezetből származó káros hatásoknak is fokozottan ki vannak téve a méhcsaládok, ezért a növénytermesztők, kerttulajdonosok, méhészek részéről is állandó, fokozott figyelem szükséges ezek kivédésére.

 

A méztermelés mellett nagyobb gazdasági jelentőségű a növénytermesztés során és a vadon élő növények életében a termést hozó virágok megporzása. Méhek nélkül nem lehetséges a növénytermesztés, ezért ökológiai egyensúlyunk nélkülözhetetlen élőlényei. Ebből következik, hogy mindnyájunk kötelessége – legyen az illető akár nagygazda, akár kiskert tulajdonos, akár fogyasztó – a méhek védelme. A kiskertekben végzett növényvédelmi vegyszeres kezeléseket, a rovar kártevők elleni védekezést a legnagyobb figyelemmel, szakértelemmel, méhkímélő technológiával szükséges végezni. Figyelembe kell venni az alkalmazás előtt a növényvédő szerek méh- veszélyességi jellemzőit, mert hiányos ismeretünk miatt – akaratunk ellenére – méhpusztulást okozhatunk. A rovarirtó szerek kis mennyiségben is legyengíthetik a méhek immunrendszerét, ez a parazitás, vírusos fertőzések iránt fogékonyabbá teszi szervezetüket, s a kórokozók a méhcsaládok pusztulását okozhatják. A méhmérgezés miatt legyengült, dolgozók számában megfogyatkozott méhcsaládok nem képesek az elvárt mézmennyiség gyűjtésére, előállítására, a telelést is nehezen viselik, így komoly gazdasági kár éri a méhészt. A méhmérgezések országosan a méhpusztulások kb. 10 %-áért felelősek. A mérgezések elsősorban kora tavasszal, majd a gyümölcsösök és a repce virágzásának időszakában fordulnak elő.

A növényvédő szerek forgalmazásának hatósági engedélyezése előtt számos, több éven át megismételt vizsgálatot végeznek el, és ezek eredményei alapján adják ki az adott növényvédő szer engedélyezési dokumentációját, amelyben szerepel egyebek között a méhekre gyakorolt hatás is.

A növényvédő szerek méh- veszélyességi szempontból 3 kategóriába sorolhatók.

A méhekre kifejezetten veszélyes szerek közvetlen érintkezés esetén (repülő méhek lepermetezése, növényen lévő meg nem száradt permetlé) a méhek 90-100 %-át elpusztítják, a hatóanyag maradékok a mérgező hatást a méhekre több mint 12 órán át megtartják. Virágzó növényállományban (virágbimbó feslésétől a szirmok lehullásáig) ezeket tilos felhasználni. A virágok jelenlétét nem csak a termesztett növénynél, hanem a kezelt növények között, vagy a közeli növényeknél is figyelembe kell venni. A tilalom a haszonnövény virágzási idején kívül is érvényes, ha a táblát, annak környékét tömegesen virágzó más mézelő növények borítják, vagy ha a gazdasági növényt egyéb okból látogatják. Ezért fontos a virágzó aljnövényzet rendszeres kaszálása, kapálása.

A méhekre mérsékelten veszélyes permetező szerek 60-90 %-ban toxikusak a méhek számára, s 8 óránál kevesebb ideig mérgezőek. Ezeket alkonyatkor, a csillagászati napnyugta előtt 1 órával – amikor a méhek már nem repülnek – kezdhetjük kiszórni, s legkésőbb 23 h-kor be kell fejeznünk, hogy a reggeli kirepülésig a 8 óra időtartam leteljen. A méhek aktív repülésének befejeződéséről meg kell győződni. Ezt hívjuk méhkímélő permetezésnek.

A méhekre nem veszélyes feliratú szerek rendeltetésszerű felhasználás esetén a méhekre nem ártalmasak. A közvetlen érintkezésből eredő mérgező hatásuk elenyésző vagy egyáltalán nincsen. Ezek a szerek a növények bármilyen fejlettségi állapotában felhasználhatók (pl. virágzó gyümölcsfánál is monília ellen), ha éppen akkor szükséges a kórokozók elleni védekezés. Ilyenkor is gondolnunk kell azonban arra, hogy ezek a hatóanyagok a gyűjtés során bekerülhetnek a mézbe, a táplálékláncba, az ember szervezetébe, s a sokféle, akár határérték alatti vegyi anyag beláthatatlan egészségügyi következményeket okozhat. Ezért célszerű az alkonyati, késő esti kiskerti permetezés.

Törvény írja elő, hogy a növényvédelmi tevékenységet a károsítóra célzottan, térben és időben okszerű módon és eszközzel kell végezni. Tilos a gazdasági növényekre veszélyt nem jelentő szervezetek pusztítása, életterük rombolása, elterjedésük növényvédelmi eszközökkel való akadályozása. A növényvédelmi szempontból hasznos élő szervezeteket, így a méheket is védeni kell. A 43/2010. (IV.23.) FVM r. 1. § (2) bekezdés b) pontja kiemeli, hogy a földhasználó és a termelő a növényvédelmi tevékenységet köteles a gyomnövények, kártevők és kórokozók természetes ellenségei és a hasznos, valamint a növénytermesztés szempontjából veszélyt nem jelentő élő szervezetek fokozott védelme mellett folytatni. Az élelmiszer törvény szerint növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki növényvédő szerrel olyan cselekményt valósít meg, amellyel az ember vagy az állat egészségét, az élelmiszer ill. a takarmány biztonságát vagy a környezetet veszélyezteti.

A kiskertek permetezése során fontos, hogy jelöletlen, ismeretlen eredetű, kapott szert ne használjunk! A szereket biztonságos, zárható helyen tároljuk (kisgyermekek, illetéktelenek hozzáférése); figyelmesen olvassuk el, és tartsuk be a használati utasításban foglaltakat; az előírt töménységben (mérleg, mérőeszköz megléte), megfelelő műszaki állapotú permetezővel, csak indokoltan (a jelenlévő vagy várható fertőzések ellen), szélcsendes időben permetezzünk (környező érő termések jelenléte, szomszéd kertje); az elvégzett permetezésről füzetben nyilvántartást vezessünk (dátum, óra, vegyszer neve, permetezett növényfajok, munka- és élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartása); az esetlegesen megmaradt vagy lejárt permetszerek, üres flakonok biztonságos megsemmisítéséről gondoskodjunk!

A legtöbb méhmérgezés során a károkozók tisztában vannak a tevékenységük lehetséges következményeivel, a méhpusztulással, de könnyelműen bíznak annak elmaradásában. A növényvédő szer tárolása, felhasználása fokozott veszéllyel járó tevékenység. Ha a károkozó mindent szabályosan csinált, semmilyen szabályt nem szegett meg, de ennek ellenére mégis kár keletkezik (méhek mérgezése, elhullása), és az ok-okozati összefüggés megállapítható, a felelősséget viselnie kell.

A fentiek is bizonyítják, hogy a méhek védelme közös ügyünk, érdekünk.

Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl” – mondta Einstein.

 

dr. Bodolai György

hatósági és ellátó állatorvos

06-30/8161-367

Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl” – mondta Einstein.

Share