Az eb fajtájának kiválasztásakor figyelembe kell venni a fajta viselkedési és egyéb tulajdonságait (testnagyság, mozgásigény, lakásban vagy udvaron tartás, stb.). Tekintettel kell lenni arra, hogy ki az ebtartó, kik a családtagok (idős korú, kisgyerek, stb.), milyen az életvitele, elfoglaltsága (pl. munka miatti egész napos távollét, stb.). Fontos az eb következetes nevelése. A tanításra, az ebbel való foglalkozásra ráfordított idő később megtérül, de ez szükséges a jó, bizalmas, megbízható gazda-eb kapcsolat kialakítása szempontjából is. Nevelés nélküli kiskutyából nem lesz fegyelmezett, megfelelően kezelhető 60-70 kg-os felnőtt eb! Az eb nevelése, tanítása során be kell tartani a következő elveket: szeretetteljes szigor, következetesség, türelem, ismétlés, játék, feladatok adása, számonkérés, jutalmazás, ha szükséges, akkor büntetés (dorgálás, szeretet megvonása). Tudomásul kell venni, hogy az ebek is érző lények (nem láncra vert olcsó biztonsági őrök!); nem elegendő a folyamatos kötve tartás, a napi néhány perces etetés, itatás.
Gyakran teszik fel a kérdést az ebtartók: tényleg nem szabad megkötni a kutyákat?
A 41/2010. (II.26.) Korm. rendeletet a megkötésről is rendelkezik. E szerint ebet tartósan kikötve tartani tilos. A hangsúly a „tartósan” szón van. Ennek megítélésében szerepe van a fajtának, a mozgásigénynek, az adott helyzetnek. Nem lehet az egyéb tartási körülmények hiányosságát (pl. kerítés hiánya) megkötéssel orvosolni. A megkötött ebet rendszeresen szabadon kell engedni az udvarban, vagy megfelelő helyen sétáltatni, futtatni kell. A megkötéshez, pórázhoz szoktatásra igenis szükség van. Adódnak olyan élethelyzetek (pl. védőoltás, betegkezelés, idegen személyek mozgása a portán, stb.) amikor erre szükség van. Ha fiatal korban a kisebb súlyú eb ezt nem szokja meg, nem engedelmeskedik, később az esetleg 60-70 kg-os kutyával nehezen lehet bírni. Belterület közterületén – kivéve a futtatásra kijelölt területet – az ebet csak pórázon lehet vezetni, olyan felelős személy által, aki az eb irányítására, kezelésére, féken tartására képes, biztosítva ezzel, hogy az eb embert, más állatot harapásával ne veszélyeztessen. A féken tartásra szolgáló póráz, lánc megfelelő erősségű legyen (elkophat, meggyengülhet, elszakadhat). A vezetéshez nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az állat egészségét ne veszélyeztesse. 

A kutyákban genetikailag kódoltan benne van a farkas őstől eredő falkabeli viselkedés. Ezen a nevelés módosíthat, de a falkatársak alá és fölé rendeltségi ösztöne (falkavezérség) minden esetben jelen van. Egy négykézláb mászó kisgyereket soha nem fog „falkavezérnek, főnöknek” elfogadni egy nála magasabb, nagyobb súlyú eb. Ne engedjük, hogy játék közben a kutya „lebirkózza” a gyermeket, felnőttet! Innentől a kutya lesz a vezér a családban! Meg kell tanítani a gyerekeknek (sokszori elmondással), hogy a kutyát ne húzzák-vonják, rugdalják, evés, pihenés közben ne zavarják. Sokszor a gyerekek karkötőt, nyakláncot fűznek a kutya testrészeire (nyakra, lábra, stb.) amit a kutya nem biztos hogy folyamatosan szívesen fogad, a felrakáskor, levételkor nemtetszését fejezheti ki. A kisgyermek arca sokszor egy magasságban van a kutya fejével, emiatt gyakori a különösen veszélyes fejsérülés. Idegen kutyához csak óvatosan közeledjünk. Ne akarjunk számunkra ismeretlen, vagy kevéssé ismert ebet, macskát kellő összeismerkedés nélkül megsimogatni! Nem ismerjük az eb előéletét, idegenekkel szembeni bizalmát, érzékenyebb testtájait, viselkedését.  Először apró jeleket küldjünk felé (pl. megszólítás, beszéd), várjuk meg az eb visszajelzését (örül, morog, félénk, támad, stb.), s csak ezután menjünk a közelébe, s ezután akarjuk megsimogatni. Fenntartással kezeljük az „ez a kutya nem harap” kijelentést! A kutya harap, a macska karmol, a ló rúg, a szarvasmarha öklel! Az állatok viselkedése sokféle ok miatt (félelem, agresszív hajlam, rossz, régi emlékek, stb.) sokszor kiszámíthatatlan, váratlan lehet. Egy portát, lakást őrző ebnek miért kellene beengednie, folyamatosan elviselnie egy idegen személyt, főleg úgy, hogy a gazda nincs a közelben? Sokszor éri harapás a portán dolgozó szakembert, villanyóra leolvasót, postást, stb.
Előfordul, hogy strandpapucsban, mezítláb, rövidnadrágban, fedetlen testfelületű gyermekek vagy felnőttek összemarakodó ebeket akarnak puszta kézzel szétválasztani. A marakodás hevében a megvadult ebek szándékosan vagy véletlenül súlyos sérüléseket okozhatnak.
Négy hónaposnál idősebb eb csak mikrochippel megjelölve tartható. Ugyanígy kötelező három hónapos kor felett a veszettség elleni védőoltás, féregtelenítés, s az első oltást követő 6 hónapon belüli, majd az évenkénti veszettség elleni védőoltás dokumentált elvégeztetése. Sajnálatosan az ebtartók egy része mindezeket elmulasztja.
Minthogy a veszettség halálos vírusos betegség, veszélynek teszi ki családtagjait, gyerekeit, a környezetben lakókat az, aki a védőoltást elmulasztja (ezt jogszabály is bünteti). Veszettséget terjeszthet a róka, a kóbor eb, macska, patkány, stb. A biztonságos védekezéshez az eb populáció átoltottsága szükséges. Minden eb- és macskaharapásból, karmolásból eredő emberi sérülés után az állat hatósági megfigyelése szükséges az ember egészségvédelme érdekében. A kezelő háziorvos dönt – az állatorvos megfigyelési értesítése alapján – a sérült  személy esetleges veszettség elleni sorozatoltásáról. Az ebek egy része csak a tulajdonos portáján oltható (eb nagysága, nincs vezetéshez, idegen ebekhez szoktatva, tulajdonos életkora, fizikai adottságok, a gazda munkahelyi vagy egyéb elfoglaltsága miatt, stb.). Évente több száz eb oltását végzem így el, törekedve arra, hogy az állat, a gazda és a szűkebb- tágabb környezet biztonsága érdekében megtörténjen a veszettség elleni immunizálás. Vigyázzunk magunkra, gyermekeinkre, a környezetünkben élőkre, hogy a felesleges, kivédhető sérüléseket elkerülhessük! Kérdésük vagy kérésük esetén állok a Tisztelt Olvasó, a Tisztelt Lakosság rendelkezésére.

       dr. Bodolai György
         hatósági és ellátó állatorvos
                     Előszállás 0630/8161-367