Már szabadon szárnyalnak a mezőfalvi kuvik madarak

Felhasználó értékelés

Részletek: Szülőkategória: Hírek; Kategória: Mezőhír; Utoljára módosítva 2020. július 18. (szombat) 21:42; Publikálva: 2020. július 18. (szombat) 21:29; Írta: Horváth László; Találat: 1140

Speciális odúban aklimatizálódtak a madarak

Madármentés szerencsés végkifejlettel. A napokban engedték szabadon az állatokat az új lakókörnyezetükben.

A közelmúltban írtunk a példás mezőfalvi összefogásról, melyben sérült kuvikfiókákat juttattak el madárbarátok a fővárosi madármentő alapítványhoz. Összesen három fióka utazott Pethes Bálint mezőfalvi képviselő és vállalkozó segítségével a budapesti állatkertbe. Sajnos az egyik madarat a kezdeti javulás ellenére sem tudták megmenteni. A másik kettő azonban visszanyerte egészséges formáját. Természetesen a mezőfalviak nagyon szomorúak lettek volna, ha nem kerülnek vissza a kuvikok a faluba. Az alapos és hosszas előkészületek után az a döntés született, hogy a génállomány frissítése érdekében az egyik madár helyett egy másikat fognak szabadon engedni. A terv megvalósításának július 11-én, szombaton jött el az ideje. Előtte azonban pár napig új lakókörnyezetükhöz szoktatták. Először a megtaláló, majd a mentésben résztvevő elevenítette fel a történteket.

A Bartók utcából is eljöttek a szabadonengedésre

Képek a szabadonengedésről és a kuvik mentésről itt! >>>

- A mezőfalvi Bartók Béla utcában lakó Darabos Richárd lett figyelmes a mentésre szoruló madarakra. Több is volt belőlük. Az egyiket már macskák vették körül. Megpróbálták a lakók reptetni. A másik a kéménybe esett bele. Ezt a kazánon keresztül szedtük ki. A harmadikat az egyik ablakból cserkésztük be – mondta érdeklődésünkre Richárd. Összesen három kuvik került fel Pestre – tette hozzá Pethes Bálint, aki egész családjával részt vett a mentésben. Ápolták, szállították a kis madarakat. Bálint elmesélte, hogy a gondos kezelés ellenére az egyik állatot már nem tudták helyrehozni, így a háromból kettő élte túl a kalandot. Jó hír a történetben, kettő kuvik visszakerül Mezőfalvára. A kettőből az egyik egy másik fészekaljból való, az állományfrissítés miatt. A madarakat a saját erdős területem ligetes környezetében helyeztük el. Néhány napig szokták az itteni zajokat, klímát és most végre kiengedhetjük a speciális odúból – mutatott a madarak fán elhelyezett tartójára Pethes Bálint az elengedést megelőző pillanatokban.

Nagy volt az izgalom a röptetésnél. Bálint fia fogta messziről a nyitómadzagot, ami azért nem könnyen adta magát. Végül apai segítséggel csak megoldódott a csapóajtó lenyitása. Pár perc várakozás után az egyik kuvik szélsebesen kirepült. Először a közeli villanypásztor karójának tövében pihent meg, majd a terület szélén lévő farakások felé vette az útját. A másik madár kicsit bátortalanabb volt, de idővel az is kirepült – mondta későbbi érdeklődésünkre Pethes Bálint.

Pethes Bálint

A történet tehát boldog véggel zárult, ha nem is teljes létszámban. Mezőfalván egyébként elég nagy kuvik populáció él. Akik figyelmesek a természet hangjaira, azok könnyen találkozhatnak ezekkel a védett madarakkal.

A fajról a Magyar Madártani Intézet honlapján az alábbi olvasható:

Gyakori bagolyfajunk, főleg az alföldi tanyasi és mezőgazdasági területeken. Speciális mesterséges odúk kihelyezésével segíthetjük állományának növekedését. Részben nappal is aktív, ezért gyakrabban látni, mint a többi bagolyfajt. Röpte hullámzó, harkályszerű. Ha megzavarják, izgalmában le-fel billegeti magát. Főleg kisemlősöket és énekesmadarakat fogyaszt, de kisebb hüllőket, kétéltűeket és rovarokat is elkap.

Élőhelye, költése:

Leggyakrabban az alföldi tanyás térségekben kerülhet szem elé, ahol padlásokon, állattartó épületek tetőterében költ. A zárt erdőket elkerüli. A mezőgazdaság átalakulása, a tanyák csökkenése, az állattartás visszaszorulása miatt élőhelye szűkül. Élőhelyéből adódik, hogy kedveli az ember alkotta vidéki környezetet. Évente egyszer költ, de annak sikertelensége esetén pótköltésbe kezdhet. Általában 3-5 tojást rak, fészket nem épít. A hím csak a táplálék megszerzésében segíti a tojót a költés során.

Hazai fészkelő-állománya 1500 - 2500 párra tehető (2000-2012), az országos állományváltozás trendje nem ismert .