Tizenkét sikeres éve volt a művelődésszervezésben

Felhasználó értékelés

Részletek: Szülőkategória: Hírek; Kategória: Mezőhír; Utoljára módosítva 2020. augusztus 02. (vasárnap) 21:22; Publikálva: 2020. augusztus 02. (vasárnap) 21:09; Írta: Horváth László; Találat: 1007

Ijjas Gizellának az iskolai katedráról indult a közművelődési karrierje, és most úgy hozta az élet, hogy több mint egy évtized után újra tanítani fog. Egy cseppet sem bánta a szakmai kanyart, az elmúlt éveket. Szép emlékkel, tapasztalattokkal bővelkedő, eredményes munkásságot hagy maga mögött az utódokra. Tevékenységéről nyugodtan kijelenthetjük, örökre beírta magát a közösség kulturális történetébe. Ijjas Gizellától kis ünnepség és vendéglátás keretében kedden köszöntek el kollégái, intézményi, társadalmi és civil ismerősei.

Ijjas Gizella

A mezőfalvi Kiss Kálmán Művelődési Ház vezetője, művelődésszervezője még csak nem is sejtette, milyen „merénylet” készül ellene, mikor a művelődési ház előtt lesben álló kollégái behívták az épületbe. Odabent szépen terített asztal mellett nagy meglepetésre rengeteg ismerős arc fogadta, hiszen akik ott voltak, azokkal az elmúlt tizenkét év alatt vagy együtt dolgozott, vagy más téren, de szorosabb kapcsolatban volt. Itt köszönte meg munkáját a munkáltató Önkormányzat képviseletében Márok Csaba Mezőfalva polgármestere is, és még sokan mások. A búcsúztató végén érdeklődtünk, miként indult a művelődésszervezői pályája? Mire emlékszik legszívesebben és melyek voltak a legfontosabb elemei munkájának? Természetesen a komolyságok mellet azért sztoriztunk is, hiszen ennyi éven át az emberek között, az emberekkel foglalkozva mindig vannak a különlegesen emlékezetes történetek.

- 2008 nyarán keresett meg Márok Csaba Mezőfalva polgármestere, hogy elvállalnám-e az éppen megüresedő közművelődés-szervezői feladatokat – emlékezett a legelső mozzanatokra Ijjas Gizella. A terület teljesen ismeretlen volt számomra. Ekkor még az iskolában teljes állásban tanítottam és megbízási szerződőként dolgoztam a művelődés szervezése terén. Váratlanul ért a felkérés, de egyben nagy kihívást is jelentett, hiszen egy új szakmában próbálhattam ki magam. 2009 elejére már minden készen állt az új életem indulására, így ekkor jöttem át a a művelődési házba.

- Volt félelem az ismeretlennel szemben?

- Természetesen nagyon izgultam, mert semmiféle tapasztalattal, ismeretséggel nem rendelkeztem ezen a területen. Azonban nagy segítséget jelentett a pedagógus szakma, ahol szintén emberekkel kell foglalkozni. Mivel ekkor még ehhez a munkához nem volt meg a szakmai képzettségem, ezért beiratkoztam és elvégeztem a főiskolán az andragógia és a művelődésszervezői szakot. A kapcsolatrendszerem sem volt meg, ezért felhívtam a szomszéd községek művelődésszervezőit, megismerkedtünk és a mai napig tartjuk a kapcsolatot. Kiváló közegbe kerültem, mindenki rendkívül szimpatikus és segítőkész volt.

- Mérföldkövek, nagy kihívások, fontosabb események?

- 2008-ban az első rendezvényem az idősek világnapjára esett. Ahogy azóta ezen a rendezvényen mindig elmondom, mennyire közel áll hozzám. 2009-ben óriási feladatként nehezült rám a Mezőfalvi Vigasságok megszervezése, de nagy szerencsémre Erdélyi Marikától és Szabóné Marikától a korábbi szervezőktől óriási támogatást, segítséget kaptam. Amit nagyon szerettem, az a József nádor hét, ami a falualapítás történelméhez kapcsolódik. Különösen az alapítók napja áll közel a szívemhez, mert nagyon bensőséges szentmisével kezdődik. Rendszeresen részt vesznek az ünnepségeken a Zirci apátságtól és a falualapító József nádor ükunokája Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg és felesége is megtiszteli jelenlétével szinte minden alkalommal a rendezvényt. Szintén nagy feladat volt az adventi hétvégék meghonosítása. Nagy büszkeség, hogy a civil szervezetekkel, intézményekkel közösen alakítottuk ki az ünnepségek forgatókönyveit, műsorait. Tehát a tizenkét év alatt igyekeztem mindenkihez pozitívan közelíteni és megtalálni a közös hangot az együttgondolkodás, az együtt dolgozás reményében.

- Amikor nem úgy sülnek el a dolgok, ahogy a gondos tervezés diktálná?

- Ebben a szakmában bármi előfordulhat. Ráadásul minden élesben megy! Ezért is fontos a jó kapcsolatok kialakítása. Volt előadó a vigasságok történetében, aki elfelejtette, hogy jelenése van az esti műsorban. Egy óra alatt kellett másik előadót szerezni. Itt például a külföldi nyaralásra induló Zoltán Erika ugrott be a csomagolást hátra hagyva. Nem kis munka és izgalom árán rendeződött a helyzet. Egy ilyen eseménynél nincs főpróba, minden élesben zajlik. Egy másik esetben például egy szerződésaláírási ceremóniához volt előkészítve a terem. Mindenki várta az országgyűlési képviselő urat és amikor megérkezett, mondta, hogy ő nem megy fel a színpadra, mert nincs nyakkendője. Öt percen belül kellett férfi nyakkendőt előkeríteni. Szerencsére ez is sikerült. Példálódzhatnánk számos esetről, mint mondjuk a márciusi hófogságról, amit szintén itt a házban oldottunk meg. Köszönő levelet is kaptunk az úton rekedtektől később. A visszajelzések és a visszatérő művészek, programok alapján úgy érzem, hogy többségében pozitívan értékelték az emberek a művelődésszervezést és a kulturális kínálatot Mezőfalván. A munka során kollégáimmal arra törekedtünk, aki vendégként érkezett a településre, akár rendezvényre, vagy szakmai kapcsolatra, az úgy menjen el, hogy ide szívesen jöjjön vissza. Szerencsére van rá példa. Ha csak egy kávéra is, de megállnak itt és beköszönnek – összegezte a tizenkét éves munkát Ijjas Gizella.

- Folytatás?

- Továbbra is emberekkel foglalkozom. Állást ajánlottak a Szabó Magda Református Általános Iskolában, ahol mindjárt a legapróbbakkal, az elsősökkel folytathatom az eredeti szakmámban a pedagógusi pályán. Nem idegenek közé érkezem, hiszen az igazgatónővel és a a tanító kollégák közül többekkel is régi ismerősök vagyunk. Ez nagyban megkönnyíti majd a beilleszkedést – válaszolta a jövőt kutató kérdésünkre Ijjas Gizella.

Kihívásokkal és küzdelmekkel tűzdelt szép hivatás tehát a művelődés-szervezés. Esetünkben nyugodt szívvel mondhatjuk riportunk alanya derekasan elvégezte a rábízott feladatot. Most a régi-új útját folytatja – biztosak lehetünk benne hasonló szép sikerekkel. Sokak nevében mondhatjuk: Köszönjük!