TÉMA: NAPI IGE, ISTEN TÖRVÉNYEIT KÖVETŐKNEK

2015. augusztus 11. kedd

Boldog öregkor

Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk. (Zsolt 90,12)



Az úgynevezett ’öregkorra’ gondolva sokféle érzést táplálunk magunkban.

Egyrészt demográfiai adatok azt mutatják, hogy elöregedő társadalom vagyunk, miként a jóléti társadalmak legtöbbje.
Történelmi egyházainkra általánosságban véve is igaz: elöregedő közösségek.

A demográfiai adatokon túl pedig mindannyian reméljük, hogy megéljük ezt az életkort, melynek szépsége vagy éppen elviselhetetlen nehézsége legfőképpen attól függ: miként éljük meg a megelőző éveket.
Hogy miként tudjuk elfogadni magunk vagy szeretteink öregedését, az azzal járó változásokat – türelemmel, szeretettel, békességgel, nem csak a kényszerű „kellek” súlyát, terhét látva benne, hanem lehetőségek tárházát is, az attól függ, megtanuljuk-e jól számlálni napjainkat.

Mert hiszen az általános gondolkodásunk ez: fiatalságunk a lehetőségeknek az ideje, az időskor pedig a „kellek” életszakasza.
Meg kell küzdeni az özvegység szinte elviselhetetlen súlyával.
Meg kell küzdeni ilyen-olyan betegség terhével.
Meg kell küzdeni a másokra utaltság terhével.
El kell fogadni idegen emberek segítségét, beengedni naponként otthonunkba, mert segítségre van szükségünk.
Ami addig természetes folyamatként működött, ahhoz segítséget kell kérnem.
Meg kell küzdeni egy esetleges költözés gondolatával: ahol évtizedeket leélt az ember, onnan elköltözni: közelebb a gyerekekhez vagy egy intézménybe.

Sok-sok „kell”, amiket kikerülni nem lehet, feldolgozni őket viszont embert próbáló feladat.
S hogy fel tudjuk-e dolgozni, meg tudjuk-e küzdeni ezeket a „kelleket”, az nagymértékben attól függ, megtanuljuk-e bölcs szívvel számlálni napjainkat?
Nem a kollagén és nem is csodaszerek rejtik a boldog öregség titkát.
Hanem az Istentől nyert áldások bölcs meglátása és megélése.
Keresztyén hitünk alapvető gyümölcsei, az örömre való képesség, a reménység, a mértékletesség, a békességre való törekvés: mind-mind már fiatalkorban bevésődhet lelki sejtjeinkbe, s ezek azok az értékek, melyek fiatalon tarthatnak, őszülő fejjel is!

Tudod-e, akarod-e jól számlálni napjaidat, hogy öregséged ideje ne egy zsémbes, mindent és mindenkit szidó vénembert, hanem egy bölcs szívvel élő, minden napért hálás, értékes életet találjon? (Gyallai Henrietta)

***
A nap gondolata:

Szépen megöregedni a világ legcsodálatosabb eredménye.
A szép öregeken egy gyönyörűen leélt élet visszfénye ragyog.
Miért van ez így?
Minden korábbi cselekedetünk valahol megmarad.
Vagy épít, vagy rombol minket. (Csermely Péter)

***
Imádság:

Uram, köszönöm, hogy földi életem perceit teremtésednek csodájaként láthatom.
Te alkottál, hívtál életre, te áldod meg munkával, s erővel ifjú koromban kezemet, de tudom, hogy vénségemben is te hordozol majd tenyereden.
Köszönöm, hogy a világ látása ellenére megmutatod: az élet nem csak addig értékes, amíg egészséges, amíg erővel teljes, mert előtted ugyanolyan fontos az éppen megfogant élet, mint az aggastyán élete.
Ámen.

2015. augusztus 12. szerda

„Imádkozzatok értünk…” (2Thessz 3,1)

Hadd idézzek két rövid sms-t, azaz mobiltelefonra írt szöveges üzenetet:

„Körülvettek, halálra vagyunk ítélve… Imádkozzatok értünk!”

„Kérd meg a mamát, hogy nagyon erősen imádkozzon értünk, ezek mindnyájunkat meg fognak ölni…”

Mindkét idézet az elmúlt hónapokban jelent meg a világsajtóban, különböző híradásokban.
Az egyik Irakból, a másik Kenyából.
Amiben megegyeznek: mindkettőt olyan keresztyének írták, küldték szeretteiknek, utolsó híradásként magukról, akiket kizárólag keresztyén hitük vállalása miatt végeztek ki, szó szerint.

Talán emlékszel a híradásra, 2015. április 2-án, nagycsütörtökön reggel egy szélsőséges terrorszervezet fegyveresei a kenyai egyetem kollégiumának szobáiban felriasztották, s egymás után megkérdezték a diákokat, ki keresztyén közöttük.
Aki ezt megvallotta, azt ott a helyszínen agyonlőtték, a többiekkel később végeztek, összesen 142 fiatal életét kioltva. Egyikük írta apjának a másodjára idézett sms-t.
Pár óra múlva pedig az egyik terrorista felhívta az apát, s közölte: épp most lőtte le a 21 éves lányát.

Mit kér Pál apostol?
Imádkozzatok értünk!
Igen, sokszor hallottuk már, hogy az apostolnak milyen szenvedéseket kellett elviselnie szolgálatai során.
Hányszor elzavarták, bántalmazták, megalázták.
Igen, tudjuk: börtön és bilincs.
Ha az ő szájából, tollából halljuk: imádkozzatok értünk -, talán már meg sem halljuk.
Megszokott szófordulat, semmi egyéb.

De gondolj erre a 142 fiatalra, tizen-huszonévesekre, akik egy reggel arra ébrednek, hogy sorra kérdezik őket, s ha Krisztus nevét ki merik mondani, kivégzik őket.
S utolsó mondatuk ez a világ felé: imádkozzatok értünk.
Talán újra jobban át tudod élni a szavak súlyát.
S talán eszedbe jut, hogy amikor legközelebb a kényelmes karosszékedben hátradőlve, félelem és kényszer érzete nélkül kinyitod a Bibliádat; amikor fenyegetettség érzete nélkül útnak indulsz templomod felé, talán eszedbe jut, hogy másokért is mondj egy közbenjáró imádságot.
Azokért az ismeretlenekért, akik talán ugyanabban az órában szabadságukkal vagy életükkel fizetnek az evangélium ügyéért.
Az apostol is sok esetben olyan embereket kér, buzdít, ösztönöz, kikkel személyes kapcsolata soha nem volt, egyetlen dolog köti őket össze: hogy ugyanannak a Krisztusnak a nevében hisznek, ugyanazt az evangéliumot szolgálják.

Légy nyitott szemmel és lélekkel: a közbenjáró imádság nem elcsépelt szólam csupán! (Gyallai Henrietta)

***
A nap gondolata:

Ha olyan sok dolgod van, hogy nem érsz rá imádkozni, akkor bizonyos lehetsz, hogy jobban elfoglalod magad, mint ahogy Isten jónak látja. (Moody)

***
Imádság:

Uram, köszönöm, hogy Krisztus testében nekem is feladatot, szolgálatot adsz.
Sokszor szégyenletesen önző és szűkkeblű minden könyörgésem, jó, ha önmagamon túl szeretteim és gyülekezetem beleférnek.
Köszönöm, hogy szemem elé hozod azokat az ismeretlen hittestvéreket is, kik a Krisztus-testen belül szintén Benned élnek, s akik nevedért vállalják a szenvedést ma is.
Imádkozom értük!
Ámen.

2015. augusztus 13. csütörtök

Süti Isten nélkül


„Jöjjetek énhozzám mindnyájan…” (Mt 11,28)

A közelmúltban figyeltem fel egy hírre, ezzel a címmel: Isten nincs, süti van.
A híradás lényege annyi, hogy Magyarországon is megjelent egy brit alapokkal bíró szervezet, amely azt tűzte ki célul, hogy a hívő emberek összegyülekezését másolja le – Isten nélkül.
Megirigyelték a vasárnapi gyülekezeti közösségeket, de ateistaként kívánják ezt megélni, szóval színvonalas programlehetőségét kínálnak vallástalanoknak.
Ön nem hisz Istenben, de meghallgatna egy érdekes prédikációt?
Nem oszt vallási dogmákat, de törekszik a jóra?
Egyszerűen igent mond az életre és a szeretetre, de ezt nem köti össze Jézussal?
Akkor ott a helye az összejöveteleken!
Élj szebben, segíts többször, csodálkozz gyakrabban!
És igen, világszerte 60 leányszervezet várja a résztvevőket, a villámgyorsan terjedő mozgalomba.

Persze, csak egy mozgalom a sok közül, mégis van valami ébresztő ebben a hírben: modern világunk modern igényeit rajzolja elénk. Minden kell a Bibliából is, a szeretet parancsával is egyetértünk, aláírjuk azt is, hogy a közösségben való élésnek megtartó ereje van, Jézus tanításai is rendben vannak, csak Istent meg Jézust szedjük már ki belőle.
Mi marad így?
Annyi élet marad benne, mint a kifilézett csirkében.
Egyszer el lehet fogyasztani, de szaladgálni már nem fog.

A Biblia tele van csodálatosabbnál csodálatosabb gyógyítási, tanítási történetekkel, ahol a szereplők új életet, élő vizet, örök élet reménységét kapták!
Jézustól!
Nem egymástól!
Krisztushoz menve, életük Megváltójával találkozva, az Ő szavát hallva nyertek megtartó, romolhatatlan áldásokat!
De ha Őt ezekből a történetekből, találkozásokból kihagyjuk, mi marad?

S ha a mába átültetjük a kérdést: lehet akár egy istentiszteleten is illedelmesen jelen lenni, megtartva minden írott és íratlan szabályát a liturgiának, ülni egymás mellett kedves mosollyal, Jézust kívül hagyva.
Ki lehet filézni egy istentiszteletet is.
Vagy lehet imádságos szívvel kérni: Uram, tápláld az én szomjúhozó lelkemet az Élet Igéjével, hogy örök életre buzgó víz forrásává legyen bennem is a szó, mellyel Te világot teremtettél, mellyel holtakat hívtál elő a halálból; a szó, mellyel a 38 éve beteget is a gyógyulás útjára állítottad!
A szó, mellyel az én szívemet is vigasztalhatod, a szó, mellyel az én lelkemet is megválthatod, üdvösségre vezetheted!
Rajtad is múlik, milyen szándékkal indulsz: XY, helyi lakossal szeretnél találkozni, vagy a Messiással, üdvösséged megadójával?

Süti Isten nélkül – tényleg ez kell?
Pocakra gyúrunk vagy üdvösségre? (Gyallai Henrietta)

***
A nap gondolata:

Krisztus helyére nem ültethetsz senkit, sem magad nem ülhetsz oda. (Révész Imre)

***

Imádság:
Uram, kihez mehetnék, hiszen örök életnek beszéde van tenálad! Tenálad van örök életnek beszéde!
Segíts, hogy különbséget tudjak tenni a „járulékos elemek”, a külsőségek és a lényeg, az élő Ige örökkévalósága között!
Ámen.

2015. augusztus 14. péntek

Isten gondoskodik az Őbenne gyönyörködőkről

Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek. (Máté 6,33)

Mit jelent Isten országát és igazságát keresni?
Azt, hogy az a legnagyobb vágyam hogy Isten országa eljöjjön, és az Ő akarata legyen meg mindenben.
Ha valaki átadta életét Istennek, akkor azt fogja akarni, amit Isten.
Nem saját magáért esedezik elsősorban, hanem hogy Isten akarata legyen meg és Ő legyen megdicsőítve.
Minden, amit Istentől kér ezzel lesz kapcsolatban, mert nem saját akaratát akarja Istenre ráerőltetni.
Ha valaki életének minden területén Isten akaratát és dicsőségét keresi, annak Isten betölti lelki, testi szükségleteit.
Dávid mondja: „Gyermek voltam, meg is vénhedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, a magzatja pedig kenyérkéregetővé” /Zsolt.37,25/.
Ha mindent az Úr kezébe helyezünk, akkor tudhatjuk, hogy ezek jó kezekben vannak.
Tegyük Isten kezébe a mai napot is, a holnapi napot is és bízzunk benne, hogy Ő gondoskodik rólunk.
"Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit. Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti." /Zsolt 37,4-5/ (Prókai Árpád)

***
A nap gondolata:

A hit nem érdem, amiért valamit kapok, hanem eszköz, amivel Istent felfogom, meglátom, ajándékait elfogadom.

***

Imádság:

Uram!
Hálás vagyok gondviselő kegyelmedért.
Köszönöm, hogy életemet a Te kezedben tudhatom.
Ez megnyugtat, erőt ad, vigasztal, bátorít engem. Áldott légy érte!
Ámen

2015. augusztus 15. szombat

Hit és cselekedetek

Mert a miképpen holt a test lélek nélkül, akképpen holt a hit is cselekedetek nélkül. (Jak 2,26)

Bizony, hit által igazul meg az ember, a Krisztusba vetett hite által.
Csupán cselekedetekből nem lehet megigazulni, mert egyedül Krisztus az út az Atyához.
Mit mond akkor itt Jakab?
Hogy a hit halott cselekedetek nélkül.
Az, aki hiszi, hogy Jézus Krisztus, aki az Isten szent Fia, lejött e földre testben, hogy kereszthalála által megváltson minket, majd harmadnapon feltámadott és dicsőségben ül az Atya jobbján, annak a hite cselekedetekben fog megnyilvánulni, a hit cselekedeteiben.
Ha valaki őszintén hiszi mindezeket, lehetetlen hogy ne akarjon egész életével bizonyságot tenni Isten jóságáról és Őt szolgálni örökké.
Sokan mondják, hogy nem kell betartani mindent, amiket az Úr parancsol a Bibliában, mert csak a hit a fontos.
De milyen hit az, amely nem akar engedelmeskedni az Úrnak?
Olyan hit az, mint az ördögöké, akik hiszik, hogy van Isten és rettegnek /19. vers/, mert nem vetik magukat alá az Atyának, hanem rossz dolgokat cselekednek.
A Bibliában le van írva, mi Isten akarata, hogy azokat cselekedjék a Benne hívők.
Nem azért mert ezek által igazulnak meg, hanem azért mert Krisztus bennünk él és Ő kell, hogy megnyilvánuljon cselekedeteinkben is. Így lehet felismerni ki az igaz hívő, aki hitből cselekszi a jót.

„Gyermekeim, senki meg ne tévesszen titeket: aki az igazságot cselekszi, az igaz, mint ahogyan ő is igaz. Erről ismerhetők meg az Isten gyermekei és az ördög gyermekei: aki nem cselekszi az igazságot, nem az Istentől van, és az sem, aki nem szereti a testvérét.” /1Ján.3,7; 10/ (Prókai Árpád)

***
A nap gondolata:

Ha az adományozó méltóságára tekintünk, egy adomány sem fog csekélynek és túlságosan szerénynek tetszeni, mert sohasem csekély az, amit a mindenható Isten ad.
S ha büntetést vagy csapást mér ránk, azt is hálásan kell fogadnunk, mert minden javunkra szolgál, bármi ér bennünket az Ő engedelméből. (Kempis Tamás)

***
Imádság:

Mennyei Atyám!
Köszönöm Krisztust, egyszülött fiadat, aki által bűnbocsánatom és örök életem van.
Köszönöm, hogy ismerhetlek és szolgálhatlak téged nem fél, hanem teljes szívvel.
Ámen

2015. augusztus 16. vasárnap

Könnyű-e a keresztyénség?

Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű. (Máté 11,30)

Hogyan lehet könnyű a hitért vállalt konfliktus, esetleg családunkon belül is?
Hogyan lehet könnyű megtagadni magunkat és fölvenni a keresztet minden nap?
És mindent letenni az Úr oltárára?
Hogyan lehetett könnyű Pálnak a sok üldöztetés, börtön, verés? Hiszen Pál - aki annyi nyomorúságon ment keresztül - azt mondja, hogy ezek mind pillanatnyi könnyű szenvedések.

„Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk igen-igen nagy örök dicsőséget szerez nékünk; Mivelhogy nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra; mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.” /2Kor.4,17-18/

Itt Pál nem azt mondja, hogy nem szenvedünk, hanem azt hogy szenvedésünk semmi ahhoz a dicsőséghez képest, amiben az örökkévalóságban részünk lesz.
Bizony nehéznek érezzük mindazt a szenvedést, amit az Úrért vállalunk, de a hívő nem sopánkodik emiatt, mert a reménység és a hit, Isten szeretetével együtt bőségesen kárpótol.
Mert tudjuk kiért és miért vállaltuk mindezeket.

„Mert azt tartom, hogy a miket most szenvedünk, nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, mely nékünk megjelentetik.” /Róma 8,18/
A 17. versben pedig látjuk, hogy szükséges Krisztussal szenvedni, hogy vele együtt is dicsőüljünk meg.
A szenvedés elkerülhetetlen a keresztyén életben, sokan nem is akarjak vállalni, pedig csak az győz, aki harcol is!
Aki pedig harcol, az megtapasztalja, hogy rajta van az iga, a teher, a kereszt, de ezek alatt nem rogyik össze, hanem hordozza azt „mint bánkódó, noha mindig örvendező” /2Kor.6,10/. (Prókai Árpád)

***
A nap gondolata:

Nincs nagyobb hatalom a világon, mint az a szeretet, mely céljának eléréséért szenvedni is kész.

***
Imádság:

Uram!
A szenvedéseim új értelmet nyernek benned.
Köszönöm, hogy érted is szenvedhetek és ehhez is tőled jön erő. Ámen