TÉMA: NAPI IGE, ISTEN TÖRVÉNYEIT KÖVETŐKNEK

2015. augusztus 23. vasárnap

7. Ki a nagyobb? és Ki botránkoztat?

Jaj a világnak a botránkozások miatt! Mert szükséges, hogy botránkozások történjenek, de jaj annak az embernek, aki megbotránkoztat! Ha a kezed vagy lábad megbotránkoztat téged, vágd le, és vesd el magadtól: jobb neked, ha csonkán vagy sántán mégy be az életre, mint ha két kezeddel vagy két lábaddal együtt vettetsz az örök tűzre. /Máté 18:7-8/


A kijelentések helyes értelmezéséhez hozzátartozik az is, hogy az első keresztények idejében a „test” magát a közösséget jelentette. Ebben az értelemben itt arról is szó van, hogy a másokat megbotránkoztatókat és a bűnben élőket el kell távolítani a közösségből.
Azaz figyelni kell nem csak a saját életünk tisztaságára, hanem a családunk, és a közösségünk, a gyülekezetünkére is, és küzdeni kell a megbotránkoztató dolgok ellen, amelyek nem építik Isten országát, hanem rombolják.

Kedves Testvérem!
Ma igénk által Urunk üzen, figyelj, hogy kinek a szemében akarsz nagy lenni, és hogyan akarsz azzá válni?!
És mutatja a példát, hogyan lehetünk mi igazán nagyok: úgy ha olyanok leszünk, mint a kisgyermek, rájövünk arra, hogy esendőek vagyunk, de tudjuk kinél a segítség, de ehhez kell az, hogy a botránkoztató bűneinket levessük magunkról, és Isten nevére dicsőséget hozzunk, és ne káromlást.

Tudjunk naggyá lenni úgy, ahogyan a világ nem várná, segítőkészen, kedvesen, megbocsátás, öröm, bizalom, és még sorolhatnánk, azok által a dolgok által, melyek a világban semmiségek, de az Isten szemében igen is nagyok. /P.Sz./

***
A nap gondolata:

Láttatok ragyogóbb napsugarat annál, mely a záporeső után áll elő? Ilyen ragyogó a lélek öröme a bűnbánat könnyzápora után. (Spurgeon)

***
Imádság:

Uram!
Te sok mindent másképpen gondolsz, mint mi, emberek.
Nem is lehet más utam, mint a Te akaratodra, gondolataidra hangolódnom.
Naponként.
Növekedj bennem, hogy másokat is vonzzon hívő életem – Tehozzád. Ámen.

2015. augusztus 24. hétfő

Légy türelemmel!

„… legyetek türelmesek mindenkihez.” 1Thessz 5,14

A mi zsúfolt életünk és állandó rohanásunk szinte minden nap ráterel bennünket arra a keskeny hídra, ahol – bármennyire igyekszünk is elkerülni egymást, - találkoznunk kell közelről embertársainkkal, és csak emberi jóindulattal tudjuk megoldani, hogy súrlódás nélkül kikerüljük egymást.
Tömegek gomolyognak a járműveken, a várótermekben, boltokban, éttermekben, gyógyszertárakban, jegypénztáraknál, és nehéz türelemmel kivárni sorunkat; vagy elviselni mások megjegyzéseit, tolakodásait, kivételezéseit.
Nyugodtan felírhatnánk közlekedési szabályként orvosi rendelők, boltok, éttermek falára elmélkedéshez, vagy munkahelyi eligazításul ezt a két szót: „légy türelemmel!”
Lehet ugyan türelmetlenségeinket megmagyarázni; lehet érthetővé tenni akár rossz idegállapotunkkal, akár a körülmények sokszor kínzó gubancaival, amelyekből szinte nem látunk kiutat; lehet jogosnak, sőt szükségesnek is minősíteni egy-egy türelmetlen lépésünket, de egy bizonyos: a türelmetlenség mindig veszteséggel jár.
Szép nyugodt krisztusi életet élni csak türelemmel lehet. Türelemmel életeket menthetünk meg! (Prókai Árpád)

***
A nap gondolata:

Ne sokat törődj azzal, ki van veled, vagy ellened, hanem arra legyen gondod, hogy minden dolgodban veled legyen az Isten.

***
Imádság:

Uram!
Türelmetlenségem sokszor a rohanásból fakad, valamint lelki életem rendezetlenségéből.
Szeretnék a tőled kapott türelemben, békében élni és jó példával előljárni e dologban is.
Ámen

2015. augusztus 25. kedd

Minden nap új manna

Azt is mondá nékik Mózes: Senki ne hagyjon abból reggelre. De nem hallgatának Mózesre, mert némelyek hagyának abból reggelre; és megférgesedék s megbüszhödék. Mózes pedig megharagudék reájok. (2Mózes 16,19-20)

A mannáról van szó, amivel az Úr táplálta Izrael fiait a pusztában.
Minden hajnalban összeszedték a mannát a földről, ki többet, ki kevesebbet, szükségük szerint.
Másnapra már nem tehették el, mert megromlott, de minden nap új mannát kaptak az Úrtól (kivéve szombaton, mert pénteken kétannyit kaptak, hogy szombatra is maradjon, és nem romlott meg).
Ez arra is megtanít minket, hogy legyen hitünk az Úrban, aki mindennap ellát minket testi és lelki táplálékkal.
Nem elég hogy visszaemlékezünk hogyan vezetett minket az Úr a múltban és ezekből az emlékeinkből élünk, hanem valóban minden nap meg kell újulnia a kapcsolatunknak Istennel.
Isten nem úgy vezet, hogy felvázolja egyszerre az elkövetkezendő 2 év programját számunkra, hanem lepésről lépesre.
Ha engedelmességgel elhordoztuk a terhet, amit ránk helyezett ma, akkor holnap új terhet kapunk, amiről nem tudjuk előre, hogy mi az.
Nekünk csak az a dolgunk hogy higgyük, minden nap ellát minket szükségleteink szerint a nekünk való lelki eledellel, és engedelmeskedjünk akárhogyan is vezet minket ma.
Ha a múlt áldásaiból élünk, akkor hitünk is ’megférgesedik’.
Jó dolog, hogy az Úr valamikor szólt hozzánk, de Ő ma is szólni akar. (Prókai Árpád)

***
A nap gondolata:

Isten nem olyan kegyelmet ad, melyet nekünk kell megőrizni, hanem olyat, mely minket őriz meg.

***
Imádság:

Istenem!
Köszönöm napról napra való kegyelmedet.
Mely elég. Mindig. Mindenre. Nekem is.
Köszönöm az új napot, annak lehetőségeit, melyeket elkészítettél számomra.
Tudom, hogy ismered szükségeimet és be is töltöd azokat.
Ámen

2015. augusztus 26. szerda

Erőt ad az Úr az ő népének!

Amikor Sámuel fölkente Sault királlyá ezt mondta neki: … az Úr Lelke rád száll és prófétává tesz, és más emberré változol!… vidd végbe, amihez erőt érzel magadban, mert veled van az Isten! (1Sám 10,6)

Ma ugyanannak az Úrnak a Lelke áradt ki a világra és a Lélek kegyelmi hatásai a mi életünkben is láthatóvá és megtapasztalhatóvá lesznek.
1. Mi történik azzal az emberrel, aki az Úr Lelkét megkapja? Prófétává lesz, és más emberré változik.
Így történt ez Saul királlyá kenésekor is.
Csodálatos bibliai leírás. „… amikor a nép körébe lépett, egy fejjel magasabb volt mindenkinél.
Sámuel ujjongva kiáltotta: nézzétek, akit az Úr kiválasztott, ahhoz hasonló nincsen köztetek!”
Ilyen változás történt az apostolokkal is az első pünkösd napján. Prófétává lettek, megváltoztak.
Nemcsak érzelmeikben lettek másak (félénkekből bátrak), nemcsak képességeik kifejtésében (tanulatlan halászokból bölcsek), hanem életvitelükben is.
Pontosan tudták, hogy amihez erőt éreznek magukban, azt véghez kell vinniük, mert velük van az Isten.
Ugyanez a változás történik minden keresztyénné lett emberben. Mindez a Szentlélek erejéből és közreműködésével történik.

2. Mi látható ma ebből a változásból?
Elsősorban a „másság”, ami ezzel a küldetéssel jár.
Saul esetében: „… Isten kicserélte a szívét és a jelek megjelentek azon a napon.”
Prófétálni kezdett.
De megjelentek a „másságával” járó kellemetlenségek is.
Egyes emberek gúnyolni kezdték: Nézzétek mi történt ezzel? Tudjátok ki ennek az apja?
Még gúnyos szólásmondás is keletkezett ez alkalomból: „Bekerült, mint Saul a próféták közé!” „A bátrabbak azonban, akiknek szívét Isten megérintette, mellé szegődtek. Néhány semmirekellő azonban megjegyezte: ugyan mit segíthet ez rajtunk!”
Mi történt az apostolokkal?
„Tele itták magukat édes borral…!” Ezt híresztelték róluk.
De itt is megérintette sokak szívét Isten, mert melléjük szegődtek és megkeresztelkedtek háromezren.
Ez történik minden emberrel.
Ennek a „másságnak” az elviselésére és megélésre „Erőt ad az Úr az ő népének és megáldja az Úr az ő népét békességben!” Jézus tanítása és szavai miatt mindig vita támad, Jézus azonban döntésre szólít fel.
„Én vagyok a világ világossága, aki engem követ nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága!” (János 8,12) (Prókai Árpád)

***
A nap gondolata:

Nem bírákra, hanem megmentőkre, nem kárhoztató közegekre, hanem az irgalom áldást hintő edényeire van korunknak szüksége. (Kroecker)

***
Imádság:

Uram!
Köszönöm Lelked erejét, mely formálja életemet.
Hálás vagyok azért, mert bennem és általam is akarsz és tudsz munkálkodni.
Ámen

2015. augusztus 27. csütörtök

Az igazi élet

Én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek. (Jn. 10,10)

Ki gondolná, hogy ami számunkra a legtermészetesebb, az egyúttal a legtitokzatosabb?
Ki hinné, hogy ami nekünk a legfontosabb valóság, az ugyanakkor a legbizonytalanabb sorsú szappanbuborék is?
És ez maga az élet!
Szentgyörgyi Albert mondta: „Az élet olyan nagy titok, amit szüntelen kutatunk, de sohasem tudunk megfejteni.”
De fontos-e tudnunk az élet titkát, hogy annak nagyszerűségét élvezhessük?
Aligha.
Csakhogy az élet egyúttal olyan valóság, ami magában hordja önmaga halálát, és így teljesen bizonytalanná válik.
Mint a színes buborék: e pillanatban gyönyörködhetünk benne, a másik pillanatban semmivé lesz.
Már ebben a hasonlatban is érezzük belső tiltakozásunkat: ez lehetetlen!
Az élet nem lehet szappanbuborék.
Az élet mulandóságát is csak másokon szemléljük, de önmagunk megsemmisülését nem tudjuk elképzelni.
Freud szerint minden ember meg van győződve a saját halhatatlanságáról.
A halhatatlanság illúzió volna, ha csupán testi életünk létezne.

Ennek ellenére mindinkább az lesz számunkra fontos, ami „életbevágó”.
Amíg azonban emberi erővel nem tudjuk biztosítani magunknak sem az életelixírt, sem a biztonságot, addig szükségünk van valakire, aki maga az élet, és aki ezt mondta: „Én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek”.
Jézus itt az életnek egy olyan minőségéről beszél, ami a természetes élet fölé emel, és ami akkor sem esik szét, amikor már az ég és föld is elmúlnak.
Az igazi élet tehát minőségében más: isteni élet!
Neked igazi életed van? (Prókai Árpád)

***
A nap gondolata:

Ha szeretetednek tüze kialvóban van, emeld fel tekintetedet a legszeretettebbre és legtökéletesebbre, akire nem nézhetsz anélkül, hogy Őt mindenekfelett ne szeresd.

***
Imádság:

Drága Jézusom!
Köszönöm a veled való közösséget, megváltásodat, bűnbocsátó kegyelmedet és az örök élet bizonyosságát.
Igazi életem van benned.
Csak benned.
Hálás vagyok érte. Érted.
Ámen

2015. augusztus 28. péntek

Eljött világosságod 1.

Kelj fel, világosodjál, mert eljött világosságod, és az Úr dicsősége rajtad feltámadt. (Ézs 60,1)

Csodálatos dolog a napfelkelte.
Talán nincs is olyan ember, aki életében legalább egyszer ne szeretné megnézni.
Sokan hajlandók még sötétben felkelni, egy magasabb dombtetőre vagy kilátóra álmatagon elbotorkálni, hogy zavartalanul élvezhessék egy napfelkelte szépségeit.
Talán azért van ez így, mert a napfelkelte ragyogásával, éltető sugarával, egy új nap kezdetével új reménységet ébreszt az emberben: reményteljessé teszi az előttünk álló napot.
Igénk is reményteljes napfelkeltéről beszél.
Felkelt a nap nemcsak egy város, egy ország, egy földrész felett, hanem az egész világ felett.
Felkelt, és fényével beragyogja, melegével átmelegíti, sugaraival élteti az egész világot.
Ez a csodálatos, az egész világot éltető és átmelegítő "nap" nem más, mint maga az Úr Jézus Krisztus.
Ő az, aki egy betlehemi sötét, hűvös istállóba fényt és meleget hozott azon az éjszakán.
Ő az, aki az emberek sötét és hűvös szívébe irgalmat és bűnbocsánatot hozott.
Ő az, akinek a megjelenése azt jelenti, hogy lezárult mindnyájunk életében egy sötét és rideg korszak, amelyben csak a bűn és halál uralkodott.
Ő az, akiről így ír Pál apostol: "Ő gyújtott világosságot a mi szívünkben".
Egyéni életünkre nézve ez a csodálatos esemény tehát azt jelenti, hogy Jézus megszületésével számunkra is megadatott a világosság. Megadatott, hogy Isten mentő szeretetének evangéliumát meghallva a mi szívünk és értelmünk is megvilágosodhat.
Megadatott, hogy egész bűnös életünk - gondolatunk, szavunk és cselekedetünk - megtisztulhat, vétkeiből újra meg újra megújulhat. Megadatott, hogy az üdvösség fényébe vetett reménységünk minden földi sötétség, fájdalom és nyomorúság ellenére is megerősödhet. Jézus Krisztus megjelenésével a világ Világosságának fényében élhetünk, s ez a fény átjárhatja szívünket, egész életünket.
Ezt jelenti számunkra ez a két szó: „eljött világosságod”. (Prókai Árpád)

***
A nap gondolata:

A lelkiismeretünk annyiban fog finomulni, amennyiben engedelmeskedünk neki. (Spurgeon)

***
Imádság:

Uram Jézus!
Köszönöm, hogy életem sötétjét a Te világosságod ragyogja be. Minden részletét.
Kivétel nélkül.
Hálás vagyok bűnbocsátó és örök életet kínáló kegyelmedért, mely az enyém.
Hit által.
Ámen