TÉMA: Az orvos válaszol

Az ekcéma

Ha sohasem volt ekcémás panasza, ha még sosem viszketett, hámlott, kérgesedett a bőre, ha nincs lépten-nyomon bőrgyulladása, akkor sem árt odafigyelni szervezetére, bőrére és életmódjára, hogy soha ne is legyenek ilyen típusú kellemetlenségei.

Mi okozhat ekcémás panaszt?
Amikor a szervezet sokszor találkozik valamilyen számára zavaró anyaggal, akkor a védekező rendszere (immunrendszere) egyre erősebb védekezésbe kezd. Egy idő után már egészen minimális anyagmennyiség felszívódása a bőrön keresztül is erős gyulladást, viszketést, allergiás ekcémát válthat ki.

Az allergének leggyakrabban általánosan használt, közönséges anyagok. Leggyakrabban a kéz bőre találkozik olyan károsító anyagokkal, amelyek irritatív ekcémát okozhatnak. Először apró viszkető hólyagok keletkeznek később inkább száraz hámlás a jellemző, a tenyér kérgessé is válhat.

A savak, a lúgok, a tisztítószerekben, mosószerekben található erős detergensek, festékek stb. okozhatnak ilyen panaszokat. Főként azok szenvednek ettől, akik ezekkel a vegyszerekkel dolgoznak.

A babák inkább a műszálas textíliákkal, pelenkákkal, gyógyszerekkel, antibiotikumokkal, testápolókkal, samponokkal kerülnek kapcsolatba, és nem feledkezhetünk meg a pisis pelenka irritatív hatásáról sem.

Az allergiás és az irritatív ekcémát nehéz elkülöníteni, mivel megjelenésükben hasonlítanak, de kialakulásuk oka alapvetően különbözik egymástól. Ezért megelőzni is különböző módon lehet.

Az anyagok megválasztása
Fontos, hogy olyan életmódot folytassunk, amelyben lehetőleg kerüljük az allergizáló anyagokat. Természetesen sokan egyáltalán nem allergiásak semmire, nem volt és talán soha nem is lesz problémájuk a bőrükkel. Mégis, környezetünk megalkotásában érdemes odafigyelni arra milyen anyagokkal vesszük körbe magunkat. Mivel mosunk, mosakszunk, mivel kenjük magunkat, mit veszünk magunkra, mit eszünk, iszunk. Nem lehet minden károsító anyagot kiszűrni, eltávolítani, de lehet csökkenteni az allergizálódás, a bőrirritáció esélyét. Ne vásároljuk, ne ajándékozzunk szőrmeállatkákat, filcből készült tárgyakat és gyurmát sem, mert ezek mind allergizálhatják az erre érzékeny gyerekeket.

Mi ne legyen a lakásban?

Jobb, ha nincs a lakásban por, amikor csak lehet, pormentesítsünk.
Lehetőleg ne új, préselt fából készült bútorral rendezzük be otthonunkat, mert a káros formaldehid-párolgás akár 10-15 évig is eltarthat.
Szőrét hullajtó állattal sem igazán jó együtt élnie annak, aki esetleg hajlamos a szőrallergiára.
Az ágyban ne legyen tollból, pehelyből, gyapjúból vagy állati szőrméből készült takaró vagy párna.
A legjobb, ha színezetlen pamut alsóneműket hordunk.

Teszteljük a kozmetikumokat
A fogkrém is kiválthat allergiás reakciót (főleg a száj és az áll környékén jelentkezhetnek a bőrön elváltozások). Ha ezt tapasztaljuk, váltogassuk a fogkrémet, míg rá nem találunk az "igazira". Ugyanilyen allergiás reakciót válthatnak ki az öblítőszerek, illetve egyéb kozmetikumok is. Ezért a bőrápoló szerek alkalmazásánál nagyon oda kell figyelni az illatanyagokra, vegyszerekre, szerves oldószerekre,stb. Az amalgámtömés a fogban szintén okozhat allergiát.

Figyeljünk a táplálkozásunkra
Az alapos rágás nyugodt körülmények között a jó emésztés kezdete. Fontos az elegendő gyomorsav, a belek tökéletes baktérium összetétele, az esetleges gombák likvidálása. Elegendő megfelelő minőségű folyadékot fogyasszunk. Pótoljuk a hiányzó ásványi anyagokat és nyomelemeket (kalcium, magnézium, mangán, cink, szelén), és a hiányzó vitaminokat.

És végül...
Bár lehet, unalmasan hangzik már, minden betegség megelőzésénél elmondani hogy nagyon fontos a lelki harmónia és nyugodt légkör megteremtése, valamint a szabadban való mozgás, mégis ezek tények. Jobb ha senki sem feledkezik meg erről.

Házipatika

Derékfájás (isiász, lumbágó)

Így nevezzük azokat a váratlanul megjelenő, éles fájdalmakat, melyeket az irritált idegek okoznak a hát alsó részében. A 25 és 50 közötti személyek (férfiak és nők egyaránt) különösen veszélyeztetettek. A lumbágó és az isiász nem betegségek, de a gerincoszlop alsó részének túlterhelésére vagy működési rendellenességére utaló, figyelmeztető jelek.
A derékfájás (isiász, lumbágó) tünetei


A lumbágó egy hirtelen, meggondolatlan mozdulatot követően vagy egy nehéz tárgy felemelésekor jelentkezik. A váratlan, igen heves fájdalom a gerincoszlop ágyéki részén (a keresztcsontnál) érezhető, és néha annyira erős, hogy minden mozdulat lehetetlenné válik. A hát izomzata ezen a területen összehúzódik, és ez megnöveli a fájdalmat. Néha ugyanezt okozza még a nevetés és a köhögés is. Amikor a fájdalom kisugárzik a farba vagy a lábba, akkor isiászról beszélünk.


A derékfájás (isiász, lumbágó) esetleges komplikációi


Amennyiben egy porckorongsérv huzamosabb ideig nyom egy ideget, az adott területen előidézhet érzékelési zavarokat, bénulásos tüneteket, vagy okozhat panaszokat a bélműködés és a húgyhólyag esetében. Az esetleges komplikációk elkerülése kedvezően befolyásolható az időben megkezdett gyógykezeléssel.


A derékfájás (isiász, lumbágó) kiváltó okai


A gerincoszlopot csigolyacsontok alkotják, melyek között hajlékony porckorongok helyezkednek el. Ezek a porckorongok a szervezet öregedésével veszítenek rugalmasságukból. Bizonyos szokatlan mozdulatok egyiket vagy másikat kimozdíthatják a helyéről, amely így egy érzékeny sérvhez hasonlóan megnyom egy ideget, és ez megindítja a fájdalmat. Amikor az így irritált ideg az ülőideg, amely biztosítja az inger továbbítását a legfontosabb farizmok és az alsó végtagok felé, akkor a fájdalom érezhető a comb és a lábszár hátsó részében valamint a lábfejben, holott ezek a testrészek teljesen egészségesek.


Mit tehet Ön derékfájás (isiász, lumbágó) esetén


- Fekvő testhelyzetben nem nehezedik teher a gerincoszlopra és a porckorongokra, így rendszerint csökken a fájdalom. Lumbágó esetén az alábbi fekvő testhelyzet ajánlott:
- Feküdjön a szőnyegre, nyakát támassza meg egy párnával, lábait helyezze egy zsámolyon lévő, vastag párnára úgy, hogy a térdek és a csípő derékszöget zárjanak be!
- A meleg segíti az izmok ellazulását (fürdő, forró borogatás, villanypárna).
- Bizonyos esetekben a fizikoterápiás gyógymódok is javulást eredményezhetnek.
- Erős fájdalmak esetén vegyen be fájdalomcsillapító gyógyszert vagy alkalmazzon az érintett területen hasonló hatású kenőcsöt!


Mit tehet az orvos derékfájás (isiász, lumbágó) esetén


Alaposan kikérdezi és megvizsgálja a beteget, hogy megállapíthassa a fájdalom okát. Bizonyos esetekben különböző speciális módszerekhez (pl.: röntgen, ultrahang) kell folyamodnia, hogy pontosan meghatározhassa a sérülés elhelyezkedését. Erős fájdalom esetén az orvos megfelelő kezelést javasol. Rövid időre elrendelheti a hát izomzatának teljes nyugalmát, előírhat meleg fürdőt vagy fizikoterépiás gyógymódot. Jótanácsokat ad a különböző tevékenységekre vonatkozó, helyes testtartást illetően, melynek segítségével elkerülhető a megerőltetés. A lumbágó és az isiász kezelése során szükség van fájdalomcsillapító és izomlazító készítmények alkalmazására is. Előfordulhat, hogy heveny lumbágó esetén kórházi kezelést rendel el. A porckorongsérv operációja főként a bénulásos tünetek megnyilvánulásakor és a húgyhólyag működési rendellenességeinek kialakulásakor indokolt.


A derékfájás (isiász, lumbágó) megelőzése


Munka során ügyeljen a hátára, ne erőltesse meg túlságosan!
- Egy földön fekvő, nehéz tárgy megemelésekor hajlítsa be a térdeit és tartsa egyenesen a hátát!
- Huzamosabb ideig tartó ülés alkalmával változtasson gyakran a testhelyzetén!
- Válasszon olyan széket, amely helyesen támasztja meg a hátát!
- Bizonyos klíma kedvez a lumbágó kialakulásának. Amennyiben lehetséges, tartózkodjon a hidegtől, a huzattól és a nedves levegőtől!
- Sportolás előtt melegítsen be!
- A gerincoszlopot a hát masszív izomzata támasztja. Ezért fontos, hogy rendszeresen elvégzett tornagyakorlatokkal vagy megfelelő sporttal (úszás, futás) eddze ezeket az izmokat.
- Ma már számos helyen létezik "hátiskola", ahol megtanulhatja a megfelelő testtartást, valamint a hátizomzat helyes módon történő használatát és ellazítását.
- Amennyiben huzamosabb ideig áll vagy ül egyhelyben, időnként járjon egyet, mozgassa meg izmait, nyújtózkodjon!
- A hátproblámák gyakran megelőzhetők egy megfelelő fekhely, egy nem túl puha matrac kiválasztásával.

Egészség

Lábszárfekély

A lábszárfekélyt latinul ulcus crurisnak hívják. Vénaproblémák következtében lép fel. A vénás elégtelenség lábszár- és bokaduzzadást okozhat. Ezáltal a bőr károsodik, barnásan elszíneződik, könnyen sérülékennyé válik és súlyos esetekben seb alakluhat ki. Ez a seb, a lábszárfekély csak nagyon nehezen gyógyítható. Legtöbbször az időseknek az alsó lábszáron alakul ki, nőknél gyakrabban, mint férfiakon.
A lábszárfekély tünetei


A lábszárfekély legygakrabban az alsó lábszáron alakul ki. Először a bőr elvékonyodik és fényessé válik, kékeslilás, barnás foltok jelennek meg. Utána a bőrön felületi sérülések, majd idővel mély sebek alakulnak ki. A seb környéki bőr vörös, barnás, a bokák gyakran duzzadtak. A lábszárfekély gyakran nagyon fájdalmas, mégis néhányan csodával határos módon nem sokat szenvednek.


A lábszárfekély esetleges komplikációi


A lábszárfekély megkönnyíti a kórokozók bejutását. Gyakori komplikációként léphet fel a fekély gombás vagy baktérium okozta fertőzése, ami súlyos esetben a csontig is hatolhat.


Mit tehet Ön lábszárfekély esetén


A legfontosabb teendő a vér áramlásának elősegítése a lábakból. Ez leginkább kompressziós harisnya viselésével oldható meg. Minden vénás megbetegedésre érvényes: ne ülj és állj, inkább sétálj vagy feküdj le. Minden adandó alkalmommal a lábakat fel kell polcolni, a vér visszafolyását segítendő. A természet is segíthet, belsőleg a gesztenyekivonat fokozza a véráramlást; a körömvirág, echinacea, hamamelisz borogatás enyhítheti a panaszokat; gingko, gesztenye és körömvirág-tea is támogatólag hat. A lábszárfekély gondosan és alaposan kell gondozni. A kezelés sok türelmet ígényel, mert a gyógyulás sokáig eltarthat.


Mit tehet az orvos lábszárfekély esetén


Az orvos megállapítja, hogy a fekélyt tényleg vénás elégtelenség okoza-e. A seb gyógyulását elősegítő gyógyszereket ír fel. Javasolja elasztikus kötés vagy szorítóharisnya alkalmazását, ezzel elősegítendő a vér visszaáramlás a lábakból. Tanácsokat ad a sérült bőrfelület ápolására!

Trükk vagy terápia?

Az alternatív gyógyászat több százmilliárdos üzlet, tömegek hisznek különböző válfajaiban, az orvostársadalom többsége azonban fejét csóválja, és placebo-hatást emleget. Mi lehet az igazság, és honnan tudhatjuk valamiről, hogy igazság?
1746-ban őfelsége Sailsbury nevű hajóján utazott James Lind hajóorvos. Ekkorra már kétmillió matróz életét követelte a skorbut. Lind utazásán sem volt ez másképp: 1747 tavaszára minden tizedik matróz beteg volt. Fogalmuk sem volt, mi okozhatja (és mivel gyógyítható), Lind azonban zseniális módon csoportokra osztotta a beteg tengerészeket, mindegyiküknek azonos körülményeket teremtett, de más-más kezelésben részesítette őket. Azoknak a matrózoknak javult rohamosan az állapota, akiknek az étrendje citromot tartalmazott. Ez volt az első úgynevezett kontrollált vizsgálat. Lind a csoportok párhuzamos vizsgálatával áttörést hozott a tudományba, ma is ezen az elven dolgoznak a kutatók.

Két vak?
A kontrollcsoportos vizsgálatok továbbfejlesztése a vak vizsgálat, melynek során a beteg nem tudja, hogy hatóanyag nélküli szert (placebót) vagy igazi gyógyszert kap-e, azaz „vak”. Erre azért van szükség, mert pusztán a bizakodástól is jobbra fordulhat valakinek az állapota, és ezt az úgynevezett placebóhatást meg kell különböztetnünk a hatóanyag valódi hatásától. Kettős vak a vizsgálat akkor, ha a tesztelésben részt vevő orvos sem tudja, mit kap a betege, a gyógyszert csupán egy kódszám jelöli. Így az orvos még a viselkedésével sem sugallja, hogy mi várható. További elvárások egy kutatással kapcsolatban, hogy minél nagyobb számú betegen végezzék el, és hogy a betegek véletlenszerűen legyenek beválogatva. Könnyű belátni, hogy egy csupa fiatal személyt tartalmazó csoport más eredményeket mutatna, mint többségében idős emberek csoportja.
Manapság tehát véletlen besorolásos kettős vak vizsgálatokkal illik bizonyítani egy módszer vagy gyógyszer hatásosságát. A korábbról fennálló (csupán szokáson alapuló) kezelési módszereket pedig úgy tisztességes, hogy alávessük ezeknek a próbáknak.

És ezt meg is teszik
Simon Singh és Edzard Ernst Trükk vagy terápia című könyve négy elterjedt alternatív terápiás módszerrel kapcsolatban tekinti át a tudományos eredményeket. Az akupunktúra, a homeopátia, a csontkovácsolás (kiropraktika) és a fitoterápia történetét, elveit és a klinikai kutatások eredményeit hihetetlen olvasmányossággal mutatják be, semmit sem engedve a bizonyítékokon alapuló orvoslás feltételrendszeréből.
A brit egészségügyi minisztérium Ernst professzort kérte fel a Komplementer egészségügyi ellátás című betegeknek szánt útmutató tudományos bizonyítékokról szóló fejezetének megírására, azonban a fejezet végül nem került bele a kiadványba – nyilvánvalóan azért, mert romba döntötte volna a koncepciót.
Veszélyek
Miután ismertetik a módszerek alapelveit, a tudományos kutatások eredményeit, a szerzők felhívják a figyelmet egyes terápiákkal kapcsolatos komoly veszélyekre is. Ilyen például az akupunktúrás tűvel elkapható hepatitis B-fertőzés, vagy a csontkovácsolás során végzett nyaki manipuláció miatti gutaütés. Nemcsak közvetlen veszélyei vannak azonban az alternatív módszereknek, hiszen az is felmerül, hogy a beteg a csodaszerekben bízva nem veszi igénybe a hivatalos orvosi kezelést, ami valóban segíteni tudna rajta. Sőt, homeopaták nagy része ellenzi a védőoltásokat is, ezzel megfeledkeznek arról, milyen szörnyű betegségeket sikerült visszaszorítani a vakcinák segítségével.
Ki a felelős?
Singh és Ernst több csoportot is vádol a bizonyítékkal nem rendelkező terápiák terjedéséért: hírességeket, hiszen ők szem előtt vannak, kutatóorvosokat, akik nem kiabálnak elég hangosan, egyetemeket, akik megengedik az alternatív terápiás képzések létrehozását, alternatív gurukat, akik a szemetüket minden létező csatornán terjesztik, a médiát, amely az alternatív módszereket mindig szenzációként tálalja, az orvosokkal kapcsolatban pedig rendszerint elmarasztaló. Talán meglepő, de „vádlottak” az orvosok is, mégpedig azok, akik túl hanyagok vagy elfoglaltak ahhoz, hogy a beteggel éreztessék hogy törődnek velük, ezért a betegek az alternatív terapeutákhoz fordulnak együttérzésért.
A szerzőpáros vádolja a kormányokat és döntéshozókat is, mivel a csodaszerek piacát nem szabályozzák megfelelően. Hazánkban is igaz, hogy az étrendkiegészítők hatásosságát nem kell bizonyítani, az összetételüket pedig senki nem ellenőrzi. Így fordulhatnak elő olyan „gyógynövényi” készítmények, amelyekbe vényköteles gyógyszer hatóanyagát csempészték, hogy hatást érjenek el vele. Vagy például a homeopátiát Magyarországon hivatalosan csak orvos végzettségű homeopata művelheti, és még saját szabályaik szerint is csak alapos kikérdezés után lehet az úgynevezett „alkati szert” megtalálni a beteg tüneteire, mégis bármiféle kérdezés nélkül kiadják a patikában.

Forrás:Háziorvos

Tudatos fogyás

Van egy kedvenc könyvem. Azért ragadom most meg az alkalmat, hogy ajánljam, mert sejtem, hogy január elsejével többeknél életbe lépett életük sokadik fogyókúrája. Ez a könyv segítséget jelenthet a számukra. Pados Gyula professzor tapasztalatai a Szent Imre Kórház Lipidrészlegén évtizedek alatt több ezer embernek segítettek már a lefogyásban. Nem hókuszpókuszokkal, nem az elkeseredett fogyni vágyó megkopasztásával, hanem a tudomány mai állása szerint. Az ő tapasztalatait foglalja össze ez a könyv teljesen közérthető nyelvezettel, valamint munkatársa, Audikovszky Mária főorvos asszony által összeállított receptgyűjteményt. Vannak benne előtte-utána fotók is sikeresen lefogyott emberekről, akik elmondják a történetüket, de mivel nem kértem engedélyt, ide nem tudom betenni ezeket a képeket
Egy szakaszt szeretnék idézni ebből az alapműből az áltudományos és nyomulós diétatippekkel kapcsolatban:
“Orvosi szempontból már a kísérő szövegükből is sokszor sugárzik szakszerűtlenség, pl amikor bizonygatják, hogy a módszerük vagy csodaszerük javítja az emésztést. (Bocsánat, de ami javítja az emésztést, az nem fogyszt, hanem hízlal, hiszen az azt jelenti, hogy veszteség nélkül több kerül felszívódásra, több hasznosul, amiből több zsír rakódik le.)
A másik gyakran felbukkanó szemfényvesztő momentum a diéta és a csodaszerek ZSÍRÉGETŐ hatása. Ez a kifejezés a fogyasztó hatás áltudományos formába történő öltöztetése, miközben a diéták nagy része nemcsak a zsírszövetből, hanem pl. az izomszövetből is fogyaszt. Egyedül a fizikai tréning az, ami csak a zsírszövetből mobilizál. A tabletták közül pedig csak a pajzsmirigyelégtelenségben orvosok által használt pajzsmirigyhormon, a tiroxin az, ami önmagában a zsírégetést fokozza. Normális anyagcseréjűeknek (értsd: nem pajzsmirigybetegeknek – a szerk.) nem adható, mivel ott komoly mellékhatásokat okozhat.
A fogyókúrákat lépten nyomon a méregtelenítés jelszavával is tudományossá akarják tenni. Tudni kell, hogy a szervezetünkben a máj végzi a méregtelenítést, mely ha jól működik, ezt a feladatot teljes egészében ellátja. A vesék normális működése esetén e szervek nem szorulnak segítségre, külső méregtelenítőkre még akkor sem, ha pl. méregtelenítő módszernek nevezett böjtöléssel éppen hogy fokozzák az izomfehérjék bontását és az így felszaporodó méreganyagokat, melyeket a máj szintén képes méregteleníteni.”
Folytatja még a sort a tudománytalan diéták kritikájával, illetve azokkal, melyekben tényleg van ráció. És hogy írjak valami negatívumot is: én pirinyót stilizáltam volna a kiadó helyében. Van füle meg farka a mondatoknak, de itt-ott lehetne gördülékenyebb a szöveg. Kicsit lehet hogy másképp is tördeltem volna. Lényeg az, hogy aki komolyan fogyni akar, az először is tanulmányozza át ezt a könyvet, hiszen nem elég a “csodareceptet” tudni, ismernünk kell testünk működését, a hízás és a fogyás mechanizmusát.

Forrás:HÁZIORVOS

Visszérműtét: hideg időre kell időzíteni!

Azok, akik visszerekkel küzdenek, jól tudják, a nyári hónapok a legnehezebbek. Ősszel és télen sokkal kevésbé okoz fájdalmat, és emiatt sokan teljesen el is feledkeznek róluk, pedig ez az időszak a legalkalmasabb visszérműtétre. Hogy pontosan miért, arról Dr. Nyiredy Géza, a Trombózisközpont érsebész főorvosa beszélt.

Nem csak nyáron fájhat a visszér
Az igaz, hogy nyáron sokkal több panaszt okoznak a visszerek, hiszen a melegben a hő leadásban szerepet játszó felületes visszerek jobban fájhatnak, mivel a hőségben az amúgy is kitágult erek tovább tágulva még nagyobb gondot okozhatnak. Ennek ellenére ez még nem jelenti azt, hogy az ősz beköszöntével fel lehet lélegezni, ugyanis a sok állás, vagy ülés miatt nagy nyomás nehezedik a tágult visszerekre. Így azok - akár meleg van, akár nem-, főleg a nap végére fájdalmasak lehetnek.
Tél és az ősz a legjobb időszak a műtétre
Bár visszérműtétet minden hónapban el lehet végezni - és ha sürgős, akkor nem is kell az időponton gondolkozni-, viszont érdemesebb inkább akkorra tenni, amikor már lehűlt az idő.

„Amiért inkább az ősztől tavaszig tartó időszakot javasolják, az főleg azért van, mert a műtét után a beteg kénytelen fáslit viselni. Ez a nyári nagy melegben sokkal kellemetlenebb, mivel kb. 4-6 hétig az egész alsó végtagot be kell, hogy borítja (természetesen fásli helyett ez lehet kompressziós harisnya is, de a hőségben ennek a viselése sem kellemes).

De természetesen, ha valaki nyáron ér rá a műtétre, vagy valamilyen okból - pl. lágyékra terjedő visszérgyulladás esetén- a műtét sürgető, akkor a nyári meleg ellenére is el kel végezni , bármennyire is kényelmetlen utána a kompresszió viselése.”- mondja Dr. Nyiredy Géza, a Trombózisközpont érsebész főorvosa.

A krémek nem mindig használnak
A gyógyszertárakban több visszér krémet kapni, azonban ezek csak enyhe esetben nyújtanak némi segítséget, mivel valamelyest csökkentik a gyulladást és a fájdalmat. Azonban ez a megoldás nem a Szent Grál, tehát senki se várja azt tőlük, hogy a már kitágult visszerek visszahúzódnak. Így ha már egyszer kialakult, érdemes orvoshoz fordulnia, még mielőtt súlyosabb tüneteket, esetleg szövődményeket okoz!

Forrás: Trombózisközpont