28 | 12 | 2024
Főmenü
Események
December 2024
M T W T F S S
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
Szia, Vendég
Felhasználói név: Jelszó: Emlékezz rám
Ez az Ötletláda opcionális kategória fejléce.

TÉMA: Kultúra

Kultúra 11 éve 8 hónapja ezelőtt #144

  • Hokifli
  • Hokifli profilkép
Nagy, boldog család: egy asszony, öt férj

Van a világnak olyan szeglete, ahol nem monogám párkapcsolat, de még csak nem is a többnejűség, hanem a többférjűség a divat.

A 21 éves Rajo Verma Észak-India egy apró falvacskájában él zsebkendőnyi alapterületű házukban öt férjével és fiával. A férjei testvérek, fogalma sincs, melyikük a gyermek apja, ugyanis minden éjszaka másik „urával” tér nyugovóra a fiatalasszony a pokrócok közt, mivel ágyuk nincs, ahhoz nem elég gazdagok.

„Először furcsa volt.” – mondja, majd hozzáteszi, hogy egyik férjét se részesíti előnyben.

Rajo és első férje, Guddu négy évvel ezelőtt házasodtak össze, majd szépen sorban a nő hozzáment a férfi testvéreihez is. Papíron egyébként csupán Guddu a nő férje, ugyanis bár nem tiltja a törvény a szokást, nem is ismeri azt el oly’ módon, hogy az elsőt követő frigyeket is szentesítené.

„Mindannyian szexelünk vele, de nem vagyok féltékeny.” – avat be a hálószoba titkokba Guddu. „Egy nagy, boldog család vagyunk.”

A többférjűség Indiában egykor széles körben elterjedt volt, azonban manapság már ritkaságnak számít. Különösen ott fordul elő, ahol a nők számához képest sok férfi él. Ebben az esetben a fivérek ugyanazt a nőt veszik el feleségül.

A szokás eredetét sokan a szanszkrit nyelvű hindu eposzra, a Mahábháratara vezetik vissza, melyben Draupadi, Visnu feleségének, Laksminak a földi képmása öt fivérhez megy nőül.

Az egyéb okok közt főként az található, hogy így nem aprózódnak el a földek, hiszen a fiútestvérek egy háztartáson belül maradnak. Indiában főként északon, a Himalájánál volt elterjedt a többférjűség, illetve Tibetben is találkozni lehetett vele. Mára a szokás ezen területek nagy részén történelem, elvétve botlani bele többférjes családokba.

A saját bevallása szerint Rajo már egészen kicsi korában tisztában volt vele, hogy több férje lesz, hiszen édesanyja is három fivérhez ment hozzá. Ahogy mondja, nem bánja, hogy öt férfi felesége:

„Sokkal több figyelmet és szeretetet kapok, mint a legtöbb feleség.”
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.

Kultúra 11 éve 8 hónapja ezelőtt #145

  • Hokifli
  • Hokifli profilkép
Kiss Benedek:Te voltál

Temetlek, édes ifjúságom!
Mennyi gubanc fogta erőm!
Már sötétedik láthatárom,
temetlek, édes ifjúságom!



Rég volt, mikor a delelőn
ragyogtam, akár a megszentelt nap.
Ki voltam? Már emlékezőn
ülök csak, nem mint delelőn.



Így ér, ha ér, megint a holnap,
s én emlékezem, eszmélkedem.
Eszmélője vagyok a voltnak,
így ér, míg ér, megint a holnap.



Van borom és van kenyerem,
fejem mégis mellemre horgad.
Mit tékozoltam én, Istenem!
S borom sem volt, sem kenyerem.



Szép volt mégis, az enyém volt az,
de temetlek, ifjú életem!
Csak ha nem lépsz, akkor nem botlasz –
záptojáson hiába kotlasz –
ifjúság, te voltál a szerelem!

Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.

Kultúra 11 éve 7 hónapja ezelőtt #165

  • Hokifli
  • Hokifli profilkép
Nagy Ferenc: Anyáknapi verse

Nincsen a gyermeknek
Olyan erös vára,
Mint mikor az anyja
öt karjaiba zárja.

Nincsen örzöbb angyal
Az édesanyánál,
Éberebb csillag sincs
Szeme sugaránál.

Nincs is annyi áldás
Amennyi sok lenne,
Amennyit az anya
Meg ne érdemelne.

Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.

Kultúra 11 éve 7 hónapja ezelőtt #166

  • Hokifli
  • Hokifli profilkép
Egy Édesanya üzenete!

Emlék maradok...
Ne fájjon nektek,hogy már nem vagyok,
Hiszen Napként az égen nektek ragyogok!
Ha szép idő van,s kék az ég
Jusson eszetekbe sok szép emlék.
Ha rám gondoltok,soha ne sírjatok-
Inkább a szép dolgokon kacagjatok!
Ha telihold van,az értetek ragyog
S azt jelenti,hogy boldog vagyok.
Ha hullócsillag száll az éjféli égen,
Akkor mondjatok egy imát értem!
Én is imát mondok majd értetek,
Hogy boldog lehessen szívetek.
Ha rám gondoltok soha ne sírjatok,

Hiszen szívetekben,jó helyen vagyok.....

( Édesanyám emlékére.)

Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.

Kultúra 11 éve 7 hónapja ezelőtt #177

  • Hokifli
  • Hokifli profilkép
József Attila: Nem tud úgy szeretni...

Nem tud úgy szeretni a világon senki
Mint az édesanyám tud engem szeretni.
Akármit kivántam megtette egy szóra,
Még a csillagot is reám rakta volna.
Mikor a faluban iskolába jártam,
Rendesebb egy gyerek nemigen volt nálam.
El nem tűrte volna ő azt semmi áron,
Hogy valaki nálam szebb ruhába járjon.
Éjjel - nappal őrzött mikor beteg voltam,
Magát nem kimélte, csak értem aggódott.
Mikor felgyógyultam, fáradt két szemében
Öröm könnynek égtek, s csókolva becézett.
Én Istenem áldd meg, őrizd az anyámat,
Viszonozhassam én ezt a nagy jóságot.
Lássak a szemében boldog örömkönnyet
Ne lássam én soha búsnak, szenvedőnek.

Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.

Kultúra 11 éve 7 hónapja ezelőtt #178

  • Hokifli
  • Hokifli profilkép
Háremek világa

Tőlünk keletebbre fekvő tájakon a többnejűség hosszú évszázadokon keresztül társadalmilag elfogadott és törvényesen engedélyezett formája volt a házaséletnek, és a családfő többnyire hárembe zárva tartotta a feleségeit.

És ezt az elzártságot roppant komolyan vették: idegenek, de főleg keresztények oda be nem tehették a lábukat. Sőt a házigazdák előttük nem is beszéltek a háremről, mintha az nem is létezne, vagy éppen életük legsúlyosabb titkát rejtené.

A férfiak nem dicsekedtek asszonyaik erényeivel, ami a nyugati kultúra képviselői számára megintcsak érthetetlen álszerénységnek tűnhet. Jellemző, hogy az 1970-es években egy francia kutató Algériában akart adatokat gyűjteni az ottani háremek múltjáról, ám a helyiek még ekkor sem nyíltak meg előtte, s a hagyományok tanulmányozása helyett kénytelen volt beérni néhány a témáról szóló vallási értekezéssel és az állami levéltárban őrzött dokumentumokkal.



A titokzatosság alól egyetlen kivétel mégis akadt, ráadásul éppen a világ talán legnagyobb háremével büszkélkedhető Topkapi szeráj, (azaz „Ágyúkapu palota”) az isztambuli szultán rezidenciája. Építésére II. Mehmed szultán adott utasítást 1459-ben, miután elhódította Bizáncot a keresztényektől. A palota egészen 1853-ig volt az Oszmán Birodalom központja.
A Topkapi szeráj az Aranyszarv-öböl és a Márvány-tenger között fekszik egy háromszög alakú félszigeten, a Szeráj Csúcson. Szinte sértetlenül vészelte át az évszázadok viharait, és a török kormány különös gondot fordít a megóvására, hiszen Isztambul egyik legnépszerűbb látványosságának számít; kis szerencsével akár az egykori háremet is megtekinthetjük benne.
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.
Oldalmegjelenítési idő: 0.077 másodperc